Hozzáférés a közszféra adataihoz: új európai irányelv formálódik

2019. 01. 23., 19:16

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tárgyaló felei megállapodtak egy olyan felülvizsgált irányelvről, amely megkönnyíti a közszféra adatainak elérhetőségét és további felhasználását.

Számos digitális termék és szolgáltatás fejlődését az adatok táplálják. Annak biztosítása, hogy a magas színvonalú, nagyértékű, államilag finanszírozott szolgáltatásokból származó adatok széles körben és szabadon hozzáférhetőek legyenek, kulcsfontosságú tényező az európai innováció felgyorsításában olyan rendkívül versenyképes területeken, mint a mesterséges intelligencia, amely hatalmas mennyiségű jó minőségű adathoz való hozzáférést tesz szükségessé – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az EU általános adatvédelmi rendeletével teljes összhangban a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló új irányelvnaprakésszé teszi a közszféra – például a háztartási energiafelhasználással kapcsolatos anonimizált személyes adatoktól kezdve a nemzeti oktatási vagy szövegértési szintekről szóló általános információkig bármire kiterjedő – adatainak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket meghatározó keretet, különös tekintettel a jelenleg hozzáférhető nagyértékű adatok növekvő mennyiségére.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok egyre inkább a mai gazdaság éltető elemei, és a nyílt hozzáférésű közadatokban rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A közszféra információinak és a közvállalkozásoktól származó adatoknak a teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd euróról 2030-ra várhatóan 194 milliárd euróra fog emelkedni. Az új szabályokkal biztosítani fogjuk, hogy ez a növekedés a lehető legjobban kiaknázható legyen.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az adófizető már fizetett a közszféra információiért. Azok további felhasználásának nyitottabbá tétele – például a mesterséges intelligencia technológiáin alapuló új, innovatív termékek és szolgáltatások lehetővé tétele révén – az európai adatgazdaság javát szolgálja. A közszféra nyílt hozzáférésű adatai azonban a gazdaságon túl a demokrácia és a társadalom szempontjából is fontosak, mivel növelik az átláthatóságot és támogatják a tényeken alapuló nyilvános vitát.”

Az uniós nyíltadat-politika részeként olyan szabályok vannak érvényben, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy – minimális jogi, technikai és pénzügyi megszorításokkal vagy azok nélkül – megkönnyítsék az állami szektorból származó adatok további felhasználását. A digitális világ azonban drámai mértékben megváltozott, mióta 2003-ban első ízben szabályozták.

Mire terjed ki az új szabályozás?

  • A dokumentumokhoz való hozzáférés nemzeti szabályai szerint elérhető valamennyi közszférabeli tartalom elvileg a továbbiakban is szabadon felhasználható. A közigazgatási szervek – néhány nagyon behatárolt eset kivételével – adataik további felhasználásáért nem számíthatnak fel a határköltséget meghaladó összeget. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen az adatalapú termékeket és szolgáltatásokat kínáló új piacokra.
  • Külön figyelmet kell fordítani a nagyértékű adatkészletekre, például a statisztikákra vagy a térinformatikai adatokra. Ezek az adatkészletek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és felgyorsíthatják a hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások széles körének megjelenését.
  • A közszolgáltatási vállalkozások a közlekedési és a közüzemi ágazatban értékes adatokat állítanak elő. Az arra vonatkozó döntés, hogy adataikat rendelkezésre kell-e bocsátani vagy sem, eltérő nemzeti vagy európai szabályokon alapul, de ha adataik rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor mostantól a nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez azt is jelenti, hogy meg kell felelniük az irányelv elveinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását, miközben továbbra is képesnek kell lenniük ésszerű díjakat meghatározni a kapcsolódó költségek fedezésére.
  • Egyes állami szervek olyan összetett, adatokra vonatkozó megállapodásokat kötnek a magánvállalkozásokkal, amelyek a közszférához kapcsolódó információk „zárolását” eredményezhetik. Ezért biztosítékok kerülnek bevezetésre az átláthatóság megerősítése és az olyan megállapodások létrejöttének megakadályozása érdekében, amelyek eredményeképpen a közszféra adatait a továbbiakban kizárólag magánpartnerek használhatnák fel.
  • Több valós idejű adat lesz elérhető a felhasználói program interfészeken (API) keresztül, ami lehetővé teszi a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat fejlesszenek ki. Az irányelv hatálya a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: a tagállamoknak szakpolitikát kell kidolgozniuk az közfinanszírozású kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréshez, míg a további felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokat minden olyan közfinanszírozású kutatási adatra alkalmazni kell, amelyet adattárak révén tesznek hozzáférhetővé.

További lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált szabályokat. A tagállamoknak a hatálybalépést megelőzően két éven belül végre kell hajtaniuk azokat. A bizottság megkezdi a munkát a tagállamokkal azon nagyértékű adatkészletek azonosítása érdekében, amelyeket majd a végrehajtási jogi aktusban határoznak meg. (Európai Bizottság)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS