107 közlekedési infrastrukturális projektnek ítélt támogatást az Európai Bizottság összesen több mint 6 milliárd euró összegben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből, a közlekedési infrastruktúrába történő stratégiai beruházások uniós eszközéből.
A finanszírozás több mint 80 százaléka olyan projekteket támogat, amelyek hatékonyabb, környezetbarátabb és intelligensebb vasúti, belvízi és tengeri útvonalakat hoznak létre a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) mentén. A projektek emellett támogatni fogják az Ukrajna exportjának és importjának megkönnyítésére létrehozott EU-Ukrajna szolidaritási folyosókat is – olvasható a Bizottság közleményében.
„A mai napon 6,2 milliárd eurót különítünk el olyan európai projektekre, amelyek közelebb visznek minket a transzeurópai közlekedési hálózat, a TEN-T – az uniós gazdaság gerincét képező – kiteljesítéséhez. „Különösen örülök annak, hogy 250 millió euróval javulni fog az Ukrajna, Moldova és uniós szomszédjaik, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország közötti, határokon átnyúló összeköttetés.” Ezek a projektek megkönnyítik az EU és Ukrajna közötti áruszállítást, megerősítve a szolidaritási sávokat – mondta Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.
A TEN -T törzshálózat mentén a nagyobb, határokon átnyúló vasúti összeköttetések is prioritást kaptak a finanszírozáshoz. Ezek közé tartozik többek között a Brenner-bázisalagút (amely Olaszországot és Ausztriát köti össze), a Rail Baltica (amely a három balti államot és Lengyelországot köti össze Európa többi részével), valamint többek között a Németország és Hollandia közötti, határokon átnyúló szakasz (Emmerich-Oberhausen).
Az írországi, görögországi, spanyolországi, lettországi, litvániai, hollandiai és lengyelországi tengeri kikötők támogatást kapnak a part menti villamosenergia-ellátás fejlesztéséhez a kikötéssel érintett hajók üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése érdekében.
A belvízi közlekedés időtállóvá tétele érdekében korszerűsítik a Franciaország és Belgium közötti Szajna-Schelde határokon átnyúló vízi utak infrastruktúráját. A Duna és a Rajna medencéjében található belvízi kikötők, például Bécs és Andernach szintén korszerűsítésre kerülnek.
Az uniós vasúti közlekedés biztonságának és kölcsönös átjárhatóságának további növelése érdekében az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszert (ERTMS) Csehországban, Dániában, Németországban, Franciaországban, Ausztriában és Szlovákiában építik be a vonatokra és a vasútvonalakra. A közutakon több uniós tagállam is intelligens közlekedési rendszereket és szolgáltatásokat (ITS) fog bevezetni, különösen az együttműködő ITS-eket (C-ITS) a biztonságosabb és hatékonyabb közlekedés érdekében. A légi közlekedés hatékonyságának növelése és az egységes európai égbolt létrehozása érdekében több tagállam is támogatni fogja az európai légiforgalmi szolgáltatási projekteket.
A 2022-ben közzétett pályázati felhívásra benyújtott összesen 353 projekt közül 107 projektet választottak ki.
Az uniós finanszírozás vissza nem térítendő támogatás formájában valósul meg, amelyet a projekt teljes költségének társfinanszírozására használnak fel.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó közlekedési programja keretében 25,8 milliárd euró áll rendelkezésre az uniós tagállamok TEN-T projektjeinek társfinanszírozására. 2014 óta a CEF közel 1300 projektet támogatott, összesen 29,4 milliárd euróval a közlekedési ágazatban (a jelenleg javasolt kiválasztás nélkül).
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében további finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre, a katonai mobilitásra vonatkozó 2023. évi felhívás jelenleg 2023. szeptember 21-ig, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára vonatkozó eszköz pályázati felhívásai pedig 2023. november 7-ig érhetők el. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz következő közlekedési pályázati felhívásait 2023. szeptember vége felé teszik közzé.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”