Magyarország ellen is keresetet indított az Európai Bizottság az Európai Bíróságon

2023. 02. 15., 16:12

Az Európai Bizottság keresetet indított a Bíróságon Csehországgal, Németországgal, Észtországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Luxemburggal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvet ((EU) 2019/1937 irányelv) a jogi keretükbe átültető nemzeti intézkedések meghozatalának és azok közlésének elmulasztása miatt.

Az irányelv előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsanak hatékony csatornákat az uniós szabályok megsértésének bizalmas bejelentésére a magánszektorban és a közszférában működő visszaélést bejelentő személyek számára, szilárd védelmi rendszert kialakítva a megtorlással szemben. Ez egyaránt érvényes az adott szervezeten belül, és azon kívül, az illetékes hatóság viszonylatában. A tagállamoknak 2021. december 17-ig kellett átültetniük az irányelv rendelkezéseinek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

Az irányelv kulcsszerepet játszik az uniós jog érvényesítésében számos olyan fontos szakpolitikai területen, ahol az uniós jog megsértése károkat okozhat a közérdeknek. E szakpolitikai területek köre a környezetvédelemtől kezdve a közbeszerzésen, a pénzügyi szolgáltatásokon, a nukleáris biztonságon és a termékbiztonságon át az Unió pénzügyi érdekeinek védelméig terjed – olvasható a Bizottság közleményében.

Öt éves a „történet”

A Bizottság 2018. április 23-án kezdeményezéscsomagot terjesztett elő, amely magában foglalta az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelvre irányuló javaslatot és egy közleményt, amely átfogó jogi keretet hoz létre a visszaélést bejelentő személyek védelmére a közérdek európai szintű védelme érdekében. Az irányelvet 2019. október 23-án fogadták el, és 2019. december 16-án lépett hatályba.

2022 januárjában a Bizottság felszólító levelet küldött 24 tagállamnak, amiért azok a határidő lejárta előtt nem ültették át teljes mértékben az irányelvet, és nem tájékoztatták a Bizottságot az átültető intézkedésekről. Emellett a Bizottság 2022 júliusában 15 tagállamnak, 2022 szeptemberében pedig négy tagállamnak küldött indokolással ellátott véleményt, amiért elmulasztották közölni az irányelvet teljes mértékben átültető intézkedéseket.

Mivel 8 tagállam nem adott kielégítő választ a Bizottság indokolással ellátott véleményére, a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít ezekkel a tagállamokkal szemben az Európai Unió Bíróságán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”
2026-10-01 10:25:00
A magyar kkv-k versenyképességét is erősítheti, ha a hazai vállalkozói tapasztalatok közvetlenül eljutnak az európai döntés-előkészítés szereplőihez, az uniós tudás és a vállalkozásokat érintő információk pedig gyorsan és érthetően visszakerülnek Magyarországra. Ezt a kétirányú tudás- és tapasztalatmegosztást erősítette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szeptember 23–25. közötti brüsszeli szakmai programja.
2026-10-01 09:25:00
A Joint Venture Szövetség elemzése szerint most van az ideális időpont az árrésstop kivezetésére, mivel a jelenlegi alacsony infláció a csökkenő élelmiszerárakkal, az erős forint árfolyam, illetve az MNB hosszú távú inflációs céljának csökkentése megteremtették a kivezetés ideális gazdasági környezetét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS