Nem riadnak vissza a sötét gyakorlatoktól az európai webáruházak

Nem riadnak vissza a sötét gyakorlatoktól az európai webáruházak
2023. 01. 30., 15:22

Az „online ellenőrzési akció” során átvilágított 399 európai webáruházból 148 alkalmazott manipulatív gyakorlatot.

Az Európai Bizottság, valamint 23 tagállam, Norvégia és Izland nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai (Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat) a mai napon közzétették a kiskereskedelmi weboldalak átvilágításának (ún. online ellenőrzési akció) eredményeit. Az ellenőrzés 399 kiskereskedelmi webáruházra terjedt ki, amelyek a textiltermékektől kezdve az elektronikai cikkekig számtalan terméket értékesítenek. Az ellenőrzés emellett a manipulatív gyakorlatok három konkrét típusára – az úgynevezett „sötét megoldásokra” – összpontosított, amelyek arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy olyan döntéseket hozzanak, amelyek esetleg nem szolgálják a mindenek felett álló érdeküket. A három típus a következő: hamis online visszaszámlálók, olyan webes interfészek, amelyek arra szolgálnak, hogy a fogyasztókat vásárlásra, előfizetésre vagy egyéb választásra ösztönözzék, valamint rejtett információk. A vizsgálat kimutatta, hogy 148 oldal e három sötét megoldás közül legalább egyet alkalmazott.

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders így nyilatkozott: „Átvilágításunk azt mutatja, hogy a webáruházak közel 40 százaléka manipulatív gyakorlatokra támaszkodik a fogyasztók sebezhetőségének kihasználása vagy becsapása céljából. Ez a magatartás egyértelműen helytelen és ellentétes a fogyasztóvédelemmel. Manapság már rendelkezünk kötelező erejű eszközökkel az ilyen problémák kezeléséhez, és arra kérem a nemzeti hatóságokat, hogy használják ki jogérvényesítési kapacitásaikat a megfelelő intézkedések meghozatala és e gyakorlatok leküzdése érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság felülvizsgálja az összes fogyasztóvédelmi jogszabályt annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek a digitális kor követelményeinek, többek között annak értékelése céljából, hogy a jogszabályok kellőképpen lefedik-e a sötét megoldásokat.”  

  • 42 weboldal hamis online visszaszámlálót használt meghatározott termékek vásárlásához rendelt határidővel,
  • 54 weboldal vizuális tervezés vagy nyelvválasztás révén bizonyos választási lehetőségekhez – az előfizetésektől a drágább termékekig vagy a kézbesítési lehetőségekig – irányította a fogyasztókat,
  • 70 weboldalról állapították meg, hogy a fontos információkat elrejtették, vagy kevésbé láthatóvá tették azokat a fogyasztók számára. Erre példa a szállítási költségekkel, a termékek összetételével vagy az olcsóbb opció rendelkezésre állásával kapcsolatos információ. 23 weboldal azzal a céllal rejtett el információkat, hogy manipulálja a fogyasztókat, és meggyőzze őket az előfizetésről.
  •  Az online ellenőrzési akció kiterjedt az átvilágított weboldalak 102 alkalmazására is, amelyekből 27 a sötét megoldások három kategóriája közül legalább az egyiket alkalmazta.

További lépések

A nemzeti hatóságok most felveszik a kapcsolatot az érintett kereskedőkkel, hogy azok módosítsák a weboldalakat, és szükség esetén tegyenek további lépéseket nemzeti eljárásaiknak megfelelően.

Az online ellenőrzési akció mellett a sötét megoldások kezelésére irányuló, a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat munkáját kiegészítő, szélesebb körű erőfeszítéseinek részeként a Bizottság kapcsolatba fog lépni a digitális környezetben alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2022. évi tanulmányban azonosított online kereskedőkkel is, hogy felkérje őket az itt azonosított problémák orvoslására.

A Bizottság emellett visszajelzéseket gyűjt a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos három irányelvről annak megállapítása érdekében, hogy azok biztosítják-e a magas szintű védelmet a digitális környezetben, mégpedig a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvről, a fogyasztók jogairól szóló irányelvről és a szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvről. A nyilvános konzultáció 2023. február 20-ig tart.

Fogyasztóvédelem az EU-ban

Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságok hálózata. A határokon átnyúló kérdések kezelése érdekében ezek a hatóságok uniós szinten koordinálják tevékenységüket.

A nemzeti hatóságok felelősek az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért. A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló aktualizált rendeletnek köszönhetően a tagállami hatóságok már erősebb hatáskörrel rendelkeznek a szabálytalanságok felderítésére és a tisztességtelen kereskedők elleni gyors fellépésre.

digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabály meg fogja tiltani a sötét megoldások alkalmazását az online platformokon. Ki fogja egészíteni az olyan szabályokat, mint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv vagy az általános adatvédelmi rendelet, és biztosítja, hogy a platformok esetében ne maradjon szabályozási hézag a felhasználók manipulálása tekintetében.

Ráadásul az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtásáról és korszerűsítéséről szóló új irányelv a meglévő uniós fogyasztóvédelmi jogi eszközök módosítása révén átláthatóbbá tette az online vásárlást a fogyasztók számára.

A hálózat az online ellenőrzési akciókat az Európai Bizottság által kidolgozott közös kritériumok felhasználásával végzi. A korábbi ellenőrzésekkel kapcsolatos információk itt találhatók.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS