Szigorítaná a gyorshajtók és az ittas vezetők büntetését az Európai Parlament

Szigorítaná a gyorshajtók és az ittas vezetők büntetését az Európai Parlament
2024. 02. 07., 16:10

Az Európai Parlament szerint súlyos közlekedési szabálysértések – például gyorshajtás vagy ittas vezetés – esetén az egész EU-ban el kellene tiltani a vezetéstől a szabálysértőket.

A jelenleg érvényes szabályok szerint, ha egy járművezető egy közlekedési szabálysértés miatt nem abban a tagállamban veszíti el a jogosítványát, amely azt kiállította, a legtöbb esetben a szankció csak abban az országban alkalmazandó, ahol a jogsértést elkövették, és az EU többi részén nem jár korlátozással. Annak biztosítása érdekében, hogy a külföldi illetőségű személy vezetői engedélyének felfüggesztését, korlátozását vagy visszavonását valamennyi tagállamban alkalmazzák, az új szabályok előírnák, hogy az erről szóló határozatot továbbítani kell a vezetői engedélyt kiállító tagállamnak – olvasható az Európai Parlament közleményében.

A képviselők azt javasolják, hogy az érvényes jogosítvány nélküli vezetést vegyék fel a súlyos közlekedési szabálysértések – például az ittas vezetés vagy a halálos közúti balesetek okozása – listájára, amelyek maguk után vonják az uniós országok közötti információcserét a vezetésről való eltiltásról. A sebességkorlátozás 50 km/h sebességgel történő meghaladása szintén az egyik súlyos közlekedési szabálysértés, amely a vezetéstől való eltiltáshoz vezethet. A képviselők a lakóövezetekre alacsonyabb sebességkorlátozást állapítanának meg, ami azt jelenti, hogy az ilyen utakon a megengedett sebességhatár 30 km/h sebességgel való túllépése a jogosítvány elvesztését vagy felfüggesztését vonhatná maga után.

A Parlament azt is javasolja, hogy az uniós országoknak tíz munkanapos határidőt szabjanak meg arra, hogy tájékoztassák egymást a járművezetők jogosítványtól való megfosztásáról szóló határozatokról, 15 munkanapos határidőt pedig annak eldöntésére, hogy a gépjárművezetéstől való eltiltás alkalmazandó-e az egész EU-ban. Az érintett járművezetőt hét munkanapon belül tájékoztatni kellene a végleges döntésről.

A javaslattal kapcsolatban a Parlament 372 szavazattal 220 ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját. A Parlament ezzel lezárta az első olvasatot, és mivel a Tanács még nem fogadta el saját tárgyalási álláspontját a tervezetről, ezért a 2024 júniusában megválasztandó új Parlament folytatja majd a munkát a jogszabályon.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS