RSM-felmérés: a Brexit rombolja az Egyesült Királyság kereskedelmi hírnevét

2019. 03. 25., 15:33

Az európai vállalatok körében végzett felmérésünk eredménye szerint a Brexit veszélyezteti az Egyesült Királyság nemzetközi kereskedelmi központi státuszát. A brit cégek vezetői kevésbé borúsan látják a helyzetet.

Az európai középvállalatok vezetői szerint károkat okoz a rendezetlen Brexit 

Az európai üzleti döntéshozók körében végzett kutatásban részt vevő vállalkozások 90 százaléka szerint az, hogy Egyesült Királyság nem tudott eljutni egy szabályozott kilépés feltételeinek elfogadásáig alig egy héttel a határidő lejárta előtt, jelentősen károsítja az Egyesült Királyság kereskedelmi partneri hírnevét. 

Az európai cégvezetői körben végzett felmérés azt mutatja, hogy Nagy-Britannia reputációs veszteségének hatása egyértelműen tetten érhető a vállalatok szintjén is.  Az európai cégek az Egyesült Királyságnak való kitettségük csökkentésével igyekeznek megvédeni ellátási láncaikat. A közelgő Brexit eredményeként minden ötödik (18 százalék) európai vállalkozás az Egyesült Királyságon kívüli új piacokon bővítette tevékenységét, míg a cégek közel hatoda már újratárgyalta szerződését az Egyesült Királyságbeli beszállítóival. A Brexit hatására számos európai vállalat mérlegeli azt az alternatívát is, hogy elhagyja az Egyesült Királyságot.

Az európai üzleti vezetők 89 százaléka úgy véli, hogy csökken az Egyesült Királyság mint üzleti tevékenységi helyszín jelentősége, míg 8 százalékuk már el is költöztette operációjának egy részét az országból.

A brit cégek kisebb kockázatot látnak a Brexitben

A brit középvállalkozások körében végzett másik felmérés ezzel ellentétben azt mutatta, hogy a brit cégek kevésbé aggódnak a Brexit káros reputációs hatásai miatt. Csupán a brit cégek negyede gondolja úgy, hogy az Egyesült Királyság kereskedelmi hírnevét a Brexit károsította, míg minden ötödik cégvezető inkább javulást érzékelt. Utóbbi álláspontot az európai vállalkozások döntéshozóinak csak 3 százaléka osztotta.

Az Egyesült Királyságnak kulcsfontosságú szerepe van számos európai üzleti ellátási láncban, ez a pozíció úgy tűnik, veszélyben van. Az európai vállalkozások többségében negatív válaszai lehetnek részben érzelmi alapúak, de valószínűleg valós következményekkel járhatnak és hosszútávra szóló elmozdulást eredményezhetnek abban, hogy az uniós vállalatok hogyan és hol működnek. A londoni és brüsszeli politikai eseményektől függetlenül, az Egyesült Királyság és az EU üzleti vezetőn is múlik, hogy a vállalatok közötti kereskedelemi és gazdasági kapcsolatok hogyan alakulnak a jövőben.

A felmérésekről

A felmérések külön brit és európai minták segítségével készültek. Az európai üzleti döntéshozók körében végzett, a Brexitről készült RSM-felmérést az European Business Awards végezte 2019. február végén, közel 400 európai vállalat vezetőjének véleményének megkérdezésével. A brit középvállalkozások körében végzett, a YouGov által az RSM UK nevében végzett felmérés keretében több mint 300 Egyesült Királyságbeli cégvezető válasza került feldolgozásra 2019. január/februárjában.

RSM Hungary

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS