Klímasemlegesség: Kolozsvár is megkapta az uniós küldetési címkét

2023. 10. 13., 13:23

Tíz európai város kapott uniós küldetési címkét a 2030-ig tartó időszakra szóló klímasemlegességi tervéért.

Tíz európai város kapta meg az ún. uniós küldetési címkét a Horizont Európa program klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetésének keretében. Az uniós küldetési címke fontos mérföldkő, amely a városok 2030-ig megvalósítandó klímasemlegességi terveinek elismerését jelenti, és egyúttal segíteni hivatott őket abban, hogy hozzáférjenek a céljaik teljesítéséhez szükséges köz- és magánfinanszírozáshoz – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A címkével elismert városok a következők: Sønderborg (Dánia), Mannheim (Németország), Madrid, Valencia, Valladolid, Vitoria-Gasteiz és Zaragoza (Spanyolország), Klagenfurt (Ausztria), Kolozsvár (Románia) és Stockholm (Svédország).

A küldetési címkével az Unió elismeri az ún. klímaszerződés sikeres kidolgozását, amely felvázolja az adott városok klímasemlegességre vonatkozó átfogó jövőképét, és tartalmaz egy cselekvési tervet és egy beruházási stratégiát is. A városok klímaszerződéseiket a helyi érdekelt felekkel, így a magánszektorral és a polgárokkal közösen dolgozzák ki. A városok egy első csoportja 2023 áprilisában mutatta be klímaszerződéseit, melyeket a Bizottság szakértők – többek között az Európai Beruházási Bank és a Közös Kutatóközpont – bevonásával értékel. Pozitív értékelés esetén a városok megkapják az uniós küldetési címkét, amely megkönnyíti számukra a hozzáférést az uniós, nemzeti és regionális alapokhoz és egyéb finanszírozási forrásokhoz, nevezetesen a magánberuházásokhoz is.

A városokra vonatkozó uniós küldetésben összesen 100 uniós város vesz részt, melyekhez 12 további város csatlakozik a Horizont Európához társult országaiból.

Üdvözlő szavak

„A városok a méltányos zöld átállás frontvonalában helyezkednek el. Ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkentése, és hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, a helyi szereplők maradéktalan kötelezettségvállalására van szükség. Az uniós címkét ma elnyerő tíz város igazi úttörő feladatot vállalt magára: öröm látni konkrét intézkedésekben megvalósuló elkötelezettségüket. De ez még csak a kezdet: szükségük van a nemzeti és regionális kormányzatok, a helyi vállalkozások, a befektetők és az innovátorok segítségére is ahhoz, hogy terveiket a gyakorlatban is megvalósíthassák. Felhívom valamennyiüket, hogy működjenek együtt a városokkal, és gondolják át, hogyan járulhatnak hozzá céljaikhoz. Emellett arra biztatok minden európai várost, hogy kövessék a jó példát, és váljanak a klímasemlegesség éllovasaivá” – mondta Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök.

Ez a tíz város bizonyítja, milyen új szerepet tölthet be a kutatás és az innováció abban, hogy konkrét megoldásokat találjunk napjaink legfőbb kihívásaira. A küldetés célja, hogy a polgárokkal és a helyi érdekelt felekkel együttműködve mindenki számára élhetőbb térré alakítson át 112 várost, amelyek innovációs központokként működnek és példát mutatnak valamennyi európai városnak, hogy azok is hasonlóan járjanak el. Továbbra is támogatni fogunk minden, a küldetésben részt vevő várost a klímasemlegesség felé vezető úton! – mondta Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.

Örömtelinek tartom, hogy a közlekedés központi szerepet kapott az első tíz város által benyújtott klímaszerződésekben. A városok kísérleti terepként szolgálnak számos lehetséges klímasemleges és fenntartható közlekedési megoldáshoz, a polgárok és a vállalkozások javára. A ma elismert 10 város könnyebben jut majd köz- és magánfinanszírozáshoz céljaik megvalósításához. Ez létfontosságú segítséget jelent számukra az általuk elfogadott úttörő stratégiák végrehajtásához” – mondta Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.

A mai napon küldetési címkével jutalmazott úttörő városok megmutatják, hogyan lehet megtervezni és számszerűsíteni a szennyezőanyagmentességhez, a biológiai sokféleséghez és a körforgásos gazdasághoz hozzájáruló helyi fellépéseket. Külön örömömre szolgál, hogy a tíz város közül hét egyúttal az Európa Zöld Fővárosa és a Zöld Lomb díj nyertese és a Zöld város megállapodás aláírója is. Külön említést érdemel köztük a jövő évi Zöld Főváros, a spanyolországi Valencia” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS