Természeti katasztrófák: „elegendő és magasabb szintű” finanszírozást kér az Európai Parlament a felkészülésre és a védekezésre

2024. 09. 20., 19:20

Az EP-képviselők mély aggodalmukat fejezik ki a szélsőséges időjárási események, köztük a nagy árvizek, hőhullámok és erdőtüzek növekvő intenzitása és gyakorisága miatt.

Az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló, szeptember 19-én elfogadott állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban – olvasható a Parlament közleményében.

A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Az állásfoglalás több hosszú távú uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

Csak az elmúlt 30 évben az árvizek Európában 5,5 millió embert érintettek, közel 3000 ember életét követelték és több mint 170 milliárd euró gazdasági kárt okoztak. 2024 nyara világviszonylatban és Európában is a valaha mért legmelegebb nyár volt.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS