Javítaná az európai üzemi tanácsok hatékonyságát az Európai Bizottság

2024. 01. 25., 13:10

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről, például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról.”

Az unión belüli szociális párbeszéd további javítása érdekében az Európai Bizottság felülvizsgálná az európai üzemi tanácsokról szóló irányelvet. Az európai üzemi tanácsok olyan tájékoztatási és konzultációs testületek, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók részt vegyenek a transznacionális kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Ezek a tanácsok olyan vállalatokat érintenek, amelyek legalább két uniós tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában működnek, és több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

A kulcsfontosságú vállalati döntések kapcsán a munkavállalók érdemi tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció segíthet előre jelezni és kezelni a – például a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó – változásokat, többek között a munkaerőhiány kezelését vagy az új technológiák bevezetését. Transznacionális összefüggésben az európai üzemi tanácsok kulcsszerepet játszhatnak e tekintetben.

Az idevágó irányelv felvázolja az európai üzemi tanácsok létrehozásának, valamint a transznacionális kérdések kapcsán a tanácsok tájékoztatásának és a velük folytatott konzultáció folyamatait. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy megerősítse az európai üzemi tanácsok szerepét azáltal, hogy egyértelműsíti létrehozásuk folyamatát, előmozdítja az érdemi tájékoztatást és konzultációt, és biztosítja számukra a feladatuk ellátásához szükséges kapacitást. Célja továbbá a nemek közötti egyensúly fokozott érvényesítése az európai üzemi tanácsokon belül – olvasható a Bizottság közleményében.

„A szociális párbeszéd kulcsfontosságú dimenziója, hogy biztosítsa az EU versenyképességét, valamint a zöld és digitális átállás méltányosságát. Az európai üzemi tanácsok alapvető platformot biztosítanak a több uniós országban letelepedett vállalatok munkáltatói és munkavállalói között. E javaslat célja, hogy megerősítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és megőrizze a vállalatok azon képességét, hogy gyors és hatékony döntéseket hozzanak” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről – például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról. A változás gyakran aggodalmat kelthet, de az európai üzemi tanácsok lehetőséget kínálnak arra, hogy a munkavállalókat bevonják a folyamatba. Javaslatunk orvosolni fogja a meglévő irányelv néhány hiányosságát annak érdekében, hogy az üzemi tanácsokat gyakrabban és hatékonyabban lehessen igénybe venni” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Eredményesség, hatékonyság

A Bizottság által javasolt főbb változtatások a következők:
Egyenlő jogok biztosítása az Unióban/Európai Gazdasági Térségben működő multinacionális vállalatok munkavállalói számára, amikor új európai üzemi tanács létrehozását kezdeményezik: a jelenleg érvényes irányelv alóli mentességek megszűnnek, és ennek köszönhetően 320, eüt-megállapodással már rendelkező multinacionális vállalatnál összesen 5,4 millió munkavállaló kérelmezheti európai üzemi tanács létrehozását.
A transznacionális kérdések fogalommeghatározásának pontosítása: a javaslat biztosítaná, hogy az európai üzemi tanácsok kiegészítsék a nemzeti tájékoztatási és konzultációs szervek munkáját, és ne legyenek átfedésben azokkal. Az egyértelmű fogalommeghatározás elengedhetetlen annak meghatározásához, hogy mely esetekben kell konzultálni az európai üzemi tanácsokkal, illetve tájékoztatni azokat.
Annak biztosítása, hogy a multinacionális vállalatok munkavállalóival időben és érdemben konzultáljanak az őket érintő kérdésekről: az európai üzemi tanácsok tagjainak indokolással ellátott választ kell kapniuk véleményükre, mielőtt a vállalatvezetés határozatot fogadna el transznacionális kérdésekben; a vállalatvezetésnek meg kell indokolnia minden olyan esetet, amikor bizalmas információkezelés okán korlátozza az információmegosztást vagy nem fed fel transznacionális kérdésekkel kapcsolatos információkat.
Annak biztosítása, hogy az európai üzemi tanácsok rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges kapacitással: az eüt-megállapodásoknak meg kell határozniuk az előirányzott pénzügyi és anyagi erőforrásokat, például a szakértők, a jogi költségek és a képzés tekintetében.
A nemek közötti egyensúly megszilárdítása: az eüt-megállapodás (újra)tárgyalásakor rendelkezéseket kell hozni a nemek szempontjából lehetőség szerint kiegyensúlyozott összetétel elérése érdekében. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy aktívan törekedni kell a nemek közötti egyensúlyra a különleges tárgyaló testületekben, amelyek a vállalattal eüt-megállapodást tárgyaló munkavállalói képviselők ideiglenes csoportjai.
A jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférés javítása: a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy az európai üzemi tanácsok hogyan kezdeményezhetnek bírósági és – adott esetben – közigazgatási eljárásokat. A tagállamok továbbá kötelesek hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókat bevezetni az irányelv végrehajtása érdekében.

Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a tagállamok fogják megvitatni. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak egy éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az új szabályokat két évvel később kezdik alkalmazni. A kétéves időszak alatt az érintett felek az eüt-megállapodásaikat a felülvizsgált követelményekhez igazíthatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS