Az uniós állampolgárok 80 százaléka szerint a digitális eszközök használata ugyanannyi előnnyel jár, mint hátránnyal – olvasható az Eurobarométer hétfőn közzétett felméréséből.
Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete szeptemberben és októberben 26 530 fő bevonásával készített felmérést mind a 27 tagállamban. Az eredményből kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége – 82 százaléka – hasznosnak tartja, hogy az EU közös európai szabályozást határozzon meg és terjesszen elő a digitális jogokról és elvekről.
A felmérésben szereplők több mint fele – 56 százaléka – aggodalmát fejezte ki a kibertámadások és a kiberbűnözés, egyebek között a személyes adatok ellopása vagy az azokkal történő visszaélés, a rosszindulatú szoftverek, illetve az adathalászat veszélye miatt. Emellett 53 százalékuk fontosnak találja a gyermekek biztonságának garantálását az internethasználat során, és a válaszadók 46 százaléka aggódik amiatt, hogy személyes adatait beleegyezése nélkül vállalatok vagy közigazgatási szervek használják fel.
A kutatásból az is kiderül, hogy minden ötödik uniós állampolgár – a megkérdezettek 23 százaléka – tart a digitális környezetszennyezéstől.
Az adatok azt mutatják továbbá, hogy az állampolgárok 40 százaléka nincs tisztában azzal, hogy az olyan alapjogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a jog a magánélethez, vagy a megkülönböztetésmentesség, tiszteletben kell tartani az interneten is.
A felmérés eredményei támasztékul szolgálnak az Európai Parlamentnek, az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra vonatkozó javaslatuk kidolgozásához.
MTI/Andits Eszter, Brüsszel
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.