Nyilvánosak lesznek a céges bértáblák

Az Európai Parlamentben március 30-án, 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat. Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetés-mentesen kell lebonyolítani.

Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány. Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjed az új szabályok hatóköre.

Nincs helye titkolózásnak

A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.

Megfordul a bizonyítás terhe

A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét. Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.

Üdvözlő szavak

Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott:„Számomra az volt az elsődleges, hogy a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések a lehető leginkluzívabbak és leghatásosabbak legyenek. Nemcsak azt sikerült végre elérnünk, hogy kötelezően foglalkozni kelljen a nemek közötti bérszakadék problémájával, hanem azt is, hogy az EU összes polgára védve legyen a bérdiszkriminációval szemben, elismert joguk legyen kiállni érdekeikért. A nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor.”

Kira Marie Peter-Hansen (Verts/ALE, Dánia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője elmondta: „Ez a szabályozás mindennél egyértelműbbé teszi, hogy az Európai Unión belül semmilyen formában nem fogadjuk el a nemi alapú bérdiszkriminációt. A nők munkáját eddig alulértékelte és alulfizette a társadalom. Ez az irányelv fontos lépés az azonos értékű munka azonos díjazása felé. Nagy örömömre szolgál, hogy a Parlament ki tudta terjeszteni az irányelv hatókörét, meg tudta erősíteni a szociális partnerek szerepét, és érvényt tudott szerezni az egyéni és a kollektív jogoknak.”

A korábbi elvi megállapodást most hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak, hogy az irányelv kötelező erejű jogszabályként megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az új szabályok a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.

Csak elvben egyenlő a díjazás

Az egyenlő díjazás elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti. Az Európai Unió egészét tekintve azonban még ma is mintegy 13 százalékos a nemek közötti bérszakadék, és az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt tíz évben nem sikerült számottevően csökkenteni ezt a különbséget.