Szijjártó: A gázszállítás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés – Újabb szankciók Moszkva ellen

2022. 07. 18., 15:23

Újabb, Oroszországgal szembeni európai uniós szankciókról született megállapodás, amely alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról szól és nem tartalmaz semmilyen korlátozást az energiahordozók szállítását illetően – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülés szünetében arról számolt be, hogy az ukrajnai háborús cselekmények fokozódásának tükrében már nem túlzás kimondani, hogy „félrekalkuláció történt” az európai válaszok meghozatala során, és a mostani intézkedések is az eddigi megközelítésen alapulnak.

Rámutatott: bár a kormány úgy véli, hogy elsősorban a békére kellene törekedni, nem bojkottálták a politikai megállapodást, nem törték meg a közösség egységét, így már a nap folyamán megkezdődik a részletek kidolgozása.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy alapvetően az eddigi szabályok pontosításáról van szó, és még ennél is fontosabb, hogy mi nincs benne a csomagban, ugyanis az bizonyos tagállami törekvések ellenére sem rendelkezik az energiahordozók szállításának semmiféle korlátozásáról, például a Gazprombank szankcionálásáról.

„Mi nagyon erőteljesen jeleztük, hogy amennyiben a Gazprombank szankcionálása szerepelne a szankciós listán, akkor ahhoz Magyarország támogatását nem tudnánk adni, így a már a most elénk került szankciós javaslatban a Gazprombank nem szerepel, minthogy nem szerepel semmilyen korlátozás sem az energiahordozók szállítására” – mondta.

Kitért ennek kapcsán a földgázellátás elapadásával kapcsolatos nyugat-európai aggodalomra, amelyet furcsának nevezett, miután korábban számos nyilatkozatot lehetett arról hallani, hogy a szóban forgó országok már megoldották a kérdést.

„Ehhez képest a mostani riadalom mást mutat, felülkerekedett a valóság” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Magyarország régóta hangoztatja, hogy a gázszállítás nem ideológiai, hanem fizikai kérdés.

„Úgy tűnik, hogy Európa nyugati felében sem sikerült megoldani a fizika törvényszerűségeinek felülírását ebben a tekintetben” – húzta alá.

Valamint kijelentette, hogy hazánk ellátása továbbra is biztos lábakon áll, a gáztárolók töltöttsége az éves fogyasztás 26,6 százalékán áll, jóval a 15 százalék alatti EU-s átlag fölött. Mint mondta, folyamatos a betárolás, illetve keleti és nyugati irányban is kereskedelmi tárgyalások zajlanak mintegy 700 millió köbméter földgáz vásárlásáról a már szerződött mennyiségeken felül.

A tervek szerint egyebek mellett aranyembargót vezetnek be, szigorítják az úgynevezett kettős felhasználású termékek kereskedelmét, további korlátozásokat rendelnek el a közbeszerzésekre és a betétek elfogadására vonatkozóan, valamint tilalmakat állapítanak meg egyéb, alapvetően számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési és adótanácsadói szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.

Továbbá újabb 48 magánszemély és 9 szervezet felkerül majd az EU szankciós listájára, köztük egy orosz miniszterelnök-helyettes, több tagköztársasági politikai vezető és a Szberbank. Utóbbi kapcsán a magyar kormány technikai javaslatot tett a későbbi hatályba lépésre annak érdekében, hogy a pénzintézet teljes mértékben kártalaníthassa volt magyarországi ügyfeleit.

A miniszter tudatta: arról is döntés született az ülésen, hogy az Európai Békekeret forrásaiból újabb 500 millió eurót csoportosítanak át az ukrajnai fegyverszállítmányok finanszírozására.

Kiemelte: a kormány ezt a döntést sem blokkolta, ugyanakkor nem is változtatja meg az álláspontját, és továbbra sem szállít fegyvereket, illetve nem engedélyezi a közvetlen fegyverszállításokat az ország területén keresztül.

„Furcsa ellentmondás, hogy Európai Békekeretnek nevezik azt az európai uniós lehetőséget, amelyből most fegyverek finanszírozását hajtja végre az EU” – vélekedett.

„A béke az egyetlen megoldás a jelenlegi helyzetre, és a béke a megoldás minden olyan problémára, amelyet a háború okozott számunkra” – összegzett Szijjártó Péter. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS