„Európának gyors lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a jövő télre biztosítsuk energiaellátásunkat, és enyhítsük a magas energiaszámlák okozta, a polgárainkra és vállalkozásainkra nehezedő terheket.”
Az Európai Bizottság felvázolta a közös európai fellépésre vonatkozó azon elképzeléseket, amelyek célja a gázpiaci problémák alapvető okainak kezelése és az ellátás megfelelő áron történő biztosítása a jövő télen és azt követően. A politikai vezetők az Európai Tanács e héten tartandó ülésén vitatják meg a vázolt lehetőségeket.
Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „A globális és az európai energiapiacokra nehéz idők járnak, különösen az ukrajnai orosz invázió óta. Európának gyors lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a jövő télre biztosítsuk energiaellátásunkat, és enyhítsük a magas energiaszámlák okozta, a polgárainkra és vállalkozásainkra nehezedő terheket. A mai javaslatok újabb lépést jelentenek az ezen a téren végzett intenzív munkában.”
A Bizottság jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely az energiaellátás biztosítása érdekében kötelező, 80 százalékos minimális gáztárolási szintet vezet be a jövő télre. Ez a következő években 90 százalékra emelkedne. A továbbra is magas energiaárakkal kapcsolatos aggályok kezelése érdekében a Bizottság közleményt is elfogadott, amely meghatározza az európai és nemzeti szintű piaci beavatkozás lehetőségeit, és értékeli az egyes opciók előnyeit és hátrányait.
A közös gáz- és hidrogénvásárlást célzó, harmadik országokkal létrehozott uniós partnerségek fokozhatják az unió ellenállóképességét és mérsékelhetik az árakat. A Bizottság készen áll az uniós szintű közös gázbeszerzésekkel foglalkozó munkacsoportot létrehozására. A munkacsoport az igények összevonása révén előmozdítaná és megerősítené az EU nemzetközi tárgyalási pozícióját a beszállítókkal szemben, hogy a következő télre készülve biztosított legyen a kedvező áron történő behozatal. A munkacsoport tevékenységét a tagállamok képviselőit tömörítő irányítóbizottság fogja támogatni, a Bizottság által vezetett közös tárgyalócsoport pedig a gázbeszállítókkal tartja majd a kapcsolatot, és emellett előkészíti a legfontosabb beszállítókkal kialakítandó jövőbeli energiapartnerségeket, az LNG és a földgáz mellett egyéb energiahordozókra is figyelemmel. A közös beszerzés során a Bizottság a Covid19-világjárvány tapasztalataira támaszkodhat, amikor is az EU egészére kiterjedő fellépés nélkülözhetetlen volt a mindenki számára elegendő oltóanyag biztosításához.
A Versailles-i csúcstalálkozó óta a Bizottság felgyorsította a munkát, és a mai napon jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amely a földalatti tárolók vonatkozásában kötelező, 80 százalékos minimális gáztárolási szintet ír elő a tagállamok számára, amelyet 2022. november 1-jéig kell teljesíteni. Az ezt követő évekre 90 százalékos minimumszint vonatkozna, február és október között köztes célértékekkel. A javaslat szerint a tárolóhelyek üzemeltetőinek jelenteniük kell a feltöltési szinteket a nemzeti hatóságoknak. A tagállamoknak havonta nyomon kell követniük a feltöltési szinteket, és jelentést kell tenniük a Bizottságnak.
A földgáztárolók az ellátás biztonságának garantálása szempontjából kritikus infrastruktúrák. Az összes tárolásirendszer-üzemeltető új, kötelező tanúsítása segít kiküszöbölni a kritikus tárolási infrastruktúrára gyakorolt külső befolyásból eredő esetleges kockázatokat, ami azt jelenti, hogy a tanúsítással nem rendelkező üzemeltetőknek fel kell adniuk az uniós gáztároló létesítmények tulajdonjogát vagy ellenőrzését. Ezenkívül ahhoz, hogy egy gáztároló bezárhassa működését, a nemzeti szabályozó hatóság engedélyére lenne szükség. Az uniós gáztároló létesítmények újratöltésének ösztönzése érdekében a Bizottság 100%-os kedvezményt javasol a földgáztárolók betáplálási és kiadási pontjain alkalmazott kapacitásalapú szállítási díjak tekintetében.
A Bizottság tavaly nyár óta lépéseket tesz a magas energiaárak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásának enyhítése érdekében. Két héttel ezelőtt Ursula von der Leyen elnök kötelezettséget vállalt arra, hogy a hónap végéig konkrét, rendkívüli rövid távú opciókat terjeszt elő a gázárak villamosenergia-piacra gyakorolt hatásának kezelésére. A Bizottság az Európai Tanács ezen a héten tartandó ülésére figyelemmel meggyorsította e munkát, és a mai napon előterjesztette az opciókat felvázoló közleményt.
A tagállamok több lehetőséget is előterjesztettek a magas villamosenergia-árak hatásának korlátozására irányuló sürgősségi intézkedésekre vonatkozóan. Minden előterjesztett lehetőség azonban költségekkel és hátrányokkal jár.
A villamosenergia-árra vonatkozó rövid távú opciók nagy vonalakban két csoportba sorolhatók:
A magas villamosenergia-árak kezelésére nem létezik egyetlen, egyszerű megoldás, mivel a tagállamok helyzete különböző az energiaszerkezetük, piacuk szerkezete és az összekapcsoltsági szintek tekintetében. A Bizottság ismerteti a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait – melyeket az európai vezetők fognak tovább mérlegelni –, és készen áll arra, hogy adott esetben folytassa a megkezdett munkát. Míg a fenti opciók közül több a tünetek kezelésére hivatott, fontos a jelenlegi magas villamosenergia-árak alapvető okainak kezelése, erre pedig együttes európai fellépésre van szükség a gázpiacon.
A Bizottság májusban előterjeszti részletes REPowerEU tervét, értékeli a villamosenergia-piac szerkezetének optimalizálására vonatkozó lehetőségeket, és készen áll egy uniós energiatakarékossági terv előterjesztésére. A Bizottság azt is mérlegeli, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a legjobban kihasználni az energiaadó-irányelv által lehetővé tett célzott, országspecifikus eltéréseket.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
