Természeti katasztrófák: „elegendő és magasabb szintű” finanszírozást kér az Európai Parlament a felkészülésre és a védekezésre

2024. 09. 20., 19:20

Az EP-képviselők mély aggodalmukat fejezik ki a szélsőséges időjárási események, köztük a nagy árvizek, hőhullámok és erdőtüzek növekvő intenzitása és gyakorisága miatt.

Az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló, szeptember 19-én elfogadott állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban – olvasható a Parlament közleményében.

A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.

Az állásfoglalás több hosszú távú uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.

Csak az elmúlt 30 évben az árvizek Európában 5,5 millió embert érintettek, közel 3000 ember életét követelték és több mint 170 milliárd euró gazdasági kárt okoztak. 2024 nyara világviszonylatban és Európában is a valaha mért legmelegebb nyár volt.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megerősítése

Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS