Mesterséges intelligencia: a termékfelelősségi szabályok összehangolását javasolja az Európai Bizottság

2022. 09. 29., 15:12

Az Európai Bizottság javaslatot tett a termékfelelősségi irányelv korszerűsítésére és a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott összehangolására.

Az Európai Bizottság két javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy a felelősségi szabályok megfeleljenek a digitális kor és a körforgásos gazdaság kívánalmainak, és figyelembe vegyék a globális értékláncok hatását – tájékoztatott közleményében a testület. A Bizottság egyfelől kezdeményezi a gyártók hibás termékekkel kapcsolatos objektív felelősségére vonatkozó szabályok korszerűsítését (az intelligens technológiától a gyógyszerekig). A felülvizsgált szabályok jogbiztonságot teremtenek a vállalkozások számára, megkönnyítve ezzel, hogy új és innovatív termékekbe fektessenek be, továbbá gondoskodni fognak a méltányos kártérítésről hibás termék – többek között digitális vagy felújított termék – okozta kár esetén. Másfelől a Bizottság most első alkalommal javaslatot nyújt be a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott összehangolására. Az egységes szabályozás megkönnyítené a mesterséges intelligencia okozta károk károsultjai számára, hogy kártérítést kapjanak. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv célkitűzéseivel és a mesterséges intelligenciáról szóló, e terület kiválóságát és az abba vetett bizalmat megalapozó jogszabályra irányuló 2021. évi bizottsági javaslattal összhangban az új szabályok biztosítani fogják, hogy a károsultak ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek mesterségesintelligencia-termékek vagy -szolgáltatások által okozott kár esetében, mint bármely más típusú kár esetében.

Felülvizsgált termékfelelősségi irányelv, amely megfelel a zöld és a digitális átállás, valamint a globális értékláncok támasztotta kihívásoknak

A felülvizsgált irányelv korszerűsíti és megerősíti a nem biztonságos termékek által okozott személyi sérülés, vagyoni kár vagy adatveszteség megtérítésére vonatkozó, a gyártók objektív felelősségén alapuló jelenlegi szabályokat, a kerti székektől a csúcstechnológiás készülékekig. Méltányos és kiszámítható szabályokat fektet le mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára. A felülvizsgált irányelv:

– korszerűsíti a körforgásos gazdaság üzleti modelljeire vonatkozó felelősségi szabályokat: biztosítja, hogy a felelősségi szabályok egyértelműek és méltányosak legyenek a termékeket jelentősen módosító vállalatok számára;

– a digitális kor kívánalmainak megfelelően korszerűsíti a termékekre vonatkozó felelősségi szabályokat: lehetővé teszi a kártérítést abban az esetben, ha egy robot, drón, okosotthonrendszer vagy hasonló termék biztonsága a működéséhez szükséges szoftverfrissítések, mesterséges intelligencia vagy digitális szolgáltatások folytán sérül, illetve ha a gyártó nem küszöböli ki a termék kiberbiztonság szempontjából sebezhető pontjait;

– egyenlőbb versenyfeltételeket teremt az uniós és nem uniós gyártók között: ha egy fogyasztó nem uniós országból importált nem biztonságos termék miatt szenved sérülést, kártérítésért fordulhat az importőrhöz vagy a gyártó Unión belüli képviselőjéhez;

– biztosítja az egyenlőséget a fogyasztók és a gyártók között: előírja a gyártóknak a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, nagyobb rugalmasságot vezet be az igények benyújtására vonatkozó határidők tekintetében, és összetett ügyekben – például gyógyszerekkel vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogvitában – enyhíti a károsultakra háruló bizonyítási terhet.

MI-felelősségi irányelv: a károsultak könnyebben fordulhatnak jogorvoslatért

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg az információkhoz való hozzáférésre és a bizonyítási teher enyhítésére vonatkozóan a MI-rendszerek által okozott károk esetében, kiterjessze a károsultak (mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások) védelmét és a biztosítékok növelésével előmozdítsa a mesterségesintelligencia-ágazat fejlődését. Az irányelv harmonizálni fog egyes, a termékfelelősségről szóló irányelv hatályán kívül eső követelésekre vonatkozó szabályokat, mégpedig azokban az esetekben, amikor a kárt jogellenes magatartás okozta. Ez magában foglalja például a magánélet megsértését vagy a biztonsági problémák által okozott károkat. Az új szabályok megkönnyítik például, hogy valaki kártérítést kapjon abban az esetben, ha hátrányos megkülönböztetés érte egy MI-technológiát felhasználó munkaerő-felvételi eljárás során.

Az irányelv két fontos rendelkezése egyszerűsíti a jogi eljárást a károsultak számára, ami a kár okának bizonyítását illeti. Egyrészt abban az esetben, ha megállapítható, hogy a kárt milyen hiba okozta, és a mesterséges intelligencia teljesítményével való ok-okozati összefüggés észszerűen valószínűsíthető, az ok-okozati összefüggés vélelme alapján a károsult nem köteles kifejteni, hogy a kárt milyen konkrét hiba vagy mulasztás okozta. Ez ugyanis különösen nehéznek bizonyulhat az MI-rendszerek terén kevésbé jártas károsultak számára. Másrészt a károsultak több eszközzel rendelkeznek majd ahhoz, hogy jogi jóvátételért folyamodjanak. Az irányelv bevezeti a vállalatok és beszállítók által szolgáltatandó bizonyítékokhoz való hozzáférés jogát a magas kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos esetekben.

Az új szabályok kiegyensúlyozottak: védelmezik a fogyasztókat, miközben elősegítik az innovációt, megszüntetnek több, a kártérítés útjában álló akadályt, és biztosítékokról gondoskodnak a mesterségesintelligencia-ágazat szereplői számára: lehetővé teszik nekik, hogy megtámadják az ok-okozati összefüggés vélelmén alapuló kártérítési igényeket.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „El szeretnénk érni, hogy a mesterségesintelligencia-technológiák szárnyra kapjanak az EU-ban. Ennek előfeltétele, hogy az emberek bizalmat tápláljanak a digitális innovációk iránt. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári jogi felelősségre vonatkozó mai javaslatunkkal jogorvoslati eszközöket adunk a mesterségesintelligencia-rendszerek folytán károsult fogyasztók kezébe, hogy ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint a hagyományos technológiák esetében, és garantáljuk a jogbiztonságot belső piacunkon.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „A termékfelelősségről szóló irányelv már négy évtizede a belső piac sarokköve. A mai javaslat alkalmassá teszi a jogszabályt arra, hogy választ adjon az elkövetkező évtizedek kihívásaira. Az új szabályok figyelembe fogják venni a globális értékláncokat, ösztönözni fogják az innovációt, erősítik majd a fogyasztói bizalmat, és növelni fogják a jogbiztonságot a zöld és digitális átállásban részt vevő vállalkozások számára.”

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders a következőket mondta: „A új technológiákban rejlő óriási lehetőségek mérlegelése során szem előtt kell tartanunk a fogyasztók biztonságát. Az uniós polgárok védelmének megfelelő normái képezik a fogyasztói bizalom és ezáltal a sikeres innováció alapját. Az olyan új technológiák, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencián alapuló kézbesítési szolgáltatások, csak akkor működhetnek, ha a fogyasztók biztonságban és védve érzik magukat. A mai napon ezeknek a követelményeknek megfelelő modern felelősségi szabályokra teszünk javaslatot. Meglévő jogi keretünket hozzáigazítjuk a digitális átalakulás realitásaihoz.”

A következő lépések

A Bizottság javaslata most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. E két intézménynek el kell fogadnia a javaslatot ahhoz, hogy az életbe léphessen.

A javaslat értelmében a Bizottság a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv hatálybalépése után öt évvel indokolt esetben értékelni fogja, hogy szükség van-e mesterséges intelligenciával kapcsolatos követelésekre vonatkozó objektív felelősségi szabályokra.

Az uniós szabályozás 40 éve

A termékfelelősségre vonatkozó, a gyártók objektív felelősségén alapuló jelenlegi uniós szabályok csaknem 40 éve születtek. Ezeket a szabályokat naprakésszé kell tenni, hogy alkalmasak legyenek a zöld és a digitális átállás kapcsán jelentkező kihívások kezelésére, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia megjelenésére. Ez azt jelenti, hogy jogbiztonságot kell teremteni a vállalkozások számára, és biztosítani kell a fogyasztók megfelelő védelmét probléma esetén.

Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök összehangolt európai megközelítést vetített elő a mesterséges intelligencia területén. A Bizottság vállalta, hogy előmozdítja a mesterséges intelligencia térnyerését, és átfogóan kezeli az MI felhasználásához kapcsolódó kockázatok és lehetséges károk problémakörét.

A mesterséges intelligenciáról szóló, 2020. február 19-i fehér könyvében a Bizottság vállalta, hogy előmozdítja a mesterséges intelligencia kiválóságát és térnyerését, és a bizalom erősítése érdekében foglalkozik az MI egyes felhasználási területeihez kapcsolódó kockázatokkal. A fehér könyvet kísérő, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló jelentésében a Bizottság azonosította a jelenleg hatályos felelősségi szabályok ezzel kapcsolatos hiányosságait.

A Bizottság 2021 áprilisában elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatát, amely a kármegelőzésre összpontosító horizontális szabályokat állapít meg a mesterséges intelligencia tárgyában. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály az EU-ban kifejlesztett és használt nagy kockázatú MI-rendszerek biztonságosságát és megbízhatóságát biztosítani hivatott kiemelt kezdeményezés. Garantálni fogja az egyének és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, ugyanakkor elő fogja segíteni a mesterséges intelligencia térnyerését, valamint a beruházásokat és az innovációt ezen a területen. A mesterséges intelligenciára vonatkozó mai felelősségi csomag kiegészíti a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Megkönnyíti a vétkességen alapuló polgári jogi felelősség tárgyában benyújtott kártérítési követeléseket, megalapozva ezzel a kártérítés intézményébe vetett bizalmat.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv hozzáigazítja a magánjogi rendelkezéseket a mesterséges intelligencia által támasztott új kihívásokhoz. Ezek a kezdeményezések a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával együtt szervesen illeszkednek a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseibe, hogy a felelősségi szabályokat a zöld és digitális átállás követelményeinek megfelelővé tegye.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS