Így mérsékli az EU a koronavírustól szenvedő vállalkozások terheit

2020. 03. 26., 13:00

Az ideiglenes keretrendszer intézkedéseit Virág Péter, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje tekintette át.

 2020 március 19-én az Európai Bizottság versenyjogi biztosa, Margrethe Vestager bemutatta a Bizottság ideiglenes állami támogatási keretrendszerét („Temporary Framework for State aid measures”), amely a vállalkozások pénzügyi jellegű állami forrásokhoz való egyszerűbb hozzájutását hivatott biztosítani.

A Bizottság azon túl, hogy megerősítette a jelenleg is hatályos állami támogatási rendelkezéseknek a koronavírus által előidézett helyzetre való alkalmazhatóságát, az ideiglenes keretrendszer bevezetésével számos olyan lehetőséget kínált fel, amelyek segítségével a tagállamok elősegíthetik a vírus által különösen hátrányosan érintett szektorok vagy vállalkozások fizetőképességének fenntartását.

Az ideiglenes keretrendszer intézkedéseit Virág Péter, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának szenior ügyvédje tekintette át.

A hatályos állami támogatási rendelkezések bizottság általi rugalmasabb alkalmazása

A Bizottság március 13-án kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a jelenlegi állami támogatási keretrendszerben is lehetőség van arra, hogy általános jellegű – állami támogatásnak nem minősülő – intézkedések kerüljenek az egyes tagállamokban elfogadásra, pl. minden vállalkozásra kiterjedő adófizetési kötelezettség (pl. TAO, ÁFA, szociális hozzájárulási adó) felfüggesztése formájában. Továbbá kiemelte, hogy a magánszemélyeknek nyújtott hozzájárulás (pl. egy elmaradt utazás, sportesemény miatt) szintén nem minősül állami támogatásnak. Ezentúl megerősítette, hogy az Általános Csoportmentességi Rendelet (651/2014/EU Rendelet) és a De minimis Rendelet (1407/2013/EU Rendelet) alapján a tagállamok a továbbiakban is nyújthatnak saját hatáskörben állami támogatást.

A fentiek figyelembevételével nyújtott állami intézkedések tehát nem igénylik az Bizottság előzetes jóváhagyását, így azokat a tagállamok bizottsági bejelentés hiányában is végrehajthatják.

Abban az esetben, ha a tagállamok fentiektől eltérő jogcímen (mert pl. az Általános Csoportmentességi Rendelet, vagy a De minimis Rendelet által megengedett mértéket meghaladó támogatásra van szükség) kívánnak a koronavírus által különösen súlyosan érintett ágazatokban (például közlekedés, idegenforgalom, kultúra, vendéglátás és kiskereskedelem) működő vállalkozásokat támogatni, továbbra is bizottsági bejelentésre van szükség. Ez történhet az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással („a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás”), amely alapján a Bizottság hozzájárulhat, hogy a tagállamok ellentételezzék azokat a károkat, amelyeket közvetlenül a COVID-19-járvány kitörése okozott.

Erre figyelemmel a Bizottság 24 óra alatt engedélyezte Dániának a koronavírusra hivatkozással lemondott nagy nyilvános események szervezőinek nyújtandó 12 millió eurós támogatási programot.

Az új, ideiglenes keretrendszer keretében bevezetett intézkedések

Az ideiglenes keretrendszer keretében a fentieken túl olyan kiegészítő jellegű, ideiglenes állami támogatási intézkedések kerültek bevezetésre, amelyeket a Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján hagyhat jóvá. Továbbra is lehetőség van támogatási programok és egyedi intézkedések akár együttes bejelentésére is. Amennyiben tehát a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az eredeti állami támogatási keretrendszerbe nem férnek bele, az ideiglenes állami támogatási intézkedésekért folyamodhatnak, amely azonban a Bizottság előzetes jóváhagyásához kötött.

A kiegészítő, ideiglenes állami támogatási intézkedések, melyek többségét akár egymással kombinálva is lehet alkalmazni, az alábbi öt csoportba rendezhetők:

  • A közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek vagy adókedvezmények formájában nyújtott támogatás

A támogatás összege vállalkozásonként (= vállalkozáscsoport) nem haladhatja meg a 800.000 eurót, és arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vállalkozás 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben lévő. A támogatást legkésőbb 2020. december 31-ig nyújthatják. A mezőgazdasági, a halászati és az akvakultúra-ágazatra különleges feltételek vonatkoznak.

  • Hitelgaranciák formájában nyújtott támogatás

Annak érdekében, hogy a hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások likviditáshoz való hozzáférését biztosítsa, a Bizottság a bizonyos feltételeknek megfelelő állami hitelgaranciákat a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni. A garancia a beruházási és működőtőke-hitelekre is vonatkozhat.

  • Kedvezményes hitelkamatlábak formájában nyújtott támogatások

A hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások likviditáshoz való hozzáférésének biztosításához megfelelő, szükséges és célzott megoldást kínálhatnak a kedvezményes kamatlábak is. Ezen támogatások feltételei a vállalkozás méretétől és hitel futamidejétől függnek.

  • A hitelintézeteken vagy más pénzügyi intézményeken keresztül garancia vagy hitel formájában nyújtott támogatás

Az ezen támogatás keretében nyújtott állami hitelgaranciákat és kedvezményes kölcsönöket hitelintézetek és más, pénzügyi közvetítőként eljáró pénzügyi intézmények biztosítják azzal, hogy az ilyen támogatás közvetlenül a hirtelen likviditáshiánnyal szembesülő vállalkozásokra irányul, nem pedig a hitelintézetekre vagy más pénzügyi intézményekre, ezért javasolt bizonyos biztosítékokat bevezetni a hitelintézeteknek vagy más pénzügyi intézményeknek nyújtandó esetleges közvetett támogatással kapcsolatban.

  • Rövid lejáratú exporthitel-biztosítás

A jelenleg hatályban lévő szabályok szerint a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A jelenlegi járvány következtében nem zárható ki, hogy bizonyos országokban időlegesen nem lesz fedezet a piacképes kockázatokra.

Ebben az összefüggésben a tagállamok a magánbiztosítási piacon az adott kockázatra vonatkozó fedezet hiányát igazoló megfelelő bizonyítékkal bizonyíthatják a piac hiányát, mint például (i) egy jól ismert, nemzetközi magántulajdonú exporthitel-biztosító és egy országos hitelbiztosító igazolással bizonyítja, hogy a fedezet nem áll rendelkezésre; vagy (ii) a tagállam legalább négy elismert exportőre igazolja, hogy meghatározott műveletek esetében a biztosítók megtagadták a biztosítást.

Fontos kiemelni, hogy a fenti intézkedések csak olyan vállalkozásoknak nyújthatók, amelyek 2019. december 31-én nem voltak nehéz helyzetben lévők. Ellenkező esetben a tagállamok a megmentési és szerkezetátalakítási támogatásokra vonatkozó iránymutatás (2014/C 246/01) hatálya alá tartozó, és szintén bizottsági jóváhagyáshoz kötött támogatásokat nyújthatnak annak érdekében, hogy az akut likviditási nehézséggel küzdő vállalkozásokat támogassák.

Az ideiglenes állami támogatási keretrendszer 2020. március 19-től december 31-ig alkalmazandó.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS