Így mérsékli az EU a koronavírustól szenvedő vállalkozások terheit

2020. 03. 26., 13:00

Az ideiglenes keretrendszer intézkedéseit Virág Péter, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje tekintette át.

 2020 március 19-én az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager bemutatta a Bizottság ideiglenes állami támogatási keretrendszerét („Temporary Framework for State aid measures”), amely a vállalkozások pénzügyi jellegű állami forrásokhoz való egyszerűbb hozzájutását hivatott biztosítani.

A Bizottság azon túl, hogy megerősítette a jelenleg is hatályos állami támogatási rendelkezéseknek a koronavírus által előidézett helyzetre való alkalmazhatóságát, az ideiglenes keretrendszer bevezetésével számos olyan lehetőséget kínált fel, amelyek segítségével a tagállamok elősegíthetik a vírus által különösen hátrányosan érintett szektorok vagy vállalkozások fizetőképességének fenntartását.

Az ideiglenes keretrendszer intézkedéseit Virág Péter, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje tekintette át.

A hatályos állami támogatási rendelkezések bizottság általi rugalmasabb alkalmazása

A Bizottság március 13-án kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állami támogatási keretrendszerben is lehetőség van arra, hogy általános jellegű – állami támogatásnak nem minősülő – intézkedések kerüljenek az egyes tagállamokban elfogadásra, pl. minden vállalkozásra kiterjedő adófizetési kötelezettség (pl. TAO, ÁFA, szociális hozzájárulási adó) felfüggesztése formájában. Továbbá kiemelte, hogy a magánszemélyeknek nyújtott hozzájárulás (pl. egy elmaradt utazás, sportesemény miatt) szintén nem minősül állami támogatásnak. Ezentúl megerősítette, hogy az Általános Csoportmentességi Rendelet (651/2014/EU Rendelet) és a De minimis Rendelet (1407/2013/EU Rendelet) alapján a tagállamok a továbbiakban is nyújthatnak saját hatáskörben állami támogatást.

A fentiek figyelembevételével nyújtott állami intézkedések tehát nem igénylik az Bizottság előzetes jóváhagyását, így azokat a tagállamok bizottsági bejelentés hiányában is végrehajthatják.

Abban az esetben, ha a tagállamok fentiektől eltérő jogcímen (mert pl. az Általános Csoportmentességi Rendelet, vagy a De minimis Rendelet által megengedett mértéket meghaladó támogatásra van szükség) kívánnak a koronavírus által különösen súlyosan érintett ágazatokban (például közlekedés, idegenforgalom, kultúra, vendéglátás és kiskereskedelem) működő vállalkozásokat támogatni, továbbra is bizottsági bejelentésre van szükség. Ez történhet az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással („a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás”), amely alapján a Bizottság hozzájárulhat, hogy a tagállamok ellentételezzék azokat a károkat, amelyeket közvetlenül a COVID-19-járvány kitörése okozott.

Erre figyelemmel a Bizottság 24 óra alatt engedélyezte Dániának a koronavírusra hivatkozással lemondott nagy nyilvános események szervezőinek nyújtandó 12 millió eurós támogatási programot.

Az új, ideiglenes keretrendszer keretében bevezetett intézkedések

Az ideiglenes keretrendszer keretében a fentieken túl olyan kiegészítő jellegű, ideiglenes állami támogatási intézkedések kerültek bevezetésre, amelyeket a Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján hagyhat jóvá. Továbbra is lehetőség van támogatási programok és egyedi intézkedések akár együttes bejelentésére is. Amennyiben tehát a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az eredeti állami támogatási keretrendszerbe nem férnek bele, az ideiglenes állami támogatási intézkedésekért folyamodhatnak, amely azonban a Bizottság előzetes jóváhagyásához kötött.

A kiegészítő, ideiglenes állami támogatási intézkedések, melyek többségét akár egymással kombinálva is lehet alkalmazni, az alábbi öt csoportba rendezhetők:

  • A közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek vagy adókedvezmények formájában nyújtott támogatás

A támogatás összege vállalkozásonként (= vállalkozáscsoport) nem haladhatja meg a 800.000 eurót, és arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vállalkozás 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben lévő. A támogatást legkésőbb 2020. december 31-ig nyújthatják. A mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra-ágazatra különleges feltételek vonatkoznak.

  • Hitelgaranciák formájában nyújtott támogatás

Annak érdekében, hogy a hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások likviditáshoz való hozzáférését biztosítsa, a Bizottság a bizonyos feltételeknek megfelelő állami hitelgaranciákat a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni. A garancia a beruházási és működőtőke-hitelekre is vonatkozhat.

  • Kedvezményes hitelkamatlábak formájában nyújtott támogatások

A hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások likviditáshoz való hozzáférésének biztosításához megfelelő, szükséges és célzott megoldást kínálhatnak a kedvezményes kamatlábak is. Ezen támogatások feltételei a vállalkozás méretétől és hitel futamidejétől függnek.

  • A hitelintézeteken vagy más pénzügyi intézményeken keresztül garancia vagy hitel formájában nyújtott támogatás

Az ezen támogatás keretében nyújtott állami hitelgaranciákat és kedvezményes kölcsönöket hitelintézetek és más, pénzügyi közvetítőként eljáró pénzügyi intézmények biztosítják azzal, hogy az ilyen támogatás közvetlenül a hirtelen likviditáshiánnyal szembesülő vállalkozásokra irányul, nem pedig a hitelintézetekre vagy más pénzügyi intézményekre, ezért javasolt bizonyos biztosítékokat bevezetni a hitelintézeteknek vagy más pénzügyi intézményeknek nyújtandó esetleges közvetett támogatással kapcsolatban.

  • Rövid lejáratú exporthitel-biztosítás

A jelenleg hatályban lévő szabályok szerint a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A jelenlegi járvány következtében nem zárható ki, hogy bizonyos országokban időlegesen nem lesz fedezet a piacképes kockázatokra.

Ebben az összefüggésben a tagállamok a magánbiztosítási piacon az adott kockázatra vonatkozó fedezet hiányát igazoló megfelelő bizonyítékkal bizonyíthatják a piac hiányát, mint például (i) egy jól ismert, nemzetközi magántulajdonú exporthitel-biztosító és egy országos hitelbiztosító igazolással bizonyítja, hogy a fedezet nem áll rendelkezésre; vagy (ii) a tagállam legalább négy elismert exportőre igazolja, hogy meghatározott műveletek esetében a biztosítók megtagadták a biztosítást.

Fontos kiemelni, hogy a fenti intézkedések csak olyan vállalkozásoknak nyújthatók, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben lévők. Ellenkező esetben a tagállamok a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás (2014/C 246/01) hatálya alá tartozó, és szintén bizottsági jóváhagyáshoz kötött támogatásokat nyújthatnak annak érdekében, hogy az akut likviditási nehézséggel küzdő vállalkozásokat támogassák.

Az ideiglenes állami támogatási keretrendszer 2020. március 19-től december 31-ig alkalmazandó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 18., 09:20
A banki hitelek jóváhagyása és folyósítása kritikus szerepet játszik egy vállalkozás életében, különösen akkor, amikor a gyorsaság kulcsfontosságú a piaci lehetőségek kihasználásában. Az MBH Bank legújabb vállalati hitelbírálati folyamata, az MBH Rapid jelentős változást hoz a finanszírozási piacon: lehetővé teszi a hitelösszegek akár öt munkanapon belüli folyósítását, ami értékes előnyt biztosíthat a vállalkozások számára.
2024. 12. 19., 11:45
A 8+1 pontos Demján Sándor Program keretében a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékra csökkent a Széchenyi Kártya Program beruházási hiteleinek kamatát. Az intézkedés „felkorbácsolta a beruházási hitelek iránti keresletet” a hazai kkv-k körében – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. 12. 18., 16:30
Bár ma még nem tudni, hogy milyen forgatókönyv szerint fagy be vagy zárul le a Magyarország szomszédságában zajló háború, a közelmúlt fegyveres konfliktusaiból kiindulva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet összegyűjtötte azokat a szuverenitási kockázatokat, amelyek a Kárpát-medencére veszélyt jelenthetnek.
2024. 12. 18., 16:30
A tizenhárom éve tartó szíriai polgárháború november 27-től újra a világsajtó központi témája lett, amikor a Jaysh al-Izzah lázadócsoport támadást indított a Bassár el-Aszad vezette szír hadsereg ellen, december 7-én a nemzetközi sajtó pedig már arról adott hírt, hogy Aszad elnök valószínűleg elmenekült az országból.
2024-12-20 18:05:00
A K&H fenntarthatósági index legfrissebb adatai szerint a magyar vállalatok körében két kiemelt terület rajzolódik ki a fenntarthatósági törekvésekben: az energiafelhasználás csökkentése és a munkavállalók környezetbarát munkába járásának támogatása.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 17., 10:35
epizód: 2024 / 24   |   hossz: 27:58
A 2025-ös évre vonatkozó adócsomag változásai minden vállalkozást érintenek, és komoly átalakulás küszöbén állnak a NAV digitális megoldásai is, amelyekben már szerepet kap a mesterséges intelligencia. Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt a BizniszPlusznak az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Ezek a nagyvállalatok és a kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is hatással lesznek, érdemes tehát meghallgatni a szakértő értékelését és tanácsait.
2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS