Az európai polgárok támogatják az EU által az elmúlt öt évben folytatott energiapolitikát, és további uniós és nemzeti szintű intézkedéseket várnak az EU energiafüggőségének csökkentése, valamint a zöldebb és megfizethetőbb energia érdekében – derül ki egy friss Eurobarométer-felmérésből.
A válaszadók 79 százaléka egyetértett azzal, hogy az unió éghajlat-politikai céljai új munkahelyeket teremtenek és beruházásokat vonzanak a tisztaenergia-ágazatban. 76 százalékuk úgy véli, hogy az uniós intézkedések csökkenteni fogják az energiaimporttól való függőséget, 69 százalékuk abban is reménykedik, hogy az uniós lépések csökkenteni fogják a háztartások és a vállalkozások energiaszámláit. A többség (62 százalék) szerint Európának diverzifikálnia kell az energiaforrásait, többek között a megújuló energiaforrásokba való beruházásokkal – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
Az otthoni energiafogyasztásukat csökkentő válaszadók 44 százaléka számolt be arról, hogy szigetelte a tetőt, a falakat, az ablakokat vagy padlót. A válaszadók több mint egyötöde említi a kazán cseréjét (27 százalék) vagy napelemek telepítését (22 százalék), 37 százalékuk ugyanakkor arra panaszkodott, hogy pénzügyi okok miatt nincs lehetősége ilyen beruházásra.
A válaszadók több mint háromnegyede (77 százalék) személyes döntéseket is hozott, jelentősen megváltoztatva szokásait annak érdekében, hogy kevesebb energiát fogyasszon. 55 százalékuk más közlekedési eszközöket (is) használ, mint korábban, tízből négyen (41 százalék) pedig a munkahelyi energiafogyasztási szokások megváltoztatatásáról is beszámoltak.
„Az út hosszú, de a célkitűzés egyértelmű: az EU fosszilistüzelőanyag-importtól való függőségét saját termelésű megújuló energiával kell felváltani, ami a polgárok és a vállalkozások, valamint a környezet javát szolgálja” – mondta Kadri Simson energiaügyi biztos.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.