Orvostechnikai eszközök tanúsítása: változhat az uniós szabályozás

Orvostechnikai eszközök tanúsítása: változhat az uniós szabályozás
2023. 01. 06., 19:47

Az Európai Bizottság javaslatot fogadott el, amely több időt biztosít az orvostechnikai eszközök tanúsítására.

Az új határidők az orvostechnikai eszközök kockázati osztálya szerint kerültek megállapításra úgy, hogy a betegek számára biztosítva legyen az orvostechnikai eszközökhöz való folyamatos hozzáférés. A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a jelenlegi jogi keretnek megfelelően forgalomba hozott és még kapható orvostechnikai eszközök továbbra is elérhetőek maradjanak (azaz nincs visszahívási határidő) – olvasható a Bizottság közleményében.

„Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályaink mindig kiemelten kezelik a betegek biztonságát és az innováció elősegítését. Bizonyos tényezők együttes hatására az egészségügyi rendszereket Unió-szerte fenyegeti a betegek számára életmentő orvostechnikai eszközök hiányának kockázata. A felülvizsgált szabályozási ütemterv biztonságos jogi környezetet teremt az ipar számára az alapvető orvostechnikai eszközök gyártásának folytatása, a készlethiányok rövid távú kockázatának csökkentése és a leginkább rászoruló betegek orvostechnikai eszközökhöz való hozzáférésének biztosítása érdekében – mondta Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

„Az orvostechnikai eszközök életmentő szerepet töltenek be azáltal, hogy innovatív egészségügyi megoldásokat kínálnak a betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, nyomon követésére és kezelésére. Az uniós piacon több mint 500 000 típusú orvostechnikai eszköz van forgalomban. A legtöbb embernek élete során valamikor szüksége lesz orvostechnikai eszköz használatára. Az orvostechnikai eszközök köre az egyszerű kontaktlencséktől és ragtapaszoktól a kifinomult szívritmus-szabályozókig és csípőprotézisekig terjed. Az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti időszakok meghosszabbítására irányuló javaslatunk az orvostechnikai eszközök uniós piacon kialakuló hiányának kockázatát is kezeli. Nem engedjük meg, hogy a piacon az egészségügyi rendszereket és az európai betegek ellátásának képességét hátrányosan érintő jelentős zavarok kockázata alakuljon ki a különböző orvostechnikai eszközök ellátásában – tette hozzá Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

A javaslat főbb elemei

A 2021. május 26. előtt kiadott tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező orvostechnikai eszközök esetében az új szabályok hatálybalépése előtt alkalmazandó átmeneti időszak a magasabb kockázatú eszközök tekintetében 2024. május 26-ról 2027. december 31-re, a közepes és alacsonyabb kockázatú eszközök tekintetében pedig 2028. december 31-re változik. A meghosszabbítás bizonyos feltételekhez van kötve, így csak azon eszközök esetében alkalmazható a meghosszabbított határidő, amelyek biztonságosak, és amelyek tekintetében a gyártók már lépéseket tettek az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben meghatározott új szabályokra való átállás érdekében.

A javaslat 2026. május 26-ig tartó átmeneti időszakot vezet be a III. osztályba sorolt, rendelésre készült beültethető eszközök tekintetében is, és így több időt biztosít az adott termékek gyártóinak arra, hogy valamely bejelentett szervezettől beszerezzék a szükséges tanúsítványokat. Az átmeneti időszak ebben az esetben is attól függ, hogy a gyártó már 2024. május 26. előtt benyújtotta-e az említett típusba tartozó eszközök megfelelőségértékelése iránti kérelmet.

Az e módosítások által javasolt átmeneti időszakok figyelembevétele érdekében a javaslat meghosszabbítja az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet alkalmazásának kezdőnapjáig, azaz 2021. május 26-ig kiadott tanúsítványok érvényességét.

A Bizottság javasolja továbbá az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben megállapított és jelenleg alkalmazott visszahívási határidő eltörlését. A visszahívási határidő az a végső időpont, amely után a már forgalomba hozott és továbbra is megvásárolható eszközöket vissza kell hívni. A visszahívási időpont megszüntetése biztosítani fogja, hogy a már forgalomban lévő biztonságos és alapvető orvostechnikai eszközök továbbra is elérhetők legyenek az egészségügyi rendszerek és a rászoruló betegek számára.  

Orvostechnikai eszközök: rendeletek, javaslatok

Az orvostechnikai eszközök alapvető szerepet játszanak az életmentésben azáltal, hogy innovatív egészségügyi megoldásokat kínálnak a betegségek diagnosztizálására, megelőzésére, nyomon követésére, kezelésére vagy enyhítésére. Az Európai Parlament és a Tanács 2017 áprilisában elfogadta az (EU) 2017/745 rendeletet és az (EU) 2017/746 rendeletet, hogy megerősítse az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozási keretet.

A rendeletek arra irányulnak, hogy biztosítsák a betegek és felhasználók magas szintű egészségvédelmét, valamint az említett termékek belső piacának zökkenőmentes működését. E célkitűzések elérése érdekében és a korábbi szabályozási kerettel kapcsolatban felmerült problémák fényében a rendeletek szilárdabb megfelelőség-értékelési rendszert határoznak meg az uniós piacon forgalomba hozott eszközök minőségének, biztonságosságának és teljesítőképességének garantálása érdekében. Az orvostechnikai eszközökről szóló rendelet 2021. május 26. óta alkalmazandó. A rendelet 2024. május 26-ig tartó átmeneti időszakról rendelkezik.

A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO Tanács) 2022. december 9-i ülésén az uniós egészségügyi miniszterek felkérték a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtson be javaslatot az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletben foglalt átmeneti időszak meghosszabbítására. A javaslat most az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz kerül megvitatásra.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 05., 17:25
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.
2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS