Magyarország ellen is keresetet indított az Európai Bizottság az Európai Bíróságon

2023. 02. 15., 16:12

Az Európai Bizottság keresetet indított a Bíróságon Csehországgal, Németországgal, Észtországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Luxemburggal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet ((EU) 2019/1937 irányelv) a jogi keretükbe átültető nemzeti intézkedések meghozatalának és azok közlésének elmulasztása miatt.

Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsanak hatékony csatornákat az uniós szabályok megsértésének bizalmas bejelentésére a magánszektorban és a közszférában működő visszaélést bejelentő személyek számára, szilárd védelmi rendszert kialakítva a megtorlással szemben. Ez egyaránt érvényes az adott szervezeten belül, és azon kívül, az illetékes hatóság viszonylatában. A tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett átültetniük az irányelv rendelkezéseinek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Az irányelv kulcsszerepet játszik az uniós jog érvényesítésében számos olyan fontos szakpolitikai területen, ahol az uniós jog megsértése károkat okozhat a közérdeknek. E szakpolitikai területek köre a környezetvédelemtől kezdve a közbeszerzésen, a pénzügyi szolgáltatásokon, a nukleáris biztonságon és a termékbiztonságon át az Unió pénzügyi érdekeinek védelméig terjed – olvasható a Bizottság közleményében.

Öt éves a „történet”

A Bizottság 2018. április 23-án kezdeményezéscsomagot terjesztett elő, amely magában foglalta az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvre irányuló javaslatot és egy közleményt, amely átfogó jogi keretet hoz létre a visszaélést bejelentő személyek védelmére a közérdek európai szintű védelme érdekében. Az irányelvet 2019. október 23-án fogadták el, és 2019. december 16-án lépett hatályba.

2022 januárjában a Bizottság felszólító levelet küldött 24 tagállamnak, amiért azok a határidő lejárta előtt nem ültették át teljes mértékben az irányelvet, és nem tájékoztatták a Bizottságot az átültető intézkedésekről. Emellett a Bizottság 2022 júliusában 15 tagállamnak, 2022 szeptemberében pedig négy tagállamnak küldött indokolással ellátott véleményt, amiért elmulasztották közölni az irányelvet teljes mértékben átültető intézkedéseket.

Mivel 8 tagállam nem adott kielégítő választ a Bizottság indokolással ellátott véleményére, a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít ezekkel a tagállamokkal szemben az Európai Unió Bíróságán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS