Javítaná az európai üzemi tanácsok hatékonyságát az Európai Bizottság

2024. 01. 25., 13:10

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről, például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról.”

Az unión belüli szociális párbeszéd további javítása érdekében az Európai Bizottság felülvizsgálná az európai üzemi tanácsokról szóló irányelvet. Az európai üzemi tanácsok olyan tájékoztatási és konzultációs testületek, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók részt vegyenek a transznacionális kérdésekkel kapcsolatos döntésekben. Ezek a tanácsok olyan vállalatokat érintenek, amelyek legalább két uniós tagállamban vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) országában működnek, és több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.

A kulcsfontosságú vállalati döntések kapcsán a munkavállalók érdemi tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció segíthet előre jelezni és kezelni a – például a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó – változásokat, többek között a munkaerőhiány kezelését vagy az új technológiák bevezetését. Transznacionális összefüggésben az európai üzemi tanácsok kulcsszerepet játszhatnak e tekintetben.

Az idevágó irányelv felvázolja az európai üzemi tanácsok létrehozásának, valamint a transznacionális kérdések kapcsán a tanácsok tájékoztatásának és a velük folytatott konzultáció folyamatait. A javasolt felülvizsgálat célja, hogy megerősítse az európai üzemi tanácsok szerepét azáltal, hogy egyértelműsíti létrehozásuk folyamatát, előmozdítja az érdemi tájékoztatást és konzultációt, és biztosítja számukra a feladatuk ellátásához szükséges kapacitást. Célja továbbá a nemek közötti egyensúly fokozott érvényesítése az európai üzemi tanácsokon belül – olvasható a Bizottság közleményében.

„A szociális párbeszéd kulcsfontosságú dimenziója, hogy biztosítsa az EU versenyképességét, valamint a zöld és digitális átállás méltányosságát. Az európai üzemi tanácsok alapvető platformot biztosítanak a több uniós országban letelepedett vállalatok munkáltatói és munkavállalói között. E javaslat célja, hogy megerősítse a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, és megőrizze a vállalatok azon képességét, hogy gyors és hatékony döntéseket hozzanak” – nyilatkozta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

„Az európai üzemi tanácsok biztosítják, hogy a munkavállalókkal konzultációt folytassanak az őket érintő jelentős döntésekről – például az új munkamódszerek bevezetéséről vagy a szerkezetátalakításról. A változás gyakran aggodalmat kelthet, de az európai üzemi tanácsok lehetőséget kínálnak arra, hogy a munkavállalókat bevonják a folyamatba. Javaslatunk orvosolni fogja a meglévő irányelv néhány hiányosságát annak érdekében, hogy az üzemi tanácsokat gyakrabban és hatékonyabban lehessen igénybe venni” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Eredményesség, hatékonyság

A Bizottság által javasolt főbb változtatások a következők:
Egyenlő jogok biztosítása az Unióban/Európai Gazdasági Térségben működő multinacionális vállalatok munkavállalói számára, amikor új európai üzemi tanács létrehozását kezdeményezik: a jelenleg érvényes irányelv alóli mentességek megszűnnek, és ennek köszönhetően 320, eüt-megállapodással már rendelkező multinacionális vállalatnál összesen 5,4 millió munkavállaló kérelmezheti európai üzemi tanács létrehozását.
A transznacionális kérdések fogalommeghatározásának pontosítása: a javaslat biztosítaná, hogy az európai üzemi tanácsok kiegészítsék a nemzeti tájékoztatási és konzultációs szervek munkáját, és ne legyenek átfedésben azokkal. Az egyértelmű fogalommeghatározás elengedhetetlen annak meghatározásához, hogy mely esetekben kell konzultálni az európai üzemi tanácsokkal, illetve tájékoztatni azokat.
Annak biztosítása, hogy a multinacionális vállalatok munkavállalóival időben és érdemben konzultáljanak az őket érintő kérdésekről: az európai üzemi tanácsok tagjainak indokolással ellátott választ kell kapniuk véleményükre, mielőtt a vállalatvezetés határozatot fogadna el transznacionális kérdésekben; a vállalatvezetésnek meg kell indokolnia minden olyan esetet, amikor bizalmas információkezelés okán korlátozza az információmegosztást vagy nem fed fel transznacionális kérdésekkel kapcsolatos információkat.
Annak biztosítása, hogy az európai üzemi tanácsok rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges kapacitással: az eüt-megállapodásoknak meg kell határozniuk az előirányzott pénzügyi és anyagi erőforrásokat, például a szakértők, a jogi költségek és a képzés tekintetében.
A nemek közötti egyensúly megszilárdítása: az eüt-megállapodás (újra)tárgyalásakor rendelkezéseket kell hozni a nemek szempontjából lehetőség szerint kiegyensúlyozott összetétel elérése érdekében. Ez magában foglalja azt a követelményt is, hogy aktívan törekedni kell a nemek közötti egyensúlyra a különleges tárgyaló testületekben, amelyek a vállalattal eüt-megállapodást tárgyaló munkavállalói képviselők ideiglenes csoportjai.
A jogorvoslati lehetőségekhez való hozzáférés javítása: a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot arról, hogy az európai üzemi tanácsok hogyan kezdeményezhetnek bírósági és – adott esetben – közigazgatási eljárásokat. A tagállamok továbbá kötelesek hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciókat bevezetni az irányelv végrehajtása érdekében.

Az európai üzemi tanácsról szóló irányelv módosítására irányuló bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a tagállamok fogják megvitatni. Elfogadását követően az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak egy éven belül át kell ültetniük nemzeti jogukba. Az új szabályokat két évvel később kezdik alkalmazni. A kétéves időszak alatt az érintett felek az eüt-megállapodásaikat a felülvizsgált követelményekhez igazíthatják.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS