Hozzáférés a közszféra adataihoz: új európai irányelv formálódik

Számos digitális termék és szolgáltatás fejlődését az adatok táplálják. Annak biztosítása, hogy a magas színvonalú, nagyértékű, államilag finanszírozott szolgáltatásokból származó adatok széles körben és szabadon hozzáférhetőek legyenek, kulcsfontosságú tényező az európai innováció felgyorsításában olyan rendkívül versenyképes területeken, mint a mesterséges intelligencia, amely hatalmas mennyiségű jó minőségű adathoz való hozzáférést tesz szükségessé – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az EU általános adatvédelmi rendeletével teljes összhangban a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló új irányelvnaprakésszé teszi a közszféra – például a háztartási energiafelhasználással kapcsolatos anonimizált személyes adatoktól kezdve a nemzeti oktatási vagy szövegértési szintekről szóló általános információkig bármire kiterjedő – adatainak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket meghatározó keretet, különös tekintettel a jelenleg hozzáférhető nagyértékű adatok növekvő mennyiségére.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok egyre inkább a mai gazdaság éltető elemei, és a nyílt hozzáférésű közadatokban rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A közszféra információinak és a közvállalkozásoktól származó adatoknak a teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd euróról 2030-ra várhatóan 194 milliárd euróra fog emelkedni. Az új szabályokkal biztosítani fogjuk, hogy ez a növekedés a lehető legjobban kiaknázható legyen.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az adófizető már fizetett a közszféra információiért. Azok további felhasználásának nyitottabbá tétele – például a mesterséges intelligencia technológiáin alapuló új, innovatív termékek és szolgáltatások lehetővé tétele révén – az európai adatgazdaság javát szolgálja. A közszféra nyílt hozzáférésű adatai azonban a gazdaságon túl a demokrácia és a társadalom szempontjából is fontosak, mivel növelik az átláthatóságot és támogatják a tényeken alapuló nyilvános vitát.”

Az uniós nyíltadat-politika részeként olyan szabályok vannak érvényben, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy – minimális jogi, technikai és pénzügyi megszorításokkal vagy azok nélkül – megkönnyítsék az állami szektorból származó adatok további felhasználását. A digitális világ azonban drámai mértékben megváltozott, mióta 2003-ban első ízben szabályozták.

Mire terjed ki az új szabályozás?

• A dokumentumokhoz való hozzáférés nemzeti szabályai szerint elérhető valamennyi közszférabeli tartalom elvileg a továbbiakban is szabadon felhasználható. A közigazgatási szervek – néhány nagyon behatárolt eset kivételével – adataik további felhasználásáért nem számíthatnak fel a határköltséget meghaladó összeget. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen az adatalapú termékeket és szolgáltatásokat kínáló új piacokra.
• Külön figyelmet kell fordítani a nagyértékű adatkészletekre, például a statisztikákra vagy a térinformatikai adatokra. Ezek az adatkészletek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és felgyorsíthatják a hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások széles körének megjelenését.
• A közszolgáltatási vállalkozások a közlekedési és a közüzemi ágazatban értékes adatokat állítanak elő. Az arra vonatkozó döntés, hogy adataikat rendelkezésre kell-e bocsátani vagy sem, eltérő nemzeti vagy európai szabályokon alapul, de ha adataik rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor mostantól a nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez azt is jelenti, hogy meg kell felelniük az irányelv elveinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását, miközben továbbra is képesnek kell lenniük ésszerű díjakat meghatározni a kapcsolódó költségek fedezésére.
• Egyes állami szervek olyan összetett, adatokra vonatkozó megállapodásokat kötnek a magánvállalkozásokkal, amelyek a közszférához kapcsolódó információk „zárolását” eredményezhetik. Ezért biztosítékok kerülnek bevezetésre az átláthatóság megerősítése és az olyan megállapodások létrejöttének megakadályozása érdekében, amelyek eredményeképpen a közszféra adatait a továbbiakban kizárólag magánpartnerek használhatnák fel.
• Több valós idejű adat lesz elérhető a felhasználói program interfészeken (API) keresztül, ami lehetővé teszi a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat fejlesszenek ki. Az irányelv hatálya a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: a tagállamoknak szakpolitikát kell kidolgozniuk az közfinanszírozású kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréshez, míg a további felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokat minden olyan közfinanszírozású kutatási adatra alkalmazni kell, amelyet adattárak révén tesznek hozzáférhetővé.

További lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált szabályokat. A tagállamoknak a hatálybalépést megelőzően két éven belül végre kell hajtaniuk azokat. A bizottság megkezdi a munkát a tagállamokkal azon nagyértékű adatkészletek azonosítása érdekében, amelyeket majd a végrehajtási jogi aktusban határoznak meg. (Európai Bizottság)