Mindössze 2,4 százalékos GDP-növekedést jósol a magyar gazdaságnak 2024-re az Európai Bizottság, szemben a kormány által várt 3–4 százalékkal.
Téli időközi előrejelzésében az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozóan 2024-re 2,4 százalékos, 2025-re pedig 3,6 százalékos GDP-növekedést prognosztizál. Varga Mihály a február 14-én közzétett GDP-adatokat kommentálva azt jósolta, hogy 2024-ben „a bővülés mértéke elérheti a 3–4 százalékot”.
A Bizottság inflációs előrejelzése szerint Magyarországon 2024-ben átlagosan 4,3, 2025-ben 4,1 százalékkal emelkedhetnek a fogyasztói árak.
Az Európai Bizottság téli időközi előrejelzése lefelé módosította az unió gazdasági növekedésére vonatkozó prognózisokat: 2023-ra az őszi előrejelzésben jelzett 0,6 százalékról 0,5 százalékra, 2024-re pedig 1,3 százalékról 0,9 százalékra; 2025-re a brüsszeli üveggömb továbbra is 1,7 százalékos növekedést mutat.
Az infláció az ősszel előrejelzettnél gyorsabban lassul. Az EU egészében a harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció a 2023-as 6,3 százalékról 2024-ben várhatóan 3,0 százalékra, 2025-ben pedig 2,5 százalékra csökken majd – olvasható a Bizottság közleményében.
„A 2023-as megrázkódtatásokat az európai gazdaság a vártnál gyengébben vészelte át, de a fellendülés idén és 2025-ben várhatóan fokozatosan fel fog gyorsulni. Az infláció továbbra is széles körű csökkenést mutat; a reálbérek növekedése és a reziliens munkaerőpiac minden bizonnyal hozzá fog járulni a fogyasztói kereslet növekedéséhez. Az uniós alapok, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is létfontosságú szerepet fognak játszani a beruházások terén. A globális helyzet azonban továbbra is rendkívül bizonytalan. Szorosan nyomon követjük a geopolitikai feszültségeket, amelyek negatív hatással lehetnek a növekedésre és az inflációra” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.
„Az európai gazdaság rendkívül nagy kihívást jelentő évet tudhat maga mögött. Tavaly több tényező is komolyan próbára tette rezilienciánkat. A 2024-re várt fellendülés a tervek szerint szerényebb lesz a három hónappal ezelőtt jelzettnél, de a lassabb áremelkedések, a növekvő reálbérek és a figyelemreméltóan erős munkaerőpiac segítségével fokozatosan fel fog gyorsulni. A beruházások tovább zajlanak majd; ezt az egyre enyhülő hitelfeltételek és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás elérhetővé válása biztosítják majd. 2025-ben a növekedés várhatóan stabil lesz, az infláció pedig az EKB 2 százalékos célját megközelítő szintre csökken. A geopolitikai feszültségek, az egyre kiszámíthatatlanabb éghajlati viszonyok és a 2024-ben a világban több helyen esedékes, döntő fontosságú választások mind olyan tényezők, amelyek növelik az e kilátások körüli bizonytalanságot” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.
A növekedés 2024-ben a gyenge évkezdés után ismét lendületet kap
2023-ban a háztartások vásárlóerejének gyengülése, az erőteljes monetáris szigorítás, a költségvetési támogatás részleges visszavonása és a csökkenő külső kereslet visszafogta a növekedést. Miután a múlt év második felében az uniós gazdaság épphogy elkerülte a technikai recessziót, kilátásai 2024 első negyedévében továbbra is gyengék.
Azonban továbbra is a gazdasági tevékenység fokozatos felgyorsulása várható ebben az évben. A csökkenő infláció, a reálbérek növekedése és a reziliens munkaerőpiac várhatóan a fogyasztás fellendülését fogják előidézni. A csökkenő haszonkulcsok ellenére a beruházások helyzete javulni fog a hitelfelvételek fokozatos enyhítésének és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz folyamatos végrehajtásának köszönhetően. Emellett a tavalyi gyenge teljesítményt követően a külföldi partnerekkel folytatott kereskedelem várhatóan normalizálódni fog.
A növekedés üteme várhatóan az év második felétől 2025 végéig stabilizálódik.
Az általános infláció 2023-ban a vártnál gyorsabban csökkent, nagyrészt az energiaárak mérséklődése miatt. A gazdasági tevékenység lassulásával az elmúlt év második felében az árnyomások enyhülése más árukra és szolgáltatásokra is kiterjedt.
Az elmúlt hónapokban a vártnál alacsonyabb inflációs eredmények, az energiahordozók alacsonyabb ára és a gyengébb gazdasági lendület az őszi előrejelzésnél meredekebben csökkenő pályára állította az inflációt. Rövid távon azonban a tagállamok energiatámogatási intézkedéseinek lejárta és a Vörös-tengeren bekövetkező kereskedelmi fennakadások okozta magasabb szállítási költségek várhatóan felfelé irányuló nyomást gyakorolnak, bár ez nem tartóztatja fel az infláció csökkenését. Az előrejelzési időhorizont végére az euroövezeti általános infláció az előrejelzések szerint éppen az EKB-célérték felett lesz, az uniós infláció pedig valamivel magasabb lesz.
Az előrejelzést az elhúzódó geopolitikai feszültségek és a közel-keleti konfliktus további elmélyülésének kockázata miatt bizonytalanság övezi. A szállítási költségeknek a Vörös-tenger kereskedelmi zavarait követő növekedése várhatóan csak marginális hatással lesz az inflációra. A további fennakadások azonban ismét korlátozott ellátást eredményezhetnek, amely gátolhatja a termelést és emelheti az árakat.
Belföldön a növekedésre és az inflációra vonatkozó alapforgatókönyvhöz kapcsolódó kockázatok attól függenek, hogy a fogyasztás, a bérnövekedés és a haszonkulcsok alul- vagy túlteljesítik-e a várakozásokat, és hogy mennyi ideig maradnak fenn a magas kamatlábak. Az éghajlati kockázatok és a szélsőséges időjárási események növekvő gyakorisága továbbra is fenyegetést jelent.
Fotó: Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.