„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről, például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról.”
Az unión belüli szociális párbeszéd további javítása érdekében az Európai Bizottság felülvizsgálná az európai üzemi tanácsokról szóló irányelvet. Az európai üzemi tanácsok olyan tájékoztatási és konzultációs testületek, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók részt vegyenek a transznacionális kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Ezek a tanácsok olyan vállalatokat érintenek, amelyek legalább két uniós tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában működnek, és több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
A kulcsfontosságú vállalati döntések kapcsán a munkavállalók érdemi tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció segíthet előre jelezni és kezelni a – például a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó – változásokat, többek között a munkaerőhiány kezelését vagy az új technológiák bevezetését. Transznacionális összefüggésben az európai üzemi tanácsok kulcsszerepet játszhatnak e tekintetben.
Az idevágó irányelv felvázolja az európai üzemi tanácsok létrehozásának, valamint a transznacionális kérdések kapcsán a tanácsok tájékoztatásának és a velük folytatott konzultáció folyamatait. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy megerősítse az európai üzemi tanácsok szerepét azáltal, hogy egyértelműsíti létrehozásuk folyamatát, előmozdítja az érdemi tájékoztatást és konzultációt, és biztosítja számukra a feladatuk ellátásához szükséges kapacitást. Célja továbbá a nemek közötti egyensúly fokozott érvényesítése az európai üzemi tanácsokon belül – olvasható a Bizottság közleményében.
„A szociális párbeszéd kulcsfontosságú dimenziója, hogy biztosítsa az EU versenyképességét, valamint a zöld és digitális átállás méltányosságát. Az európai üzemi tanácsok alapvető platformot biztosítanak a több uniós országban letelepedett vállalatok munkáltatói és munkavállalói között. E javaslat célja, hogy megerősítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és megőrizze a vállalatok azon képességét, hogy gyors és hatékony döntéseket hozzanak” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.
„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről – például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról. A változás gyakran aggodalmat kelthet, de az európai üzemi tanácsok lehetőséget kínálnak arra, hogy a munkavállalókat bevonják a folyamatba. Javaslatunk orvosolni fogja a meglévő irányelv néhány hiányosságát annak érdekében, hogy az üzemi tanácsokat gyakrabban és hatékonyabban lehessen igénybe venni” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.
A Bizottság által javasolt főbb változtatások a következők:
– Egyenlő jogok biztosítása az Unióban/Európai Gazdasági Térségben működő multinacionális vállalatok munkavállalói számára, amikor új európai üzemi tanács létrehozását kezdeményezik: a jelenleg érvényes irányelv alóli mentességek megszűnnek, és ennek köszönhetően 320, eüt-megállapodással már rendelkező multinacionális vállalatnál összesen 5,4 millió munkavállaló kérelmezheti európai üzemi tanács létrehozását.
– A transznacionális kérdések fogalommeghatározásának pontosítása: a javaslat biztosítaná, hogy az európai üzemi tanácsok kiegészítsék a nemzeti tájékoztatási és konzultációs szervek munkáját, és ne legyenek átfedésben azokkal. Az egyértelmű fogalommeghatározás elengedhetetlen annak meghatározásához, hogy mely esetekben kell konzultálni az európai üzemi tanácsokkal, illetve tájékoztatni azokat.
– Annak biztosítása, hogy a multinacionális vállalatok munkavállalóival időben és érdemben konzultáljanak az őket érintő kérdésekről: az európai üzemi tanácsok tagjainak indokolással ellátott választ kell kapniuk véleményükre, mielőtt a vállalatvezetés határozatot fogadna el transznacionális kérdésekben; a vállalatvezetésnek meg kell indokolnia minden olyan esetet, amikor bizalmas információkezelés okán korlátozza az információmegosztást vagy nem fed fel transznacionális kérdésekkel kapcsolatos információkat.
– Annak biztosítása, hogy az európai üzemi tanácsok rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges kapacitással: az eüt-megállapodásoknak meg kell határozniuk az előirányzott pénzügyi és anyagi erőforrásokat, például a szakértők, a jogi költségek és a képzés tekintetében.
– A nemek közötti egyensúly megszilárdítása: az eüt-megállapodás (újra)tárgyalásakor rendelkezéseket kell hozni a nemek szempontjából lehetőség szerint kiegyensúlyozott összetétel elérése érdekében. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy aktívan törekedni kell a nemek közötti egyensúlyra a különleges tárgyaló testületekben, amelyek a vállalattal eüt-megállapodást tárgyaló munkavállalói képviselők ideiglenes csoportjai.
– A jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférés javítása: a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy az európai üzemi tanácsok hogyan kezdeményezhetnek bírósági és – adott esetben – közigazgatási eljárásokat. A tagállamok továbbá kötelesek hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókat bevezetni az irányelv végrehajtása érdekében.
Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a tagállamok fogják megvitatni. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak egy éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az új szabályokat két évvel később kezdik alkalmazni. A kétéves időszak alatt az érintett felek az eüt-megállapodásaikat a felülvizsgált követelményekhez igazíthatják.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”