Hozzáadottérték-adó: változtatna a rendszeren az Európai Bizottság

2022. 12. 08., 15:41

Az Európai Bizottság több intézkedést is javasolt annak érdekében, hogy a digitalizáció felkarolása és előmozdítása révén korszerűsítse és hatékonyabbá tegye az EU hozzáadottértékadó- (héa, „áfa”) rendszerét a vállalkozások számára, valamint ellenállóbbá tegye a rendszert a csalással szemben.

héabevétel-kiesésre vonatkozó legfrissebb adatok szerint a tagállamok 2020-ban 93 milliárd euró héabevételtől estek el. Konzervatív becslések szerint a hiányzó bevételek egynegyede esetében a bevételkiesés közvetlenül az EU-n belüli kereskedelemhez kapcsolódó héacsalásnak tudható be. Ezek a veszteségek nyilvánvalóan hátrányosan érintik az általános államháztartást egy olyan időszakban, amikor a tagállamok sorra módosítják költségvetésüket annak érdekében, hogy kezelni tudják az energiaárak közelmúltbeli ugrásszerű emelkedéseinek és Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának társadalmi és gazdasági hatásait. Emellett az uniós héaszabályozás bizonyos esetekben továbbra is megterhelőnek bizonyulhat a vállalkozások – különösen a kkv-k és más, határokon átnyúló tevékenységet folytató vagy határokon át terjeszkedni kívánó vállalatok – számára.

„Az uniós országok minden évben milliárdokat veszítenek a héacsalások miatt, míg a vállalkozások számára sok nehézséget okoz az elavult héaszabályok betartása. A ma előterjesztett javaslatok egy olyan új korszak nyitányát jelentik az uniós héarendszer szempontjából, amely a jogszerű vállalkozások, különösen a kkv-k, valamint a tagállamok javát szolgálja egy olyan időszakban, amikor az államháztartásokra nyomás nehezedik, a beruházások és közszolgáltatások finanszírozási igényei pedig óriásiak. Ugyanakkor egyenlőbb versenyfeltételeket vezetünk be a hagyományos szolgáltatók és a digitális platformok viszonylatában azokban az ágazatokban, amelyeket a leginkább sújt az egyenlőtlen adóügyi bánásmód” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

A digitális korhoz való alkalmazkodás során a héaszabályokat is aktualizálnunk kell az új digitális realitásoknak, például az e-kereskedelem és a platformalapú munkavégzés gyors térnyerésének a figyelembevétele érdekében. Az olyan digitális technológiák, mint az e-számlázás, hatékonyan növelik a héabevételeket, miközben elősegítik vállalkozásaink, különösen a kis méretű vállalkozások növekedését. Hozzájárulhatnak a csalás elleni küzdelemhez, és ezáltal évente több milliárd eurónyi adóbevétel-kiesést előzhetnek meg, valamint csökkenthetik a túlterhelt államháztartásra nehezedő nyomást. A ma előterjesztett javaslatok egyszerűsítik és észszerűsítik a héaszabályainkat, méltányosabbá teszik a vállalkozások életét, és Európa-szerte előmozdítják a digitális átállást” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

A Bizottság által javasolt intézkedések segíteni fogják a tagállamokat abban, hogy évente akár 18 milliárd euróval nagyobb összegű héabevételt szedjenek be, miközben előmozdítják a vállalkozások, köztük a kkv-k növekedését – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Az e-számlázáson alapuló valós idejű digitális jelentéstételre való áttérés az EU-ban határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások esetében

Az új rendszer bevezeti az elektronikus számlázáson alapuló, valós idejű digitális héabevallást, amely révén a tagállamok a héacsalás és különösen a körhintacsalás elleni küzdelem fokozásához szükséges értékes információkhoz jutnak. Az e-számlázásra való áttérés akár évi 11 milliárd euróval is csökkenti a héacsalás miatt kieső bevétel összegét, valamint évente több mint 4,1 milliárd euróval mérsékli az uniós kereskedők adminisztratív és megfelelési költségeit az elkövetkező tíz évben. Biztosítja továbbá, hogy a meglévő nemzeti rendszerek Unió-szerte közeledjenek egymáshoz, és utat mutat azon tagállamok számára, amelyek az elkövetkező években a belföldi kereskedelemre vonatkozó nemzeti digitális jelentéstételi rendszert kívánnak létrehozni.

A személyszállítási és a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatásokhoz kapcsolódó platformokra vonatkozó aktualizált héaszabályok

Az új szabályok értelmében az említett ágazatokban a platformgazdaság szereplői lesznek felelősek a héa beszedéséért és az adóhatóságok számára történő befizetéséért azokban az esetekben, amikor a szolgáltatók ezt nem teszik meg, például azért, mert kisvállalkozások vagy egyéni szolgáltatók. Más pontosításokkal együtt ez valamennyi tagállamban egységes megközelítést biztosít, és hozzájárul az online és a hagyományos rövid távú szálláshely-kiadási és szállítási szolgáltatások közötti verseny feltételeinek kiegyensúlyozottabbá tételéhez. Megkönnyíti a kkv-k életét is, amelyeknek máskülönben minden olyan tagállamban meg kellene érteniük és be kellene tartaniuk a héaszabályokat, ahol üzleti tevékenységet folytatnak.

EU-szerte egységes héanyilvántartás bevezetése

Az előterjesztett javaslat az online vásárlás lehetőségét kínáló vállalatok által igénybe vehető, már meglévő egyablakos héaügyintézési modellre építve lehetővé tenné a más tagállambeli fogyasztók részére értékesítő vállalkozásoknak, hogy az egész EU-ra vonatkozóan csak egyszer vetessék magukat nyilvántartásba héaalanyként, és héakötelezettségeiket egyetlen online portálon keresztül, egyetlen nyelven teljesítsék. Becslések szerint ez a lépés tíz év alatt mintegy 8,7 milliárd eurót takaríthat meg a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a nyilvántartásba vételi és adminisztratív költségek tekintetében. A héa beszedésének javítását célzó további intézkedések közé tartozik az egyablakos importügyintézési rendszer kötelezővé tétele egyes olyan platformok számára, amelyek megkönnyítik az EU-n belüli fogyasztók részére történő értékesítést.

A következő lépések

A Bizottság a ma előterjesztett javaslatcsomagot a következő három uniós jogszabály módosításának formájában dolgozta ki: a héairányelv (2006/112/EK irányelv), a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet és a közigazgatási együttműködésről szóló 904/2010/EU tanácsi rendelet.

A Bizottság a jogalkotási javaslatokat jóváhagyás céljából a Tanács, illetve konzultáció céljából az Európai Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság elé terjeszti.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS