Az Európai Parlament szeptember 14-én elfogadta a stratégiai nyersanyagellátás fellendítéséről szóló álláspontot.
A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály célja, hogy az EU-t versenyképesebbé és önállóbbá tegye. Csökkenti a bürokráciát, elősegíti az innovációt a teljes értéklánc mentén, támogatja a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat), valamint ösztönzi a kutatást és az alternatív anyagok, illetve a környezetbarátabb bányászati és termelési módszerek fejlesztését – olvasható a Parlament közleményében.
A jogszabálytervezetet 515 szavazattal 34 ellenében, 28 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament most tárgyalásokat kezd a Tanács spanyol elnökségével annak érdekében, hogy első olvasatban megállapodásra jusson.
A tagállamokból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokat megelőző álláspontjukban a képviselők hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy stratégiai partnerségeket alakítsanak ki az EU és a harmadik országok között a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében annak érdekében, hogy diverzifikálják az EU ellátását.
Az EP-képviselők arra is törekednek, hogy a stratégiai technológiák nyersanyagait felváltó helyettesítő anyagokkal és termelési folyamatokkal kapcsolatos kutatásra és innovációra nagyobb hangsúlyt helyezzenek. Körkörösségi célokat kívánnak meghatározni annak érdekében, hogy előmozdítsák a stratégiaibb nyersanyagok hulladéktermékekből történő kitermelését. A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy csökkenteni kell a bürokráciát a vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
Az EU egyelőre függ bizonyos nyersanyagoktól – emlékeztet a Parlament közleménye. A kritikus nyersanyagok kulcsfontosságúak az EU zöld és digitális átállása szempontjából, és ellátásuk biztosítása kulcsfontosságú az Unió gazdasági ellenállóképessége, technológiai vezető szerepe és stratégiai autonómiája szempontjából. Az Ukrajna elleni orosz háború és az egyre agresszívabb kínai kereskedelmi- és iparpolitika óta a kobalt, a lítium és más nyersanyagok geopolitikai tényezővé is váltak.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”