„A külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy kivizsgáljuk azokat a pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket nem uniós kormányok nyújtanak az EU-n belül működő vállalkozásoknak, és megtiltsuk a közbeszerzési szerződések odaítélését olyan vállalkozásoknak, amelyek jogosulatlan előnyre tettek szert a külföldi támogatásokból.”
2023. január 12-én hatályba lépett a külföldi támogatásokról szóló rendelet. Az új szabályok a külföldi támogatások által okozott torzító hatásokat kezelik, lehetővé téve, hogy az EU továbbra is nyitott maradjon a kereskedelem és a beruházások előtt, egyúttal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára. A rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2021 májusában terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács rekord gyorsasággal, 2022 júniusában fogadta el.
A külföldi támogatásokról szóló rendeletet az EU-ban folytatott valamennyi gazdasági tevékenységre alkalmazni kell: kiterjed az összefonódásokra (a fúziókra és felvásárlásokra), a közbeszerzési eljárásokra és minden más releváns piaci tevékenységre. Az új szabályok hatáskört biztosítanak a Bizottság számára a nem uniós országok által az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulások vizsgálatára, és szükség esetén ezek torzító hatásainak korrigálására – olvasható a Bizottság közleményében.
„Gazdaságunk nyitott, ezért tisztességes feltételeket kell garantálnunk valamennyi piaci szereplő számára. Mostantól tehát rendelkezünk egy olyan új eszközzel, amelynek segítségével egyenlő bánásmódot biztosíthatunk az EU-ban üzleti tevékenységet folytató minden vállalkozás számára. Ez az új rendelet lehetővé teszi, hogy fellépjünk a harmadik országok torzító hatású támogatásaival szemben, ami előnyös a verseny és az egységes piacon uralkodó egyenlő versenyfeltételek szempontjából” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.
„Ez valóban jelentős állomás ambiciózus uniós kereskedelmi és gazdasági menetrendünk megvalósítása során. Tevékenységünket egyre ingatagabb globális gazdasági körülmények között végezzük, ahol egyre több olyan szereplővel találkozunk, amelyek tisztességtelen tevékenységet folytatnak vagy torzítják az egyenlő versenyfeltételeket. Ezért képesnek kell lennünk arra, hogy eredményeseben szálljunk szembe ezekkel a gyakorlatokkal. A külföldi támogatásokról szóló rendelet elősegíti, hogy megvédjük legértékesebb gazdasági eszközünk, az egységes piac integritását. Ez valódi változást jelent az uniós vállalkozások számára, mivel tisztességesebb működési szabályokat biztosít, így ezek a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezhetnek a külföldi versenytársakkal” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.
„Most minden eddiginél fontosabb, hogy egységes uniós piacunkon belül és harmadik országok viszonylatában is biztosítsuk a valóban egyenlő versenyfeltételeket. Az EU közbeszerzési piaca, amely az uniós GDP több mint 14 százalékát teszi ki, jelentős gazdasági eszköz, egyúttal fontos geopolitikai eszköz is. Nem hagyhatjuk, hogy a külföldi támogatások a szabályokat betartó, versenyképes vállalatok kárára torzítsák ezt a piacot. A külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy kivizsgáljuk azokat a pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket nem uniós kormányok nyújtanak az EU-n belül működő vállalkozásoknak, és megtiltsuk a közbeszerzési szerződések odaítélését olyan vállalkozásoknak, amelyek jogosulatlan előnyre tettek szert a külföldi támogatásokból – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.
A külföldi támogatásokról szóló rendelet három olyan eszközt tartalmaz, amelyet a Bizottság fog érvényesíteni. Ezek a következők:
A bejelentett összefonódások mindaddig nem vihetők véghez, illetve a vizsgálat alatt álló ajánlattevőknek mindaddig nem szabad odaítélni a közbeszerzési szerződéseket, amíg a Bizottság be nem fejezte a vizsgálatát. E kötelezettség megsértése esetén a Bizottság bírságot szabhat ki, amely a vállalkozások összesített árbevételének akár 10%-át is elérheti. A Bizottság emellett megtilthatja támogatott összefonódás megvalósítását vagy a közbeszerzési szerződésnek a támogatott ajánlattevő részére történő odaítélését.
A külföldi támogatásokról szóló rendelet értelmében a Bizottságnak széles vizsgálati hatásköre van a szükséges információk beszerzésére: (i) információkat kérhet a vállalkozásoktól, (ii) tényfeltáró látogatásokat folytathat az Unión belül és azon kívül egyaránt, és (iii) konkrét ágazatokra vagy támogatástípusokra vonatkozó piaci vizsgálatokat indíthat. A Bizottság a vállalkozások, a tagállamok, illetve a természetes vagy jogi személyek, vagy szervezetek által benyújtott piaci információkra is támaszkodhat.
Ha a Bizottság megítélése szerint külföldi támogatás áll fenn, és az torzítja az egységes piacot, mérlegelheti, hogy a támogatásnak a támogatott gazdasági tevékenység fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásai ellensúlyozzák-e a torzítás negatív hatásait. Amennyiben a negatív hatások jelentősebbek, mint a pozitív hatások, a Bizottság a torzulás orvoslása érdekében strukturális vagy nem strukturális korrekciós intézkedéseket (például bizonyos eszközök elidegenítése vagy egy bizonyos piaci magatartás megtiltása) alkalmazhat a vállalkozásokkal szemben, illetve elfogadhat erre irányuló kötelezettségvállalást.
A Bizottság főszabály szerint úgy tekinti, hogy a három év alatt 4 millió eurót el nem érő támogatások „valószínűleg” nem torzító hatásúak, a csekély összegű („de minimis”) uniós állami támogatások küszöbértékek alatti támogatások pedig nem torzító hatásúak.
A bejelentendő összefonódásokkal és közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottság az ügylet előtt legfeljebb három évvel nyújtott támogatásokat vizsgálhatja. A rendelet azonban nem alkalmazandó a 2023. július 12. előtt megvalósított összefonódásokra és kezdeményezett közbeszerzésekre.
A Bizottság minden egyéb helyzetben megvizsgálhatja az elmúlt 10 évben nyújtott támogatásokat. A rendeletet azonban csak akkor kell alkalmazni a 2023. július 12. előtti öt évben nyújtott támogatásokra, ha ezek a támogatások az alkalmazás kezdetét követően fejtenek ki torzító hatást az egységes piacon.
Hatálybalépésével a külföldi támogatásokról szóló rendelet kulcsfontosságú végrehajtási szakaszába lép, és hat hónap múlva, 2023. július 12-én alkalmazandóvá válik. Ettől a naptól kezdve a Bizottság hivatalból vizsgálatokat indíthat. A bejelentési kötelezettség 2023. október 12-től lesz alkalmazandó.
A Bizottság a következő hetekben előterjeszti a végrehajtási rendelet tervezetét, amely pontosítani fogja az alkalmazandó szabályokat és eljárásokat, ideértve az összefonódások és közbeszerzési eljárások bejelentésére szolgáló formanyomtatványokat, a határidők számítását, az aktába való betekintésre szolgáló eljárást, valamint az információk bizalmas kezelését. Az érdekelt feleknek ezután 4 hét áll majd a rendelkezésre ahhoz, hogy visszajelzéseket adjanak ezekről a dokumentumtervezetekről, mielőtt a végrehajtási szabályok 2023 közepén véglegesítésre és elfogadásra kerülnek.
Megjelent az egyik legfontosabb hazai gazdaságfejlesztési eszköz, az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatások módosított feltételrendszere, amely ismét számos könnyítéssel segíti a vállalkozásokat, és minden korábbinál több lehetőséget biztosít a hagyományos magyar újító szellemnek és az ötletből értéket teremtő kutatás-fejlesztési tevékenység kibontakozásának – hívja fel a figyelmet a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.