Káros és jogellenes online tartalmak eltávolítása– Mit javasol az Európai Parlament?

2020. 10. 31., 09:45

Az illegális, vagy káros online tartalmak eltávolítása nagyon fontos, azonban ügyelni kell a szabad véleménynyilvánítás védelmére is – mondják az Európai Parlament (EP) képviselői.

Az EU dolgozik a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabályon, amely alkalmazkodna a rohamosan fejlődő digitális szektor újításaihoz. Az egyik alapvető kérdés, amelyet az EP-képviselők szerint meg kell oldani, a felhasználók védelme a káros vagy illegális tartalmakkal szemben. A Parlament október 20-án három jelentést fogadott el a témában.

Különbséget kell tenni az illegális és a káros tartalom között

A Parlament szerint egyértelműen különbséget kell tenni az illegális és a káros tartalom meghatározása között. Bizonyos típusú tartalmak, például a holokauszt tagadása, egyes tagállamokban illegális lehet, míg másokban nem. Az olyan káros tartalmak, mint például a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció, nem mindig jogellenes. Szigorú különbségtételre van szükség, mert a kétféle tartalmat eltérően kell kezelni - az illegális tartalmakat mindenképp el kell távolítani, míg a káros tartalmak esetében több más lehetőség is van.

Az illegális tartalmak eltávolítása vs. a szabadságjogok védelme

A képviselők szerint az online platformok önkéntes fellépése nem elég hatékony a probléma megoldásához. Kötelező érvényű, uniós szintű szabályozást kellene kidolgozni, amely az ún. „észlelés és cselekvés” elvén alapulna. A szabályoknak biztosítaniuk kellene, hogy ez az eljárás:

  • hatékony - a felhasználók könnyedén jelenteni tudják az esetleges illegális tartalmat az online platformoknak és közvetítőknek, hogy mielőbb el tudják távolítani azt
  • nem használható visszaélésre - a tartalom megjelölése vagy eltávolítása esetén az érintett felhasználókat értesíteni kell, és lehetőségük van fellebbezni egy nemzeti vitarendező testületnél
  • tiszteletben tartja a felhasználók jogait és szabadságait - például a véleménynyilvánítás és az információ szabadságát, hogy az online platformok és közvetítők hatékonyan, arányosan és megkülönböztetés nélkül távolítsák el az illegális tartalmat, ugyanakkor ne távolítsanak el nem jogellenes tartalmat.

A képviselők szerint a tartalom jogszerűségéről nem magánvállalkozásoknak, hanem egy független bírói testületnek kellene döntenie.

Ha egy illegális tartalom bűncselekménynek minősül, vagy ahhoz kapcsolódik, akkor az eltávolítása mellett, a bűnüldöző hatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak is tudnia kell róla. A Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy kötelezővé teszi az online platformok számára a bűncselekmények bejelentését az illegális hatóságok felé.

A káros, de nem illegális tartalmak kezelése

A káros tartalmak, például a gyűlöletbeszéd vagy a dezinformáció problémája kapcsán az EP-képviselők javaslata szerint szigorítani kellene az online platformok átláthatósági kötelezettségeit, illetve a terjesztésük megállításáért növelni kell a felhasználók médiatudatosságát.

A Parlament rámutatott, hogy a dezinformáció azért is terjed olyan gyorsan, mert számos online platform üzleti modellje a szenzációhajhász, kattintásvadász tartalom megjelenítését részesíti előnyben a profit növelése érdekében. A gyakorlat megváltoztatása érdekében a képviselők nagyobb átláthatóságot kérnek az online platformok bevételszerzési politikájával kapcsolatban.

Nagyobb kontroll a felhasználóknak

Az EP-képviselők azt javasolják, hogy a felhasználók kapjanak nagyobb ellenőrzési jogot a tartalmak felett. A célzott reklámokat jobban visszaszorítanák a kevésbé erőszakos hirdetések javára, amelyek nem a tartalmakkal kapcsolatos korábbi felhasználói reakciókra építenek.

A Bizottság várhatóan 2020 végéig előterjeszti a digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabály-javasaltot.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS