Rákkeltő anyagok: jobban védené a munkavállalókat az Európai Parlament

2019. 03. 29., 14:45

Az uniós irányelv módosítása hatékonyabb védelmet biztosít a rákkeltő anyagok közelében dolgozóknak.

Az Európai Parlament elfogadta a 2004-es irányelv harmadik módosítását annak érdekében, hogy még tovább csökkentsék a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagokat a munkahelyeken. Ennek értelmében újabb öt olyan vegyszernél állapítanak meg határértékeket, amelyeket például nikkel-kadmium akkumulátor gyártásakor használnak, vagy a cink és a réz megolvasztásakor, illetve laboratóriumokban, az elektronikában, temetéskor, felújítások során, az egészségügyben, a műanyagok gyártásakor és az újrahasznosító szektorokban.

A most módosított uniós irányelv már 27 rákkeltő anyag határértékét határozza meg. „Ez a megállapodás hosszú távon elősegíti több mint egymillió uniós munkavállaló munkakörülményeinek javítását és segít elkerülni évi több mint 22 ezer munkavégzéssel öszefüggő megbetegedést” – mondta Laura Agea (EFDD, olasz), a harmadik módosításért felelős jelentéstevő.

2018 decemberében, a második módosítás alatt a parlament még szigorúbb szabályokat fogadott el annak érdekében, hogy csökkentsék a daganatos megbetegedéseket kiváltó rákkeltő anyagokat (karcinogének és mutagének) a munkahelyeken. Az új szabályok nyolc rákkeltő (belélegzett vagy fizikai érintkezés által a testbe jutott) anyag határértékét és a bőrre gyakorolt esetleges negatív hatását állapították meg. Ilyen anyag például a dízelgőz vagy a használt motorolaj.

2017-ben, az irányelv első módosításakor a képviselők 11 rákkeltő anyagot vettek fel arra a listára, amely határértéket szab meg az egészségre káros anyagokra.

20 millió dolgozót érint a probléma az EU-ban

A rák minősül a munkavállalókat fenyegető egyik legnagyobb egészségügyi kockázatnak az Európai Unióban, ahol a foglalkozással összefüggő halálesetek hátterében az esetek 53 százalékában ez a betegség áll. A megbetegedések közül a tüdőrák, a mellhártyákból kiinduló daganat (mesothelioma) és a hólyagrák a leggyakoribb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint minden tizedik tüdőrák miatti elhalálozásból egy szorosan összefügg a munkavégzéssel.

Rákkeltő anyagok csaknem minden ágazatban előfordulhatnak, de az építőiparban, vegyiparban, bútoriparban, textiliparban, élelmiszeriparban, faiparban és az egészségügyben dolgozókat érinti leginkább a veszély.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.