Módosította az Európai Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet

2022. 10. 29., 16:20

Az Európai Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret módosítását, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában is támogassák vállalkozásaikat.

Az Európai Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret módosítását, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában is támogassák vállalkozásaikat.

A 2022. március 23-án elfogadott ideiglenes válságkeretet először 2022. július 20-án módosították a téli felkészültségi csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.

Az október 28-án elfogadott módosítás figyelembe veszi a tagállamoktól a 2022. október 5-i és a 2022. október 25-i felmérés és célzott konzultációk keretében kapott visszajelzéseket, valamint a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, közelmúltban elfogadott rendeletet ((EU) 2022/1854 rendelet) és az EU-ban tapasztalható magas gázárak kezelését és az idei téli ellátásbiztonság garantálását célzó új vészhelyzeti rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatot.

A módosítás

– 2023. december 31-ig meghosszabbítja az ideiglenes válságkeretben meghatározott valamennyi intézkedést.

– A korlátozott összegű támogatások felső határát a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások esetében 250 000 euróra, a halászati és az akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetében 300 000 euróra, az összes többi ágazatban működő vállalat esetében pedig legfeljebb 2 millió euróra emeli.

– További rugalmasságot vezet be az energiaszolgáltatók kereskedési tevékenységeihez nyújtott likviditási támogatás tekintetében. Kivételes esetekben és szigorú biztosítékok mellett a tagállamok 90 %-os fedezetet meghaladó állami garanciákat nyújthatnak, amennyiben azokat központi szerződő felek vagy klíringtagok számára pénzügyi biztosítékként nyújtják. Ez összhangban van a Bizottság által 2022. október 18-án elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy a biztosíték nélküli banki és állami garanciákat elismert biztosítékként használják fel a letéti felhívások teljesítéséhez.

– Biztosítékok mellett növeli a rugalmasságot és a támogatási lehetőségeket az emelkedő energiaköltségek által érintett vállalkozások számára. A tagállamok jogosultak lesznek arra, hogy a támogatást akár a múltbeli, akár a jelenlegi fogyasztás alapján számítsák ki, figyelembe véve, hogy nem szabad megzavarni az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzőket. Emellett a tagállamok rugalmasabban is nyújthatnak támogatást, többek között a különösen érintett energiaigényes ágazatok számára, a túlkompenzáció elkerülését célzó biztosítékok mellett. A nagyobb támogatási összegekben részesülő vállalkozások számára az ideiglenes válságkeret kötelezettségvállalásokat irányoz elő, amelyek az energiafogyasztás szénlábnyomának csökkentése és az energiahatékonysági intézkedések végrehajtása irányába mutatnak.

– Az (EU) 2022/1854 rendelettel összhangban új intézkedéseket vezet be a villamosenergia-kereslet csökkentésének támogatására.

– Pontosítja a feltőkésítési támogatási intézkedések értékelési kritériumait. Konkrétan, az ilyen fizetőképességi támogatásnak i. szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie; ii. megfelelő állami ellentételezést kell tartalmaznia; és iii. azt megfelelő versenyjogi intézkedéseknek kell kísérniük a tényleges verseny megőrzése érdekében, beleértve az osztalék- és bónuszkifizetések, valamint a felvásárlások tilalmát.

Az ideiglenes válságkeretben előírt intézkedések nem érintik azt a lehetőséget, hogy közvetlenül a Szerződés és különösen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján más szükséges és arányos intézkedések engedélyezhetők.

A Bizottság továbbá úgy határozott, hogy 2023. december 31-ig meghosszabbítja annak lehetőségét, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keret alapján a fenntartható helyreállítást célzó beruházás-támogatási intézkedéseket lehessen nyújtani.

Az ideiglenes válságkeret 2023. december 31-ig lesz hatályban. A jogbiztonság érdekében a Bizottság egy későbbi időpontban értékelni fogja, hogy indokolt-e meghosszabbítani az ideiglenes válságkeret hatályát. A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.
2026-10-01 09:25:00
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS