Módosította az Európai Bizottság az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeretet

2022. 10. 29., 16:20

Az Európai Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret módosítását, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában is támogassák vállalkozásaikat.

Az Európai Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes válságkeret módosítását, amely lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy az állami támogatási szabályokban előirányzott rugalmassággal élve az Ukrajna elleni orosz háború kontextusában is támogassák vállalkozásaikat.

2022. március 23-án elfogadott ideiglenes válságkeretet először 2022. július 20-án módosították a téli felkészültségi csomag kiegészítése céljából és a REPowerEU terv célkitűzéseivel összhangban – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye.

Az október 28-án elfogadott módosítás figyelembe veszi a tagállamoktól a 2022. október 5-i és a 2022. október 25-i felmérés és célzott konzultációk keretében kapott visszajelzéseket, valamint a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló, közelmúltban elfogadott rendeletet ((EU) 2022/1854 rendelet) és az EU-ban tapasztalható magas gázárak kezelését és az idei téli ellátásbiztonság garantálását célzó új vészhelyzeti rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatot.

A módosítás

– 2023. december 31-ig meghosszabbítja az ideiglenes válságkeretben meghatározott valamennyi intézkedést.

– A korlátozott összegű támogatások felső határát a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások esetében 250 000 euróra, a halászati és az akvakultúra-ágazatban működő vállalkozások esetében 300 000 euróra, az összes többi ágazatban működő vállalat esetében pedig legfeljebb 2 millió euróra emeli.

– További rugalmasságot vezet be az energiaszolgáltatók kereskedési tevékenységeihez nyújtott likviditási támogatás tekintetében. Kivételes esetekben és szigorú biztosítékok mellett a tagállamok 90 %-os fedezetet meghaladó állami garanciákat nyújthatnak, amennyiben azokat központi szerződő felek vagy klíringtagok számára pénzügyi biztosítékként nyújtják. Ez összhangban van a Bizottság által 2022. október 18-án elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, amely bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi, hogy a biztosíték nélküli banki és állami garanciákat elismert biztosítékként használják fel a letéti felhívások teljesítéséhez.

– Biztosítékok mellett növeli a rugalmasságot és a támogatási lehetőségeket az emelkedő energiaköltségek által érintett vállalkozások számára. A tagállamok jogosultak lesznek arra, hogy a támogatást akár a múltbeli, akár a jelenlegi fogyasztás alapján számítsák ki, figyelembe véve, hogy nem szabad megzavarni az energiafogyasztás csökkentésére és a gazdasági tevékenységek folytonosságának biztosítására irányuló piaci ösztönzőket. Emellett a tagállamok rugalmasabban is nyújthatnak támogatást, többek között a különösen érintett energiaigényes ágazatok számára, a túlkompenzáció elkerülését célzó biztosítékok mellett. A nagyobb támogatási összegekben részesülő vállalkozások számára az ideiglenes válságkeret kötelezettségvállalásokat irányoz elő, amelyek az energiafogyasztás szénlábnyomának csökkentése és az energiahatékonysági intézkedések végrehajtása irányába mutatnak.

– Az (EU) 2022/1854 rendelettel összhangban új intézkedéseket vezet be a villamosenergia-kereslet csökkentésének támogatására.

– Pontosítja a feltőkésítési támogatási intézkedések értékelési kritériumait. Konkrétan, az ilyen fizetőképességi támogatásnak i. szükségesnek, megfelelőnek és arányosnak kell lennie; ii. megfelelő állami ellentételezést kell tartalmaznia; és iii. azt megfelelő versenyjogi intézkedéseknek kell kísérniük a tényleges verseny megőrzése érdekében, beleértve az osztalék- és bónuszkifizetések, valamint a felvásárlások tilalmát.

Az ideiglenes válságkeretben előírt intézkedések nem érintik azt a lehetőséget, hogy közvetlenül a Szerződés és különösen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján más szükséges és arányos intézkedések engedélyezhetők.

A Bizottság továbbá úgy határozott, hogy 2023. december 31-ig meghosszabbítja annak lehetőségét, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keret alapján a fenntartható helyreállítást célzó beruházás-támogatási intézkedéseket lehessen nyújtani.

Az ideiglenes válságkeret 2023. december 31-ig lesz hatályban. A jogbiztonság érdekében a Bizottság egy későbbi időpontban értékelni fogja, hogy indokolt-e meghosszabbítani az ideiglenes válságkeret hatályát. A szankciók hatálya alá tartozó, orosz ellenőrzés alatt álló jogalanyok ki vannak zárva ezen intézkedések hatálya alól.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-21 17:10:00
A bizalmi vagyonkezelés az angolszász jogterületen több évszázados múltra visszatekintő jogintézmény, Magyarországon 2014-től elérhető, mint a családi vagyontervezés, a generációváltás, generációs vagyonátruházás egyik kiváló eszköze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS