Külföldi támogatások: hatályba léptek a tisztességes és nyílt uniós piacokat biztosító szabályok

2023. 01. 13., 10:13

„A külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy kivizsgáljuk azokat a pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket nem uniós kormányok nyújtanak az EU-n belül működő vállalkozásoknak, és megtiltsuk a közbeszerzési szerződések odaítélését olyan vállalkozásoknak, amelyek jogosulatlan előnyre tettek szert a külföldi támogatásokból.”

2023. január 12-én hatályba lépett a külföldi támogatásokról szóló rendelet. Az új szabályok a külföldi támogatások által okozott torzító hatásokat kezelik, lehetővé téve, hogy az EU továbbra is nyitott maradjon a kereskedelem és a beruházások előtt, egyúttal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára. A rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2021 májusában terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács rekord gyorsasággal, 2022 júniusában fogadta el.

A külföldi támogatásokról szóló rendeletet az EU-ban folytatott valamennyi gazdasági tevékenységre alkalmazni kell: kiterjed az összefonódásokra (a fúziókra és felvásárlásokra), a közbeszerzési eljárásokra és minden más releváns piaci tevékenységre. Az új szabályok hatáskört biztosítanak a Bizottság számára a nem uniós országok által az EU-ban gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi hozzájárulások vizsgálatára, és szükség esetén ezek torzító hatásainak korrigálására – olvasható a Bizottság közleményében.

„Gazdaságunk nyitott, ezért tisztességes feltételeket kell garantálnunk valamennyi piaci szereplő számára. Mostantól tehát rendelkezünk egy olyan új eszközzel, amelynek segítségével egyenlő bánásmódot biztosíthatunk az EU-ban üzleti tevékenységet folytató minden vállalkozás számára. Ez az új rendelet lehetővé teszi, hogy fellépjünk a harmadik országok torzító hatású támogatásaival szemben, ami előnyös a verseny és az egységes piacon uralkodó egyenlő versenyfeltételek szempontjából” – mondta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök.

Ez valóban jelentős állomás ambiciózus uniós kereskedelmi és gazdasági menetrendünk megvalósítása során. Tevékenységünket egyre ingatagabb globális gazdasági körülmények között végezzük, ahol egyre több olyan szereplővel találkozunk, amelyek tisztességtelen tevékenységet folytatnak vagy torzítják az egyenlő versenyfeltételeket. Ezért képesnek kell lennünk arra, hogy eredményeseben szálljunk szembe ezekkel a gyakorlatokkal. A külföldi támogatásokról szóló rendelet elősegíti, hogy megvédjük legértékesebb gazdasági eszközünk, az egységes piac integritását. Ez valódi változást jelent az uniós vállalkozások számára, mivel tisztességesebb működési szabályokat biztosít, így ezek a vállalkozások egyenlő feltételek mellett versenyezhetnek a külföldi versenytársakkal” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

Most minden eddiginél fontosabb, hogy egységes uniós piacunkon belül és harmadik országok viszonylatában is biztosítsuk a valóban egyenlő versenyfeltételeket. Az EU közbeszerzési piaca, amely az uniós GDP több mint 14 százalékát teszi ki, jelentős gazdasági eszköz, egyúttal fontos geopolitikai eszköz is. Nem hagyhatjuk, hogy a külföldi támogatások a szabályokat betartó, versenyképes vállalatok kárára torzítsák ezt a piacot. A külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé teszi, hogy kivizsgáljuk azokat a pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket nem uniós kormányok nyújtanak az EU-n belül működő vállalkozásoknak, és megtiltsuk a közbeszerzési szerződések odaítélését olyan vállalkozásoknak, amelyek jogosulatlan előnyre tettek szert a külföldi támogatásokból – mondta Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos.

A torzító hatású külföldi támogatásokra vonatkozó új szabályok

A külföldi támogatásokról szóló rendelet három olyan eszközt tartalmaz, amelyet a Bizottság fog érvényesíteni. Ezek a következők:

  • A vállalkozásokat terhelő azon kötelezettség, hogy be kell jelenteniük a Bizottságnak az olyan, nem uniós kormány által nyújtott pénzügyi hozzájárulással megvalósuló összefonódásokat, amelyek esetében (i) a megszerzett vállalkozás, az összeolvadó felek egyike vagy a közös vállalkozás Unióban elért árbevétele legalább 500 millió euró, és (ii) az ügylethez legalább 50 millió euró külföldi pénzügyi hozzájárulás kapcsolódik,
  • A vállalkozásokat terhelő azon kötelezettség, hogy be kell jelenteniük a Bizottságnak az olyan közbeszerzési eljárásokban való részvételt, ahol i. a becsült szerződéses érték legalább 250 millió euró, és ii. az érintett külföldi pénzügyi hozzájárulás nem uniós országonként legalább 4 millió euró, a Bizottság az ilyen eljárásokban megtilthatja a szerződés odaítélését a torzító hatású támogatásokban részesülő vállalkozások számára.
  • Minden más piaci helyzettel kapcsolatban torzító hatású külföldi támogatás felmerülésének gyanúja esetén a Bizottság saját kezdeményezésére (hivatalból) vizsgálatot indíthat. Ez magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a Bizottság az összeghatár alatti közbeszerzési eljárások és összefonódások eseti bejelentését kérje. 

Vizsgálati hatáskör és eljárások

A bejelentett összefonódások mindaddig nem vihetők véghez, illetve a vizsgálat alatt álló ajánlattevőknek mindaddig nem szabad odaítélni a közbeszerzési szerződéseket, amíg a Bizottság be nem fejezte a vizsgálatát. E kötelezettség megsértése esetén a Bizottság bírságot szabhat ki, amely a vállalkozások összesített árbevételének akár 10%-át is elérheti. A Bizottság emellett megtilthatja támogatott összefonódás megvalósítását vagy a közbeszerzési szerződésnek a támogatott ajánlattevő részére történő odaítélését.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet értelmében a Bizottságnak széles vizsgálati hatásköre van a szükséges információk beszerzésére: (i) információkat kérhet a vállalkozásoktól, (ii) tényfeltáró látogatásokat folytathat az Unión belül és azon kívül egyaránt, és (iii) konkrét ágazatokra vagy támogatástípusokra vonatkozó piaci vizsgálatokat indíthat. A Bizottság a vállalkozások, a tagállamok, illetve a természetes vagy jogi személyek, vagy szervezetek által benyújtott piaci információkra is támaszkodhat.

Ha a Bizottság megítélése szerint külföldi támogatás áll fenn, és az torzítja az egységes piacot, mérlegelheti, hogy a támogatásnak a támogatott gazdasági tevékenység fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásai ellensúlyozzák-e a torzítás negatív hatásait. Amennyiben a negatív hatások jelentősebbek, mint a pozitív hatások, a Bizottság a torzulás orvoslása érdekében strukturális vagy nem strukturális korrekciós intézkedéseket (például bizonyos eszközök elidegenítése vagy egy bizonyos piaci magatartás megtiltása) alkalmazhat a vállalkozásokkal szemben, illetve elfogadhat erre irányuló kötelezettségvállalást.

A Bizottság főszabály szerint úgy tekinti, hogy a három év alatt 4 millió eurót el nem érő támogatások „valószínűleg” nem torzító hatásúak, a csekély összegű („de minimis”) uniós állami támogatások küszöbértékek alatti támogatások pedig nem torzító hatásúak. 

A bejelentendő összefonódásokkal és közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottság az ügylet előtt legfeljebb három évvel nyújtott támogatásokat vizsgálhatja. A rendelet azonban nem alkalmazandó a 2023. július 12. előtt megvalósított összefonódásokra és kezdeményezett közbeszerzésekre.

A Bizottság minden egyéb helyzetben megvizsgálhatja az elmúlt 10 évben nyújtott támogatásokat. A rendeletet azonban csak akkor kell alkalmazni a 2023. július 12. előtti öt évben nyújtott támogatásokra, ha ezek a támogatások az alkalmazás kezdetét követően fejtenek ki torzító hatást az egységes piacon.

A következő lépések

Hatálybalépésével a külföldi támogatásokról szóló rendelet kulcsfontosságú végrehajtási szakaszába lép, és hat hónap múlva, 2023. július 12-én alkalmazandóvá válik. Ettől a naptól kezdve a Bizottság hivatalból vizsgálatokat indíthat. A bejelentési kötelezettség 2023. október 12-től lesz alkalmazandó.

A Bizottság a következő hetekben előterjeszti a végrehajtási rendelet tervezetét, amely pontosítani fogja az alkalmazandó szabályokat és eljárásokat, ideértve az összefonódások és közbeszerzési eljárások bejelentésére szolgáló formanyomtatványokat, a határidők számítását, az aktába való betekintésre szolgáló eljárást, valamint az információk bizalmas kezelését. Az érdekelt feleknek ezután 4 hét áll majd a rendelkezésre ahhoz, hogy visszajelzéseket adjanak ezekről a dokumentumtervezetekről, mielőtt a végrehajtási szabályok 2023 közepén véglegesítésre és elfogadásra kerülnek.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS