Nobel-díjas tudósok leveleznek a brit kormányfővel

2018. 10. 29., 16:30

Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése miatt nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.

A Londonban működő, de globális orvosbiológiai kutatási tevékenységet folytató Francis Crick Institute 1862 munkatársának bevonásával elvégzett, az intézet szerint a tudományos élet egészére kivetítve is reprezentatív jellegű felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy a Brexit miatt a korábbinál kevésbé valószínűnek - közülük 25 százalék sokkal kevésbé valószínűnek - tartja nagy-britanniai munkájának folytatását megbízatása lejárta után.

Az intézet hangsúlyozza, hogy a programjain dolgozó tudósok 42,7 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.

A felmérés szerint a Francis Crick Institute tudós közösségén belül igen komor a hangulat a Brexittel kapcsolatban. A válaszadók 97 százaléka adott hangot annak a véleményének, hogy a „kemény Brexit” - vagyis ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről - nagyon rossz következményekkel járna a brit tudományra.

A kutatóműhely tudósállományának alig 10 százaléka bízik általánosságban a brit tudomány jövőjében, mindössze 4 százalék gondolja, hogy a brit kormány elkötelezetten törekszik egy olyan Brexit-megállapodásra, amely a tudományos tevékenység javát szolgálja, és csak 3 százalék érzi úgy, hogy a tudományos közösség véleménye meghallgatásra lel.

Néhány napja 35 Nobel-, illetve Fields-díjas tudós közös levelet intézett Theresa May brit miniszterelnökhöz és Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, követelve egy olyan Brexit-megállapodást, amely a tudományra és az innovációra is kiterjed, és lehetővé teszi a lehetséges legszorosabb együttműködést a brit és az uniós tudományos közösségek között.

A Fields-díj a matematika tudományában elért vívmányok egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, amelyet matematikai Nobel-díjként is szokás emlegetni.

A közös levelet aláíró tudósok megállapítják, hogy jóllehet, Európa a felvilágosodás és a modern tudomány szülőhazája, részben a XX. század két pusztító háborúja miatt azonban lemaradt az Egyesült Államok mögött.

Ezt a lemaradást az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió által kiteljesített együttműködés eredményeként sikerült ledolgozni, ám ha most újból akadályok emelkednek a tudományos együttműködés elé, az ismét a haladást akadályozná, és ezzel mindenki rosszul járna - hangsúlyozzák az aláírók.

A levél szerint a tudományos közösség tagjai közül sokan sajnálkoznak amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, mivel ez növeli az ilyen akadályok újbóli megjelenésének kockázatát.

A levelet aláírta Venki Ramakrishnan, a brit tudományos akadémia szerepét betöltő, 1660-ban alapított Royal Society elnöke és Paul Nurse, a Francis Crick Institute igazgatója is.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS