A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit.
Az Európai Parlamentben március 30-án, 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetés-mentesen kell lebonyolítani.
Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány. Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjed az új szabályok hatóköre.
A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.
A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.
Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott:„Számomra az volt az elsődleges, hogy a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések a lehető leginkluzívabbak és leghatásosabbak legyenek. Nemcsak azt sikerült végre elérnünk, hogy kötelezően foglalkozni kelljen a nemek közötti bérszakadék problémájával, hanem azt is, hogy az EU összes polgára védve legyen a bérdiszkriminációval szemben, elismert joguk legyen kiállni érdekeikért. A nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor.”
Kira Marie Peter-Hansen (Verts/ALE, Dánia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője elmondta: „Ez a szabályozás mindennél egyértelműbbé teszi, hogy az Európai Unión belül semmilyen formában nem fogadjuk el a nemi alapú bérdiszkriminációt. A nők munkáját eddig alulértékelte és alulfizette a társadalom. Ez az irányelv fontos lépés az azonos értékű munka azonos díjazása felé. Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament ki tudta terjeszteni az irányelv hatókörét, meg tudta erősíteni a szociális partnerek szerepét, és érvényt tudott szerezni az egyéni és a kollektív jogoknak.”
A korábbi elvi megállapodást most hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak, hogy az irányelv kötelező erejű jogszabályként megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az új szabályok a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.
Az egyenlő díjazás elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti. Az Európai Unió egészét tekintve azonban még ma is mintegy 13 százalékos a nemek közötti bérszakadék, és az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt tíz évben nem sikerült számottevően csökkenteni ezt a különbséget.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.