Klímavédelmi lépésekkel kell kiegészíteni a nemzeti terveket, ezzel is segítve az orosz energiafüggőség és az energiaszegénység felszámolását, valamint a zöld átállást – döntött február 14-én az Európai Parlament.
A képviselők 535 szavazattal, 63 ellenszavazattal és 53 tartózkodás mellett jóváhagyták a Tanáccsal 2022 decemberében létrejött előzetes megállapodást. A többletforrásokra pályázó tagállamoknak így az energiatakarékosságot, a tiszta energia előállítását és az energiaellátás diverzifikálását célzó intézkedésekkel kell kiegészíteniük helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket, igazodva az Európai Unió REPowerEU tervéhez.
Az új szabályok hatálya – néhány korlátozott kivétellel – a 2022. február 1-je után hozott intézkedésekre terjed majd ki. A tárgyalások során a Parlamentnek sikerült elérnie, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, a kis- és középvállalkozások, valamint a mikrovállalkozások energiaszegénységének enyhítése is cél legyen.
A képviselők meggyőzték a tagállamokat a Tanácsban, hogy a REPowerEU-célú források legalább 30%-át olyan transznacionális projektekre fordítsák, amelyek – akár csak egyetlen ország viszonylatában is – érdemben kezelni tudják az energiaátvitel, -elosztás és -tárolás jelenlegi szűk keresztmetszeteit, és növelni a határkeresztező energiaáramlást.
Fontos volt az is, hogy a szabályok nagyobb átláthatóságot biztosítsanak a legmagasabb összegű finanszírozásban részesülő száz végső kedvezményezett esetében. A most elfogadott szabályokat a nemzeti helyreállítási tervek egészére alkalmazni kell.
A jelentős károkozás elkerülésének elve ugyanúgy érvényes a helyreállítási tervek REPowerEU-célú intézkedéseire is. Ennek megfelelően ideiglenes mentességet élveznek az uniós energiaellátás közvetlen biztonságát védő, valamint a potenciális környezetkárosodást minimalizáló lépések. A nemzeti intézkedések emellett nem mehetnek szembe az EU klímavédelmi törekvéseivel sem.
A parlamenti tárgyalóküldöttség javaslatára a Bizottság által javasolt 20 milliárd eurós többlettámogatásból 8 milliárd euró az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) belül árverés útján értékesített kibocsátási egységekből befolyó korábbi forrásokból, 12 milliárd euró pedig az Innovációs Alapból származik majd. Az ETS forrásai nem használhatók fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó beruházások támogatására.
A küllemében is a Balatont idéző sütemény helyi alapanyagokból készült, hangsúlyosan jelenik meg benne az otelló szőlő, szeder, málna.
Folytatódik a munkagödör kialakítása az 5. blokk területén – jelentette be Szijjártó Péter.