Lejárt a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok letelepedési kérvényeinek benyújtási határideje

2021. 07. 01., 11:00

Lejárt a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok tartós letelepedési kérelmének benyújtására kijelölt határidő, de indokolt esetben, a körülmények egyedi elbírálása alapján a brit hatóságok ezután is elfogadhatják a késve beadott folyamodványokat.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020. december 31-ig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött tizenegy hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért – kellett folyamodniuk.

A kérvényeket brit idő szerint szerda éjfélig lehetett benyújtani a brit belügyminisztérium bevándorlási és vízumügyi osztályához, elsősorban az erre kialakított online felületen, illetve a mobileszközökre letölthető, ugyancsak e célra kifejlesztett alkalmazás használatával.

Akik megszerezték a letelepedett státust, csütörtöktől is változatlan feltételekkel dolgozhatnak, tanulhatnak Nagy-Britanniában, hozzáférhetnek az ingyenes brit állami egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaihoz és egyéb szociális kedvezményekhez.

Ugyanez vonatkozik azokra is, akik a határidő lejártáig benyújtották a letelepedett státusra szóló kérelmüket, de még nem kaptak értesítést az elbírálás eredményéről.

Ha a kérvény benyújtása sikeres volt, erről mindenki hivatalos igazolást kapott, és az elbírálásig eltelő időszakban ez az igazolás is maradéktalanul garantálja a megszerzett jogosultságokat.

A belügyminisztérium adatai szerint hozzávetőleg 400 ezer letelepedési kérelem vár még elbírálásra.

Azoknak az EU-állampolgároknak, akik mindenben megfelelnek a nagy-britanniai letelepedett státusra jogosító feltételeknek, de lekésték a szerda éjféli határidőt, ezután is van lehetőségük a kérvényezésre, de méltányolható indokokkal kell megmagyarázniuk, hogy miért a határidő után jelentkeztek, és a brit hatóságok minden ilyen esetben egyéni elbírálás alapján döntenek.

A tavaly december 31. előtt Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok külföldön élő közeli hozzátartozói bármikor kérvényezhetik, hogy csatlakozhassanak Nagy-Britanniában élő családtagjaikhoz.

Az ennek kérelmezési módjáról szóló részletes útmutatót a brit kormány csütörtökön tette közzé a https://www.gov.uk/guidance/apply-for-a-permit-to-join-your-eu-or-eea-family-member-in-the-uk?utm_medium=email&utm_campaign=govuk-notifications&utm_source=10bed6ce-1121-45c4-baa4-a5bdc54e6a97&utm_content=immediately#eu-settlement-scheme-family-permit-join-an-eu-eea-or-swiss-citizen címen felkereshető online felületen.

A feltételek közé tartozik, hogy a hozzátartozói jogviszonynak 2020. december 31-ig létre kellett jönnie.

Az idei év első napjától az Európai Unióból és az unión kívüli országokból újonnan érkezőkre már más bevándorlási szabályozás érvényes, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a letelepedési kérelmek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmező az EU-ból vagy máshonnan érkezett.

Az új szabályozás szerint ugyanakkor könnyített eljárással juthatnak nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási engedélyhez a legrangosabb nemzetközi tudományos és művészeti elismerések - például a Nobel-díj vagy az Oscar-díj - birtokosai.

A brit belügyminisztérium legutóbbi összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül május 31-ig 5 605 800-an folyamodtak letelepedett státusért.

A lista élén a lengyelek és a románok állnak több mint 975 ezer, illetve csaknem 920 ezer benyújtott letelepedési folyamodvánnyal.

A brit belügyminisztérium legutóbbi statisztikája szerint több mint 140 ezer magyar állampolgár nyújtott be letelepedési kérelmet a tárcához.

MTI/Kertész Róbert, London

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS