Hozzáférés a közszféra adataihoz: új európai irányelv formálódik

2019. 01. 23., 19:16

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tárgyaló felei megállapodtak egy olyan felülvizsgált irányelvről, amely megkönnyíti a közszféra adatainak elérhetőségét és további felhasználását.

Számos digitális termék és szolgáltatás fejlődését az adatok táplálják. Annak biztosítása, hogy a magas színvonalú, nagyértékű, államilag finanszírozott szolgáltatásokból származó adatok széles körben és szabadon hozzáférhetőek legyenek, kulcsfontosságú tényező az európai innováció felgyorsításában olyan rendkívül versenyképes területeken, mint a mesterséges intelligencia, amely hatalmas mennyiségű jó minőségű adathoz való hozzáférést tesz szükségessé – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az EU általános adatvédelmi rendeletével teljes összhangban a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információiról szóló új irányelvnaprakésszé teszi a közszféra – például a háztartási energiafelhasználással kapcsolatos anonimizált személyes adatoktól kezdve a nemzeti oktatási vagy szövegértési szintekről szóló általános információkig bármire kiterjedő – adatainak további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó feltételeket meghatározó keretet, különös tekintettel a jelenleg hozzáférhető nagyértékű adatok növekvő mennyiségére.

Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős alelnök a következőket nyilatkozta: „Az adatok egyre inkább a mai gazdaság éltető elemei, és a nyílt hozzáférésű közadatokban rejlő lehetőségek kiaknázása jelentős gazdasági előnyökkel járhat. A közszféra információinak és a közvállalkozásoktól származó adatoknak a teljes közvetlen gazdasági értéke a 2018. évi 52 milliárd euróról 2030-ra várhatóan 194 milliárd euróra fog emelkedni. Az új szabályokkal biztosítani fogjuk, hogy ez a növekedés a lehető legjobban kiaknázható legyen.”

Marija Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos hozzátette: „Az adófizető már fizetett a közszféra információiért. Azok további felhasználásának nyitottabbá tétele – például a mesterséges intelligencia technológiáin alapuló új, innovatív termékek és szolgáltatások lehetővé tétele révén – az európai adatgazdaság javát szolgálja. A közszféra nyílt hozzáférésű adatai azonban a gazdaságon túl a demokrácia és a társadalom szempontjából is fontosak, mivel növelik az átláthatóságot és támogatják a tényeken alapuló nyilvános vitát.”

Az uniós nyíltadat-politika részeként olyan szabályok vannak érvényben, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy – minimális jogi, technikai és pénzügyi megszorításokkal vagy azok nélkül – megkönnyítsék az állami szektorból származó adatok további felhasználását. A digitális világ azonban drámai mértékben megváltozott, mióta 2003-ban első ízben szabályozták.

Mire terjed ki az új szabályozás?

  • A dokumentumokhoz való hozzáférés nemzeti szabályai szerint elérhető valamennyi közszférabeli tartalom elvileg a továbbiakban is szabadon felhasználható. A közigazgatási szervek – néhány nagyon behatárolt eset kivételével – adataik további felhasználásáért nem számíthatnak fel a határköltséget meghaladó összeget. Ez lehetővé teszi, hogy több kkv és induló vállalkozás lépjen az adatalapú termékeket és szolgáltatásokat kínáló új piacokra.
  • Külön figyelmet kell fordítani a nagyértékű adatkészletekre, például a statisztikákra vagy a térinformatikai adatokra. Ezek az adatkészletek nagy kereskedelmi potenciállal rendelkeznek, és felgyorsíthatják a hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások széles körének megjelenését.
  • A közszolgáltatási vállalkozások a közlekedési és a közüzemi ágazatban értékes adatokat állítanak elő. Az arra vonatkozó döntés, hogy adataikat rendelkezésre kell-e bocsátani vagy sem, eltérő nemzeti vagy európai szabályokon alapul, de ha adataik rendelkezésre állnak további felhasználásra, akkor mostantól a nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv hatálya alá fognak tartozni. Ez azt is jelenti, hogy meg kell felelniük az irányelv elveinek, és biztosítaniuk kell a megfelelő adatformátumok és terjesztési módszerek alkalmazását, miközben továbbra is képesnek kell lenniük ésszerű díjakat meghatározni a kapcsolódó költségek fedezésére.
  • Egyes állami szervek olyan összetett, adatokra vonatkozó megállapodásokat kötnek a magánvállalkozásokkal, amelyek a közszférához kapcsolódó információk „zárolását” eredményezhetik. Ezért biztosítékok kerülnek bevezetésre az átláthatóság megerősítése és az olyan megállapodások létrejöttének megakadályozása érdekében, amelyek eredményeképpen a közszféra adatait a továbbiakban kizárólag magánpartnerek használhatnák fel.
  • Több valós idejű adat lesz elérhető a felhasználói program interfészeken (API) keresztül, ami lehetővé teszi a vállalkozások, különösen az induló vállalkozások számára, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat, például mobilitási alkalmazásokat fejlesszenek ki. Az irányelv hatálya a közfinanszírozású kutatási adatokra is kiterjed: a tagállamoknak szakpolitikát kell kidolgozniuk az közfinanszírozású kutatási adatokhoz való nyílt hozzáféréshez, míg a további felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokat minden olyan közfinanszírozású kutatási adatra alkalmazni kell, amelyet adattárak révén tesznek hozzáférhetővé.

További lépések

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsának hivatalosan is el kell fogadnia a felülvizsgált szabályokat. A tagállamoknak a hatálybalépést megelőzően két éven belül végre kell hajtaniuk azokat. A bizottság megkezdi a munkát a tagállamokkal azon nagyértékű adatkészletek azonosítása érdekében, amelyeket majd a végrehajtási jogi aktusban határoznak meg. (Európai Bizottság)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS