Klímasemlegesség: Kolozsvár is megkapta az uniós küldetési címkét

2023. 10. 13., 13:23

Tíz európai város kapott uniós küldetési címkét a 2030-ig tartó időszakra szóló klímasemlegességi tervéért.

Tíz európai város kapta meg az ún. uniós küldetési címkét a Horizont Európa program klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó küldetésének keretében. Az uniós küldetési címke fontos mérföldkő, amely a városok 2030-ig megvalósítandó klímasemlegességi terveinek elismerését jelenti, és egyúttal segíteni hivatott őket abban, hogy hozzáférjenek a céljaik teljesítéséhez szükséges köz- és magánfinanszírozáshoz – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

A címkével elismert városok a következők: Sønderborg (Dánia), Mannheim (Németország), Madrid, Valencia, Valladolid, Vitoria-Gasteiz és Zaragoza (Spanyolország), Klagenfurt (Ausztria), Kolozsvár (Románia) és Stockholm (Svédország).

A küldetési címkével az Unió elismeri az ún. klímaszerződés sikeres kidolgozását, amely felvázolja az adott városok klímasemlegességre vonatkozó átfogó jövőképét, és tartalmaz egy cselekvési tervet és egy beruházási stratégiát is. A városok klímaszerződéseiket a helyi érdekelt felekkel, így a magánszektorral és a polgárokkal közösen dolgozzák ki. A városok egy első csoportja 2023 áprilisában mutatta be klímaszerződéseit, melyeket a Bizottság szakértők – többek között az Európai Beruházási Bank és a Közös Kutatóközpont – bevonásával értékel. Pozitív értékelés esetén a városok megkapják az uniós küldetési címkét, amely megkönnyíti számukra a hozzáférést az uniós, nemzeti és regionális alapokhoz és egyéb finanszírozási forrásokhoz, nevezetesen a magánberuházásokhoz is.

A városokra vonatkozó uniós küldetésben összesen 100 uniós város vesz részt, melyekhez 12 további város csatlakozik a Horizont Európához társult országaiból.

Üdvözlő szavak

„A városok a méltányos zöld átállás frontvonalában helyezkednek el. Ahhoz, hogy 2030-ig megvalósuljon az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55 százalékos csökkentése, és hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, a helyi szereplők maradéktalan kötelezettségvállalására van szükség. Az uniós címkét ma elnyerő tíz város igazi úttörő feladatot vállalt magára: öröm látni konkrét intézkedésekben megvalósuló elkötelezettségüket. De ez még csak a kezdet: szükségük van a nemzeti és regionális kormányzatok, a helyi vállalkozások, a befektetők és az innovátorok segítségére is ahhoz, hogy terveiket a gyakorlatban is megvalósíthassák. Felhívom valamennyiüket, hogy működjenek együtt a városokkal, és gondolják át, hogyan járulhatnak hozzá céljaikhoz. Emellett arra biztatok minden európai várost, hogy kövessék a jó példát, és váljanak a klímasemlegesség éllovasaivá” – mondta Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök.

Ez a tíz város bizonyítja, milyen új szerepet tölthet be a kutatás és az innováció abban, hogy konkrét megoldásokat találjunk napjaink legfőbb kihívásaira. A küldetés célja, hogy a polgárokkal és a helyi érdekelt felekkel együttműködve mindenki számára élhetőbb térré alakítson át 112 várost, amelyek innovációs központokként működnek és példát mutatnak valamennyi európai városnak, hogy azok is hasonlóan járjanak el. Továbbra is támogatni fogunk minden, a küldetésben részt vevő várost a klímasemlegesség felé vezető úton! – mondta Iliana Ivanova, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos.

Örömtelinek tartom, hogy a közlekedés központi szerepet kapott az első tíz város által benyújtott klímaszerződésekben. A városok kísérleti terepként szolgálnak számos lehetséges klímasemleges és fenntartható közlekedési megoldáshoz, a polgárok és a vállalkozások javára. A ma elismert 10 város könnyebben jut majd köz- és magánfinanszírozáshoz céljaik megvalósításához. Ez létfontosságú segítséget jelent számukra az általuk elfogadott úttörő stratégiák végrehajtásához” – mondta Adina Vălean, a közlekedéspolitikáért felelős biztos.

A mai napon küldetési címkével jutalmazott úttörő városok megmutatják, hogyan lehet megtervezni és számszerűsíteni a szennyezőanyagmentességhez, a biológiai sokféleséghez és a körforgásos gazdasághoz hozzájáruló helyi fellépéseket. Külön örömömre szolgál, hogy a tíz város közül hét egyúttal az Európa Zöld Fővárosa és a Zöld Lomb díj nyertese és a Zöld város megállapodás aláírója is. Külön említést érdemel köztük a jövő évi Zöld Főváros, a spanyolországi Valencia” – mondta Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS