Európai Bizottság: már az idén kétharmaddal csökkenhet az orosz gáz iránti uniós kereslet

Európai Bizottság: már az idén kétharmaddal csökkenhet az orosz gáz iránti uniós kereslet
2022. 03. 09., 09:59

Az Európai Bizottság olyan tervet vázolt, amelynek célja, hogy Európa jóval 2030 előtt függetlenné váljon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, mindenekelőtt a földgáztól.

Európában hónapok óta emelkednek az energiaárak, és most az ellátással kapcsolatos bizonytalanság tovább súlyosbítja a problémát. A REPowerEU arra törekszik, hogy diverzifikálja a gázellátást, felgyorsítsa a megújuló gázok térnyerését, és más energiaforrásokkal helyettesítse a gázt a fűtésben és a villamosenergia-termelésben. Ez az év vége előtt kétharmaddal csökkentheti az orosz gáz iránti uniós keresletet.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Függetlenné kell válnunk az orosz olajtól, széntől és földgáztól. Egyszerűen nem támaszkodhatunk egy olyan beszállítóra, aki nyíltan fenyeget bennünket. Most kell cselekednünk annak érdekében, hogy enyhítsük az emelkedő energiaárak hatását, diverzifikáljuk gázellátásunkat a következő télre, és felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást. Minél gyorsabban állunk át a megújuló energiaforrásokra és a hidrogénre, és minél nagyobb energiahatékonyság mellett tesszük ezt, annál gyorsabban leszünk valóban függetlenek és a saját energiarendszerünk urai. Ezen a héten Versailles-ban megvitatom a Bizottság elképzeléseit az európai vezetőkkel, ezt követően pedig a minél gyorsabb megvalósítás lesz a cél.”

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Eljött az ideje, hogy kezeljük sebezhetőségeinket, és gyorsan függetlenebbé váljunk az energiára vonatkozó döntéseinket illetően. Villámgyorsan át kell állnunk a megújuló energiaforrásokra. A megújuló energiaforrások olcsó, tiszta és potenciálisan kimeríthetetlen energiaforrást jelentenek, és ahelyett, hogy máshol finanszíroznák a fosszilis tüzelőanyagok ágazatát, Európában teremtenek munkahelyeket. Putyin ukrajnai háborúja azt mutatja, hogy sürgősen fel kell gyorsítani a tiszta energiára való átállást.” 

Kadri Simson energiaügyi biztos a következőket nyilatkozta: „Az ukrajnai orosz invázió súlyosbította az ellátásbiztonsági helyzetet, és az energiaárakat példátlan szintre emelte. A tél fennmaradó heteire Európában elegendő mennyiségű gáz áll rendelkezésre, de a jövő évre sürgősen fel kell töltenünk tartalékainkat. A Bizottság ezért javasolni fogja, hogy október 1-jéig legalább 90 százalékig töltsük fel a gáztárolókat az EU-ban. Árszabályozási, állami támogatási és adóintézkedéseket is felvázoltunk annak érdekében, hogy megvédjük az európai háztartásokat és vállalkozásokat a rendkívül magas árak hatásaitól.” 

Az energiaárakra és a gáztárolásra vonatkozó sürgősségi intézkedések

A Bizottság további iránymutatást terjeszt a tagállamok elé, amely megerősíti az árak kivételes körülmények közötti szabályozásának lehetőségét, és meghatározza, hogy a tagállamok hogyan oszthatják el újra az energiaágazat magas nyereségéből és a kibocsátáskereskedelemből származó bevételeket a fogyasztók között.

Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lehetőséget kínálnak a tagállamoknak arra is, hogy rövid távon támogassák a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokat, közép- és hosszú távon pedig segítsenek csökkenteni az energiaárak ingadozásának való kitettségüket.

A kibocsátáskereskedelmi rendszerrel összefüggő állami támogatásokról szóló iránymutatás célzott módosításaival kapcsolatos konzultációt követően a Bizottság egyeztetni fog a tagállamokkal arról is, hogy szükség van-e egy, a válság által érintett – különösen a magas energiaköltségekkel szembesülő – vállalkozásoknak támogatást nyújtó új állami támogatási ideiglenes válságkeretre, és az mire terjedjen ki.

A Bizottság áprilisig olyan javaslatot kíván előterjeszteni, amely előírja annak biztosítását, hogy a föld alatti gáztárolók töltöttsége EU-szerte minden év október 1-jére elérje kapacitásuk legalább 90 százalékát. A javaslat magában foglalná a feltöltési szintek nyomon követését és érvényesítését, valamint a tagállamok közötti szolidaritási megállapodások kialakítását. A Bizottság folytatja gázpiaci felmérését is, válaszul egyes üzemeltetők, különösen a Gazprom esetleges versenytorzító magatartásával kapcsolatos aggályokra.

A rendkívül magas energiaárak kezelése érdekében a Bizottság meg fogja vizsgálni a gázárak villamosenergia-árakra gyakorolt továbbgyűrűző hatásának korlátozására irányuló sürgősségi intézkedések valamennyi szóba jöhető lehetőségét, például az ideiglenes árkorlátokat. Továbbá, figyelembe véve az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) zárójelentését, valamint az alternatív árképzési mechanizmusok előnyeivel és hátrányaival kapcsolatos egyéb megfontolásokat, értékelni fogja a villamosenergia-piac szerkezetének optimalizálására irányuló lehetőségeket a megfizethető villamos energia biztosítása érdekében, elkerülve az ellátás és a zöld átállásba való további beruházások zavarait.

REPowerEU: az orosz gáztól való függőségünk 2030 előtt történő megszüntetése

Az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk fokozatos megszüntetésére már jóval 2030 előtt sor kerülhet. Ennek érdekében a Bizottság a REPowerEU terv kidolgozását javasolja, amely két pillérre alapozva növelné az uniós energiarendszer rezilienciáját: a gázellátás diverzifikálása a nem orosz szállítóktól származó LNG-behozatal és csővezetékes behozatal, valamint a biometán- és a hidrogéntermelés és -import növelése révén; valamint a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának gyorsabb csökkentése otthonainkban, az épületekben, az iparban és a villamosenergia-rendszereinkben az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiaforrások használatának növelése, a villamosítás és az infrastrukturális szűk keresztmetszetek kezelése révén.

Már az „Irány az 55 százalék!” jegyében kidolgozott bizottsági javaslatok teljes körű végrehajtása is 30 százalékkal, azaz 100 milliárd m3-rel csökkentené a fosszilis gáz éves fogyasztását 2030-ra. A REPowerEU tervben foglalt intézkedésekkel legalább 155 milliárd m3 fosszilisgáz-felhasználást szüntethetünk meg fokozatosan, ami megegyezik az Oroszországból 2021-ben behozott mennyiséggel. E csökkentés közel kétharmada egy éven belül elérhető, véget vetve az EU egyetlen beszállítótól való túlzott függőségének. A Bizottság javasolja, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kapcsán már elvégzett széles körű munkára építve a tagállamokkal együttműködve azonosítsuk az e célkitűzések eléréséhez legmegfelelőbb projekteket.

Új valóság, új lépések

Az új geopolitikai és energiapiaci valóság megköveteli, hogy drasztikusan felgyorsítsuk a tiszta energiára való átállást, és növeljük Európa megbízhatatlan beszállítóktól és az ingadozó árú fosszilis tüzelőanyagoktól való energetikai függetlenségét.

Az ukrajnai inváziót követően minden eddiginél fontosabb és világosabb, hogy Európának mielőbb át kell állnia a tiszta energiaforrásokra. Az EU gázfogyasztásának 90 százalékát importálja, Oroszország pedig az import mintegy 45 százalékát adja, tagállamonként eltérő mértékben. Az Oroszországból származó behozatal az olajimport 25 százalékát és a szénimport 45 százalékát teszi ki.

A Bizottság 2021. októberi, energiaárakra vonatkozó eszköztára segítette a polgárokat és a vállalkozásokat abban, hogy megbirkózzanak az elmúlt hónapokban kialakult magas energiaárakkal. 25 tagállam fogadott el az eszköztárral összhangban álló intézkedéseket, amelyek már most is csökkentik több mint 70 millió háztartási fogyasztó és több millió mikro-, kis- és középvállalkozás energiaköltségeit.

A Bizottság továbbra is együttműködik szomszédaival és partnereivel a Nyugat-Balkánon és az Energiaközösségben, mivel e partnerek is érintettek az EU fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségében és az áremelkedéseknek való kitettségében, továbbá azonos hosszú távú éghajlat-politikai célok mellett kötelezték el magukat. Az EU készen áll arra, hogy támogatást nyújtson Ukrajna, Moldova és Grúzia számára a megbízható és fenntartható energiaellátás biztosításához. E kötelezettségvállalás egyértelmű jelei az ukrán és moldovai villamosenergia-hálózatoknak a kontinentális európai hálózattal való vészhelyzeti szinkronizálására irányuló, folyamatban lévő erőfeszítések – olvasható a Bizottság közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS