„Itt az alkalom, hogy az európai iparágat világelsővé tegyük a műanyagok újrahasznosításában”

2019. 09. 20., 17:05

A teljes műanyagipari értéklánc több mint 100 állami és magánszereplője írja alá a Műanyagkörforgási Szövetség nyilatkozatát, hogy önkéntes lépésekkel tegyék zökkenőmentesebbé az uniós műanyag-újrafeldolgozási piacot.

Nyilatkozatában a szövetség ismerteti azokat az eszközöket, amelyekkel 2025-re meg kívánja valósítani azt a célt, hogy évente legalább 10 millió tonna újrafeldolgozott műanyagot hasznosítsanak az új termékek gyártásában Európában. Ezt a célértéket az Európai Bizottság határozta meg 2018. évi, műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiájában, amely az európai műanyag-újrafeldolgozás fellendítésére irányuló erőfeszítéseinek részét képezi.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Üdvözlöm az ágazat kötelezettségvállalásait, amelyek révén új utak nyílnak számunkra a műanyagok előállításában és felhasználásában. A műanyagok hatékony újrahasznosítása hozzájárul bolygónk megtisztításához és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, mivel a fosszilis alapanyagok helyébe a műanyaghulladékok lépnek a gyártás során.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos hangsúlyozta: „Itt az alkalom, hogy az európai iparágat világelsővé tegyük a műanyagok újrahasznosításában. Környezetünk védelme, a munkahelyteremtés és versenyképességünk fenntartása érdekében teljes mértékben meg kell ragadnunk e lehetőséget.”

A nyilatkozat, amelynek aláírói között kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, vállalkozói szövetségek, szabványügyi és kutatási szervezetek, valamint helyi és nemzeti hatóságok egyaránt szerepelnek, 10 millió tonnás célértéket rögzít, és a természet műanyaghulladék-mentessé tételére, továbbá a hulladéklerakás teljes kiküszöbölésére szólít fel. Mindezek érdekében a nyilatkozat többek között az alábbi konkrét intézkedéseket vázolja fel:

  • optimalizálni kell a műanyag termékek tervezését, hogy biztosítható legyen azok jobb újrafeldolgozhatósága és az újrahasznosított műanyagok nagyobb arányban történő integrálása a gyártási láncba;
  • unió-szerte fel kell tárni a műanyaghulladék nagyobb arányú összegyűjtésében, válogatásában és újrafeldolgozásában rejlő kiaknázatlan potenciált és a beruházási hiányterületeket;
  • menetrendet kell kidolgozni a körforgásos műanyagok kutatására-fejlesztésére;
  • átlátható és megbízható ellenőrzési rendszert kell kialakítani a műanyaghulladék-áramlás uniós szintű nyomon követésére.

A következő lépések

A szövetség nyilatkozata a későbbiekben is aláírható lesz a bizottság honlapján, hogy még nagyobb számban csatlakozhassanak az érdekeltek és különösen az Európa-szerte működő közigazgatási szervek.

Az aláírók továbbá arra ösztönzik a vállalkozói szövetségeket és a vállalatokat, hogy – amennyiben ezt még nem tették meg – önkéntes vállalásokat fogalmazzanak meg az újrafeldolgozott műanyagok nagyobb arányú felhasználása vagy előállítása céljából. Az érdekeltek a következő címre írhatnak további tájékoztatásért: GROW-ENV-RPLASTICS-PLEDGE@ec.europa.eu

Műanyaghulladék-újrafeldolgozás az EU-ban

A műanyaghulladék újrafeldolgozási potenciálja még mindig nagy mértékben kihasználatlan az EU-ban, különösen az egyéb anyagok, például a papír, az üveg és a fémek feldolgozási arányához képest. Az Európában évente összegyűjtött több mint 27 millió tonna műanyaghulladéknak kevesebb mint egyharmada kerül újrahasznosító üzemekbe. Ebből eredően 2016-ban kevesebb mint 4 millió tonna újrafeldolgozott műanyagot értékesítettek Európában, ami a műanyagok uniós piacának alig 8%-át teszi ki. Az újrahasznosított műanyag mennyiségét 10 millió tonnában meghatározó uniós célkitűzés 2025-ig történő megvalósításával a Műanyagkörforgási Szövetség több mint 150 százalékkal kívánja fellendíteni fel az újrafeldolgozott műanyagok uniós piacát. 

Az Európai Bizottság 2018. december 11-én jelentette be a Műanyagkörforgási Szövetség elnevezésű kezdeményezés megalakulását. A szövetség létrejöttét a műanyagok nagyobb arányú újrahasznosítását célzó önkéntes ipari vállalások előzetes értékelése előzte meg. Az említett értékelés azt mutatta, hogy az újrahasznosított műanyagok beszállítói részéről tett vállalások elegendőek annak biztosításához, hogy 2025-ig évente legalább 10 millió tonna – vagy akár annál több – újrahasznosított műanyagot használjanak fel Európában. Ugyanakkor az újrafeldolgozott műanyagok felhasználóinak –például a műanyag-feldolgozó és -gyártó vállalatoknak – a vállalásai nem voltak kielégítőek, ezért a kereslet és a kínálat közelítése érdekében további intézkedésekre volt szükség.

A Műanyagkörforgási Szövetség 2019. február 5-én tartotta első ülését az európai ipari napok keretében. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a műanyagipari értéklánc keretében együtt kell működniük annak érdekében, hogy 2025-re teljesülhessen az a célkitűzés, miszerint évente 10 millió tonna újrahasznosított műanyag kerüljön felhasználásra új termékekben. A szövetség tagjai öt témakört emeltek ki prioritásként:

  1. a műanyaghulladékok gyűjtése és válogatása,
  2. terméktervezés az újrafeldolgozás jegyében,
  3. a termékek újrafeldolgozottműanyag-tartalma,
  4. kutatás-fejlesztés és beruházások, a kémiai újrahasznosítás területén is, és
  5. a műanyagok újrafeldolgozásának nyomon követése az EU-ban.

Konkrét megoldások kidolgozása céljából azonnali jelleggel munkacsoportok jöttek létre. A csoportok 2019 tavaszán tartott üléseiken készítették elő azt a nyilatkozatot, amelyet a csatlakozott felek 2019. szeptember 20-án írnak alá.

A Műanyagkörforgási Szövetség nyilatkozata itt olvasható.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 09., 14:10
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége üdvözli a kata megújítására irányuló kormányzati szándékot. A 2026. október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsájtott törvénytervezettel alapvetően egyetértenek: a változtatás megkönnyíti a legkisebb hazai vállalkozások adózását, ezzel hozzájárul a vállalkozói aktivitás növekedéséhez. A VOSZ öt területen javasolja a tervezet továbbfejlesztését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS