„Itt az alkalom, hogy az európai iparágat világelsővé tegyük a műanyagok újrahasznosításában”

2019. 09. 20., 17:05

A teljes műanyagipari értéklánc több mint 100 állami és magánszereplője írja alá a Műanyagkörforgási Szövetség nyilatkozatát, hogy önkéntes lépésekkel tegyék zökkenőmentesebbé az uniós műanyag-újrafeldolgozási piacot.

Nyilatkozatában a szövetség ismerteti azokat az eszközöket, amelyekkel 2025-re meg kívánja valósítani azt a célt, hogy évente legalább 10 millió tonna újrafeldolgozott műanyagot hasznosítsanak az új termékek gyártásában Európában. Ezt a célértéket az Európai Bizottság határozta meg 2018. évi, műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiájában, amely az európai műanyag-újrafeldolgozás fellendítésére irányuló erőfeszítéseinek részét képezi.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Üdvözlöm az ágazat kötelezettségvállalásait, amelyek révén új utak nyílnak számunkra a műanyagok előállításában és felhasználásában. A műanyagok hatékony újrahasznosítása hozzájárul bolygónk megtisztításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, mivel a fosszilis alapanyagok helyébe a műanyaghulladékok lépnek a gyártás során.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Itt az alkalom, hogy az európai iparágat világelsővé tegyük a műanyagok újrahasznosításában. Környezetünk védelme, a munkahelyteremtés és versenyképességünk fenntartása érdekében teljes mértékben meg kell ragadnunk e lehetőséget.”

A nyilatkozat, amelynek aláírói között kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, vállalkozói szövetségek, szabványügyi és kutatási szervezetek, valamint helyi és nemzeti hatóságok egyaránt szerepelnek, 10 millió tonnás célértéket rögzít, és a természet műanyaghulladék-mentessé tételére, továbbá a hulladéklerakás teljes kiküszöbölésére szólít fel. Mindezek érdekében a nyilatkozat többek között az alábbi konkrét intézkedéseket vázolja fel:

  • optimalizálni kell a műanyag termékek tervezését, hogy biztosítható legyen azok jobb újrafeldolgozhatósága és az újrahasznosított műanyagok nagyobb arányban történő integrálása a gyártási láncba;
  • unió-szerte fel kell tárni a műanyaghulladék nagyobb arányú összegyűjtésében, válogatásában és újrafeldolgozásában rejlő kiaknázatlan potenciált és a beruházási hiányterületeket;
  • menetrendet kell kidolgozni a körforgásos műanyagok kutatására-fejlesztésére;
  • átlátható és megbízható ellenőrzési rendszert kell kialakítani a műanyaghulladék-áramlás uniós szintű nyomon követésére.

A következő lépések

A szövetség nyilatkozata a későbbiekben is aláírható lesz a bizottság honlapján, hogy még nagyobb számban csatlakozhassanak az érdekeltek és különösen az Európa-szerte működő közigazgatási szervek.

Az aláírók továbbá arra ösztönzik a vállalkozói szövetségeket és a vállalatokat, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – önkéntes vállalásokat fogalmazzanak meg az újrafeldolgozott műanyagok nagyobb arányú felhasználása vagy előállítása céljából. Az érdekeltek a következő címre írhatnak további tájékoztatásért: GROW-ENV-RPLASTICS-PLEDGE@ec.europa.eu

Műanyaghulladék-újrafeldolgozás az EU-ban

A műanyaghulladék újrafeldolgozási potenciálja még mindig nagy mértékben kihasználatlan az EU-ban, különösen az egyéb anyagok, például a papír, az üveg és a fémek feldolgozási arányához képest. Az Európában évente összegyűjtött több mint 27 millió tonna műanyaghulladéknak kevesebb mint egyharmada kerül újrahasznosító üzemekbe. Ebből eredően 2016-ban kevesebb mint 4 millió tonna újrafeldolgozott műanyagot értékesítettek Európában, ami a műanyagok uniós piacának alig 8%-át teszi ki. Az újrahasznosított műanyag mennyiségét 10 millió tonnában meghatározó uniós célkitűzés 2025-ig történő megvalósításával a Műanyagkörforgási Szövetség több mint 150 százalékkal kívánja fellendíteni fel az újrafeldolgozott műanyagok uniós piacát. 

Az Európai Bizottság 2018. december 11-én jelentette be a Műanyagkörforgási Szövetség elnevezésű kezdeményezés megalakulását. A szövetség létrejöttét a műanyagok nagyobb arányú újrahasznosítását célzó önkéntes ipari vállalások előzetes értékelése előzte meg. Az említett értékelés azt mutatta, hogy az újrahasznosított műanyagok beszállítói részéről tett vállalások elegendőek annak biztosításához, hogy 2025-ig évente legalább 10 millió tonna – vagy akár annál több – újrahasznosított műanyagot használjanak fel Európában. Ugyanakkor az újrafeldolgozott műanyagok felhasználóinak –például a műanyag-feldolgozó és -gyártó vállalatoknak – a vállalásai nem voltak kielégítőek, ezért a kereslet és a kínálat közelítése érdekében további intézkedésekre volt szükség.

A Műanyagkörforgási Szövetség 2019. február 5-én tartotta első ülését az európai ipari napok keretében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a műanyagipari értéklánc keretében együtt kell működniük annak érdekében, hogy 2025-re teljesülhessen az a célkitűzés, miszerint évente 10 millió tonna újrahasznosított műanyag kerüljön felhasználásra új termékekben. A szövetség tagjai öt témakört emeltek ki prioritásként:

  1. a műanyaghulladékok gyűjtése és válogatása,
  2. terméktervezés az újrafeldolgozás jegyében,
  3. a termékek újrafeldolgozottműanyag-tartalma,
  4. kutatás-fejlesztés és beruházások, a kémiai újrahasznosítás területén is, és
  5. a műanyagok újrafeldolgozásának nyomon követése az EU-ban.

Konkrét megoldások kidolgozása céljából azonnali jelleggel munkacsoportok jöttek létre. A csoportok 2019 tavaszán tartott üléseiken készítették elő azt a nyilatkozatot, amelyet a csatlakozott felek 2019. szeptember 20-án írnak alá.

A Műanyagkörforgási Szövetség nyilatkozata itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS