Az egyik legnagyobb brit tudományos kutatóműhely felmérése szerint az intézet tudósainak több mint a fele a brit EU-tagság megszűnése miatt nem biztos abban, hogy Nagy-Britanniában marad. A felmérés eredményeinek ismeretében több tucatnyi Nobel- és Fields-díjas tudós levelet intézett kedden a brit kormányhoz és az Európai Bizottsághoz, követelve a szoros tudományos együttműködés jövőbeni fenntartását.
A Londonban működő, de globális orvosbiológiai kutatási tevékenységet folytató Francis Crick Institute 1862 munkatársának bevonásával elvégzett, az intézet szerint a tudományos élet egészére kivetítve is reprezentatív jellegű felmérés szerint a válaszadók 51 százaléka mondta azt, hogy a Brexit miatt a korábbinál kevésbé valószínűnek - közülük 25 százalék sokkal kevésbé valószínűnek - tartja nagy-britanniai munkájának folytatását megbízatása lejárta után.
Az intézet hangsúlyozza, hogy a programjain dolgozó tudósok 42,7 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A felmérés szerint a Francis Crick Institute tudós közösségén belül igen komor a hangulat a Brexittel kapcsolatban. A válaszadók 97 százaléka adott hangot annak a véleményének, hogy a „kemény Brexit” - vagyis ha Nagy-Britannia úgy lép ki az Európai Unióból, hogy nem születik megállapodás az EU-val a jövőbeni kapcsolatrendszerről - nagyon rossz következményekkel járna a brit tudományra.
A kutatóműhely tudósállományának alig 10 százaléka bízik általánosságban a brit tudomány jövőjében, mindössze 4 százalék gondolja, hogy a brit kormány elkötelezetten törekszik egy olyan Brexit-megállapodásra, amely a tudományos tevékenység javát szolgálja, és csak 3 százalék érzi úgy, hogy a tudományos közösség véleménye meghallgatásra lel.
Néhány napja 35 Nobel-, illetve Fields-díjas tudós közös levelet intézett Theresa May brit miniszterelnökhöz és Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, követelve egy olyan Brexit-megállapodást, amely a tudományra és az innovációra is kiterjed, és lehetővé teszi a lehetséges legszorosabb együttműködést a brit és az uniós tudományos közösségek között.
A Fields-díj a matematika tudományában elért vívmányok egyik legrangosabb nemzetközi elismerése, amelyet matematikai Nobel-díjként is szokás emlegetni.
A közös levelet aláíró tudósok megállapítják, hogy jóllehet, Európa a felvilágosodás és a modern tudomány szülőhazája, részben a XX. század két pusztító háborúja miatt azonban lemaradt az Egyesült Államok mögött.
Ezt a lemaradást az elmúlt évtizedekben, az Európai Unió által kiteljesített együttműködés eredményeként sikerült ledolgozni, ám ha most újból akadályok emelkednek a tudományos együttműködés elé, az ismét a haladást akadályozná, és ezzel mindenki rosszul járna - hangsúlyozzák az aláírók.
A levél szerint a tudományos közösség tagjai közül sokan sajnálkoznak amiatt, hogy az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, mivel ez növeli az ilyen akadályok újbóli megjelenésének kockázatát.
A levelet aláírta Venki Ramakrishnan, a brit tudományos akadémia szerepét betöltő, 1660-ban alapított Royal Society elnöke és Paul Nurse, a Francis Crick Institute igazgatója is.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.