Az illegális, vagy káros online tartalmak eltávolítása nagyon fontos, azonban ügyelni kell a szabad véleménynyilvánítás védelmére is – mondják az Európai Parlament (EP) képviselői.
Az EU dolgozik a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabályon, amely alkalmazkodna a rohamosan fejlődő digitális szektor újításaihoz. Az egyik alapvető kérdés, amelyet az EP-képviselők szerint meg kell oldani, a felhasználók védelme a káros vagy illegális tartalmakkal szemben. A Parlament október 20-án három jelentést fogadott el a témában.
Különbséget kell tenni az illegális és a káros tartalom között
A Parlament szerint egyértelműen különbséget kell tenni az illegális és a káros tartalom meghatározása között. Bizonyos típusú tartalmak, például a holokauszt tagadása, egyes tagállamokban illegális lehet, míg másokban nem. Az olyan káros tartalmak, mint például a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció, nem mindig jogellenes. Szigorú különbségtételre van szükség, mert a kétféle tartalmat eltérően kell kezelni - az illegális tartalmakat mindenképp el kell távolítani, míg a káros tartalmak esetében több más lehetőség is van.
Az illegális tartalmak eltávolítása vs. a szabadságjogok védelme
A képviselők szerint az online platformok önkéntes fellépése nem elég hatékony a probléma megoldásához. Kötelező érvényű, uniós szintű szabályozást kellene kidolgozni, amely az ún. „észlelés és cselekvés” elvén alapulna. A szabályoknak biztosítaniuk kellene, hogy ez az eljárás:
A képviselők szerint a tartalom jogszerűségéről nem magánvállalkozásoknak, hanem egy független bírói testületnek kellene döntenie.
Ha egy illegális tartalom bűncselekménynek minősül, vagy ahhoz kapcsolódik, akkor az eltávolítása mellett, a bűnüldöző hatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak is tudnia kell róla. A Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy kötelezővé teszi az online platformok számára a bűncselekmények bejelentését az illegális hatóságok felé.
A káros, de nem illegális tartalmak kezelése
A káros tartalmak, például a gyűlöletbeszéd vagy a dezinformáció problémája kapcsán az EP-képviselők javaslata szerint szigorítani kellene az online platformok átláthatósági kötelezettségeit, illetve a terjesztésük megállításáért növelni kell a felhasználók médiatudatosságát.
A Parlament rámutatott, hogy a dezinformáció azért is terjed olyan gyorsan, mert számos online platform üzleti modellje a szenzációhajhász, kattintásvadász tartalom megjelenítését részesíti előnyben a profit növelése érdekében. A gyakorlat megváltoztatása érdekében a képviselők nagyobb átláthatóságot kérnek az online platformok bevételszerzési politikájával kapcsolatban.
Nagyobb kontroll a felhasználóknak
Az EP-képviselők azt javasolják, hogy a felhasználók kapjanak nagyobb ellenőrzési jogot a tartalmak felett. A célzott reklámokat jobban visszaszorítanák a kevésbé erőszakos hirdetések javára, amelyek nem a tartalmakkal kapcsolatos korábbi felhasználói reakciókra építenek.
A Bizottság várhatóan 2020 végéig előterjeszti a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-javasaltot.
Európai Parlament
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
A tartály legösszetettebb formájú csonkzónái elkészültek; a csonkgyűrűk és a további fő elemek egyenként elvégzett minőségügyi átvétele után azok további megmunkálására és a tartály összeállítására az AEM-Technologies volgodonszki gyárában kerül sor.