Javítaná az európai üzemi tanácsok hatékonyságát az Európai Bizottság

2024. 01. 25., 13:10

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről, például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról.”

Az unión belüli szociális párbeszéd további javítása érdekében az Európai Bizottság felülvizsgálná az európai üzemi tanácsokról szóló irányelvet. Az európai üzemi tanácsok olyan tájékoztatási és konzultációs testületek, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók részt vegyenek a transznacionális kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Ezek a tanácsok olyan vállalatokat érintenek, amelyek legalább két uniós tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában működnek, és több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

A kulcsfontosságú vállalati döntések kapcsán a munkavállalók érdemi tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció segíthet előre jelezni és kezelni a – például a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó – változásokat, többek között a munkaerőhiány kezelését vagy az új technológiák bevezetését. Transznacionális összefüggésben az európai üzemi tanácsok kulcsszerepet játszhatnak e tekintetben.

Az idevágó irányelv felvázolja az európai üzemi tanácsok létrehozásának, valamint a transznacionális kérdések kapcsán a tanácsok tájékoztatásának és a velük folytatott konzultáció folyamatait. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy megerősítse az európai üzemi tanácsok szerepét azáltal, hogy egyértelműsíti létrehozásuk folyamatát, előmozdítja az érdemi tájékoztatást és konzultációt, és biztosítja számukra a feladatuk ellátásához szükséges kapacitást. Célja továbbá a nemek közötti egyensúly fokozott érvényesítése az európai üzemi tanácsokon belül – olvasható a Bizottság közleményében.

„A szociális párbeszéd kulcsfontosságú dimenziója, hogy biztosítsa az EU versenyképességét, valamint a zöld és digitális átállás méltányosságát. Az európai üzemi tanácsok alapvető platformot biztosítanak a több uniós országban letelepedett vállalatok munkáltatói és munkavállalói között. E javaslat célja, hogy megerősítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és megőrizze a vállalatok azon képességét, hogy gyors és hatékony döntéseket hozzanak” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről – például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról. A változás gyakran aggodalmat kelthet, de az európai üzemi tanácsok lehetőséget kínálnak arra, hogy a munkavállalókat bevonják a folyamatba. Javaslatunk orvosolni fogja a meglévő irányelv néhány hiányosságát annak érdekében, hogy az üzemi tanácsokat gyakrabban és hatékonyabban lehessen igénybe venni” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Eredményesség, hatékonyság

A Bizottság által javasolt főbb változtatások a következők:
Egyenlő jogok biztosítása az Unióban/Európai Gazdasági Térségben működő multinacionális vállalatok munkavállalói számára, amikor új európai üzemi tanács létrehozását kezdeményezik: a jelenleg érvényes irányelv alóli mentességek megszűnnek, és ennek köszönhetően 320, eüt-megállapodással már rendelkező multinacionális vállalatnál összesen 5,4 millió munkavállaló kérelmezheti európai üzemi tanács létrehozását.
A transznacionális kérdések fogalommeghatározásának pontosítása: a javaslat biztosítaná, hogy az európai üzemi tanácsok kiegészítsék a nemzeti tájékoztatási és konzultációs szervek munkáját, és ne legyenek átfedésben azokkal. Az egyértelmű fogalommeghatározás elengedhetetlen annak meghatározásához, hogy mely esetekben kell konzultálni az európai üzemi tanácsokkal, illetve tájékoztatni azokat.
Annak biztosítása, hogy a multinacionális vállalatok munkavállalóival időben és érdemben konzultáljanak az őket érintő kérdésekről: az európai üzemi tanácsok tagjainak indokolással ellátott választ kell kapniuk véleményükre, mielőtt a vállalatvezetés határozatot fogadna el transznacionális kérdésekben; a vállalatvezetésnek meg kell indokolnia minden olyan esetet, amikor bizalmas információkezelés okán korlátozza az információmegosztást vagy nem fed fel transznacionális kérdésekkel kapcsolatos információkat.
Annak biztosítása, hogy az európai üzemi tanácsok rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges kapacitással: az eüt-megállapodásoknak meg kell határozniuk az előirányzott pénzügyi és anyagi erőforrásokat, például a szakértők, a jogi költségek és a képzés tekintetében.
A nemek közötti egyensúly megszilárdítása: az eüt-megállapodás (újra)tárgyalásakor rendelkezéseket kell hozni a nemek szempontjából lehetőség szerint kiegyensúlyozott összetétel elérése érdekében. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy aktívan törekedni kell a nemek közötti egyensúlyra a különleges tárgyaló testületekben, amelyek a vállalattal eüt-megállapodást tárgyaló munkavállalói képviselők ideiglenes csoportjai.
A jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférés javítása: a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy az európai üzemi tanácsok hogyan kezdeményezhetnek bírósági és – adott esetben – közigazgatási eljárásokat. A tagállamok továbbá kötelesek hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókat bevezetni az irányelv végrehajtása érdekében.

Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a tagállamok fogják megvitatni. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak egy éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az új szabályokat két évvel később kezdik alkalmazni. A kétéves időszak alatt az érintett felek az eüt-megállapodásaikat a felülvizsgált követelményekhez igazíthatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 09:10:00
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS