Nyilvánosak lesznek a céges bértáblák

2023. 03. 30., 14:41

A bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében egy új uniós jogszabály nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit.

  • Az Európai Unión belül a nők átlagban 13 százalékkal keresnek kevesebbet a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknál.
  • Nincs helye titkolózásnak: a munkavállalóknak joguk lesz tudni, hogy munkakörük alapján melyik fizetési kategóriába tartoznak.
  • A tagállamoknak szankciókkal, akár pénzbüntetéssel kell ösztönözniük a szabálykövetést.
  • Ötszázalékos bérkülönbségnél már cselekedniük kell a cégeknek.

Az Európai Parlamentben március 30-án, 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetés-mentesen kell lebonyolítani.

Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány. Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjed az új szabályok hatóköre.

Nincs helye titkolózásnak

A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.

Megfordul a bizonyítás terhe

A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.

Üdvözlő szavak

Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott:„Számomra az volt az elsődleges, hogy a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések a lehető leginkluzívabbak és leghatásosabbak legyenek. Nemcsak azt sikerült végre elérnünk, hogy kötelezően foglalkozni kelljen a nemek közötti bérszakadék problémájával, hanem azt is, hogy az EU összes polgára védve legyen a bérdiszkriminációval szemben, elismert joguk legyen kiállni érdekeikért. A nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor.”

Kira Marie Peter-Hansen (Verts/ALE, Dánia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője elmondta: „Ez a szabályozás mindennél egyértelműbbé teszi, hogy az Európai Unión belül semmilyen formában nem fogadjuk el a nemi alapú bérdiszkriminációt. A nők munkáját eddig alulértékelte és alulfizette a társadalom. Ez az irányelv fontos lépés az azonos értékű munka azonos díjazása felé. Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament ki tudta terjeszteni az irányelv hatókörét, meg tudta erősíteni a szociális partnerek szerepét, és érvényt tudott szerezni az egyéni és a kollektív jogoknak.”

A korábbi elvi megállapodást most hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak, hogy az irányelv kötelező erejű jogszabályként megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az új szabályok a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.

Csak elvben egyenlő a díjazás

Az egyenlő díjazás elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti. Az Európai Unió egészét tekintve azonban még ma is mintegy 13 százalékos a nemek közötti bérszakadék, és az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt tíz évben nem sikerült számottevően csökkenteni ezt a különbséget.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS