Kétharmados többséggel döntött az uniós büdzsé növeléséről az Európai Parlament

2023. 10. 19., 15:19

Az Európai Parlament növeli a 2024-es uniós büdzsét az Ukrajna elleni orosz háború kezelése, a kkv-k, a fiatalok és a kutatás, valamint az EU stratégiai autonómiájának támogatása érdekében.

  • Az Európai Parlament növeli a 2024-es uniós büdzsét az Ukrajna elleni orosz háború kezelése, a kkv-k, a fiatalok és a kutatás, valamint az EU stratégiai autonómiájának támogatása érdekében.

A képviselők szerint az új geopolitikai és gazdasági környezet, „a súlyosbodó éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos válsággal együtt”, „új politikai szükségleteket” támasztanak – olvasható a testület közleményében. A Parlament az uniós hosszú távú költségvetésének félidős felülvizsgálattól elvárja, hogy a 2024–2027-es időszakban 75,8 milliárd euróval növelje a büdzsét.

A képviselők ebből a tervezett kiegészítésből támogatnák az EU stratégiai autonómiájának javítását célzó kezdeményezéseket 2024-ben, de a humanitárius segélyek, a migráció és a külső segítségnyújtás kiadásait is. Emellett megnövelnék az olyan programok és szakpolitikák finanszírozását, amelyeket létfontosságúnak tartanak az ukrajnai háború és a magas energiaárak következményeinek kezeléséhez. Ezek tovább segítik a járvány utáni helyreállítást és megerősíti a zöld fordulatot. A fiatalokat az Erasmus+ támogatásának növelésével támogatja, figyelembe véve a magasabb inflációt és a magasabb megélhetési költségeket, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a programot.

A Parlament pozícióját ez az állásfoglalás foglalja össze, amelyet 424 szavazattal, 101 ellenszavazat mellett és 102 tartózkodással fogadtak el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS