Minden ötödik uniós polgár fél a digitális környezetszennyezéstől

2021. 12. 06., 19:03

Az uniós állampolgárok 80 százaléka szerint a digitális eszközök használata ugyanannyi előnnyel jár, mint hátránnyal – olvasható az Eurobarométer hétfőn közzétett felméréséből.

Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete szeptemberben és októberben 26 530 fő bevonásával készített felmérést mind a 27 tagállamban. Az eredményből kiderül, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége – 82 százaléka – hasznosnak tartja, hogy az EU közös európai szabályozást határozzon meg és terjesszen elő a digitális jogokról és elvekről.

A felmérésben szereplők több mint fele – 56 százaléka – aggodalmát fejezte ki a kibertámadások és a kiberbűnözés, egyebek között a személyes adatok ellopása vagy az azokkal történő visszaélés, a rosszindulatú szoftverek, illetve az adathalászat veszélye miatt. Emellett 53 százalékuk fontosnak találja a gyermekek biztonságának garantálását az internethasználat során, és a válaszadók 46 százaléka aggódik amiatt, hogy személyes adatait beleegyezése nélkül vállalatok vagy közigazgatási szervek használják fel.

A kutatásból az is kiderül, hogy minden ötödik uniós állampolgár – a megkérdezettek 23 százaléka – tart a digitális környezetszennyezéstől.

Az adatok azt mutatják továbbá, hogy az állampolgárok 40 százaléka nincs tisztában azzal, hogy az olyan alapjogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadsága, a jog a magánélethez, vagy a megkülönböztetésmentesség, tiszteletben kell tartani az interneten is.

A felmérés eredményei támasztékul szolgálnak az Európai Parlamentnek, az uniós tagállamok szakminisztereit tömörítő Tanácsnak és az Európai Bizottságnak a digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatra vonatkozó javaslatuk kidolgozásához.

MTI/Andits Eszter, Brüsszel

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS