Az EP-képviselők mély aggodalmukat fejezik ki a szélsőséges időjárási események, köztük a nagy árvizek, hőhullámok és erdőtüzek növekvő intenzitása és gyakorisága miatt.
Az Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Romániát és Szlovákiát sújtó pusztító árvizekről szóló, szeptember 19-én elfogadott állásfoglalásukban az Európai Parlament képviselői elégedetlenségüket fejezik ki az uniós polgári védelmi mechanizmus költségvetésének legutóbbi csökkentésével kapcsolatban – olvasható a Parlament közleményében.
A képviselők elegendő és magasabb szintű finanszírozást kérnek a felkészülés növelése és a kapacitásépítés javítása érdekében. Azt is szeretnék, ha az EU Szolidaritási Alapja „összemérhető lenne az Európában bekövetkező természeti katasztrófák növekvő számával és súlyosságával”, és sürgetik a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az érintett országok finanszírozásának mozgósítását. Azt is kérik, hogy más technikai és pénzügyi támogatás, például kohéziós politikai eszközök is álljanak rendelkezésre.
Az állásfoglalás több hosszú távú uniós beruházást sürget a regionális és helyi ellenálló-képesség kiépítésére, és követeli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika még inkább összpontosítson az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és az alkalmazkodásra.
Csak az elmúlt 30 évben az árvizek Európában 5,5 millió embert érintettek, közel 3000 ember életét követelték és több mint 170 milliárd euró gazdasági kárt okoztak. 2024 nyara világviszonylatban és Európában is a valaha mért legmelegebb nyár volt.
Az EP-képviselők azt szeretnék, ha a Bizottság mielőbb előterjesztene egy európai klímaadaptációs tervet, amely konkrét jogalkotási javaslatokat tartalmazna, ahogy azt Ursula von der Leyen elnök a 2024–2029-es Bizottságra vonatkozó politikai iránymutatásaiban bejelentette. A cél az EU ellenálló-képességének megerősítése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, illetve a felkészüléssel, tervezéssel és a határokon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása lenne. A képviselők kiemelik, hogy sürgős beruházásokra van szükség az árvízkezelés és az árvízkockázatok megelőzése terén is.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.