Hogyan fékezi az EU az energiaárak emelkedését? – Kérdések és válaszok a sürgősségi beavatkozásról

Hogyan fékezi az EU az energiaárak emelkedését? – Kérdések és válaszok a sürgősségi beavatkozásról
2022. 09. 15., 12:23

A legfontosabb tudnivalókat az Európai Bizottság szakértői foglalták össze.

1. Miért döntött úgy a Bizottság a jelenlegi helyzetben, hogy beavatkozik a piac működésébe?

A gáz- és villamosenergia-árak 2021-ben rekordszintet értek el, és 2022-ben – főként Ukrajna orosz megszállása nyomán – újabb történelmi csúcsokat döntöttek. Az egekbe szökő európai villamosenergia-árak szervesen összefüggenek a magas gázárakkal, amelyek a gáztüzelésű erőműveknek a kereslet kielégítésében és az árszintek alakításában betöltött szerepe miatt a villamos energia árnövekedését eredményezik. Az árak tavaly nyáron kezdtek emelkedni, amikor a koronavírus-járvány miatti korlátozások enyhítését követően a világgazdaság fellendülésnek indult. Később Oroszország Ukrajna elleni inváziója és a gázszállítások fegyverként való használata súlyosbította a helyzetet, ami miatt 2021 júliusa óta a kiskereskedelmi villamosenergia-árak csaknem 50 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Az EU-ba irányuló orosz gázszállítások további zavarainak kockázatából fakadó piaci bizonytalanságok miatt az energiaárak szintje várhatóan továbbra is magas marad. Ezzel párhuzamosan az EU-ban termelt villamos energia volumene az elmúlt hónapokban elmaradt a megszokott szinttől, ami az erőművekben folyó jelentős karbantartási munkálatokra, a nyári szélsőséges időjárási viszonyok miatt lecsökkent vízenergia-termelésre, illetve néhány régebbi erőmű bezárására vezethető vissza. Mindez hozzájárult a kialakult energiahiányhoz és a magas energiaárakhoz, amelyek nagy terhet jelentenek a fogyasztók és az ipar számára, és visszafogják a gazdasági fellendülést.

A villamosenergia-árak drasztikus emelkedése nyomást helyez az uniós háztartásokra, a kis- és középvállalkozásokra és általában az iparra. Leginkább a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztókat és az energiaszegénységben élőket sújtja, de fennáll a veszélye annak is, hogy mind több közepes jövedelmű háztartás és kkv sem fogja tudni kifizetni energiaszámláit. A ma előterjesztett vészhelyzeti intézkedéscsomag a Bizottság válasza arra a sürgető kényszerre, hogy meg kell védeni az uniós fogyasztókat az idei télen várható magasabb energiaáraktól. A javasolt vészhelyzeti beavatkozás újabb lépést jelent az árcsökkentő eszközök kapcsán a Bizottság által tavaly októberben megkezdett és az elmúlt egy évben folytatódó erőfeszítések sorában.

2. Mikor lépnek hatályba a javaslatok, és mennyi ideig maradnak érvényben?

A villamosenergia-vészhelyzeti eszközről és a fosszilis ágazat szolidaritási hozzájárulásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkén alapul. A javaslat elfogadásához jellegéből adódóan minősített többségi szavazás szükséges a Tanácsban, elfogadása pedig a Tanács belső eljárásaitól függ. Tekintettel a szükséghelyzetre, a tagállamok már kifejezésre juttatták, hogy támogatják a készülő bizottság javaslat mielőbbi kidolgozását.

A javasolt intézkedések rendkívüli jellegűek, ezért időben korlátozni kell a hatályukat. A villamosenergia-vészhelyzeti eszköz legkésőbb 2022. december 1-jétől lép életbe, és 2023. március 31-ig kell alkalmazni. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2023. február 28-ig felülvizsgálja a villamosenergia-vészhelyzeti eszközt, figyelembe véve a villamosenergia-ellátás helyzetét és az uniós villamosenergia-árakat, és a felülvizsgálat főbb megállapításairól jelentést nyújt be a Tanácsnak.

A fosszilis ágazat szolidaritási hozzájárulása a hatálybalépését követő egy évig alkalmazandó.  A Bizottság 2023. október 15-ig vállalta ennek a felülvizsgálatát, a fosszilistüzelőanyag-ágazat általános helyzetét és a keletkezett nyereségtöbbletet figyelembe véve, és a főbb megállapításokról szintén jelentést nyújt be a Tanácsnak.

A tanácsi rendeletjavaslat 2022. december 1-jétől kezdődően rendszeres jelentéstételi kötelezettségeket ír elő, amelyeknek köszönhetően a Bizottság nyomon tudja követni az intézkedések tagállami elfogadását és végrehajtását. Ez a rendszeres nyomon követés fontos az uniós belső piac működésének és integritásának megőrzéséhez, mivel hiány esetén a határokon átnyúló energiapiacok működőképessége kulcsfontosságú az ellátásbiztonság garantálása szempontjából.

3. Milyen megtakarítást jelentenek az intézkedések a családok és vállalkozások számára az energiaszámlákban?

A Bizottság becslése szerint a tagállamok éves szinten akár 117 milliárd euró bevételre tehetnek szert az „inframarginális” villamosenergia-termelők bevételeire alkalmazni javasolt ideiglenes plafonnak köszönhetően. A befolyt többletbevételeket a tagállamok kötelesek a villamos energia végső fogyasztói – a magas energiaáraknak kitett magánszemélyek, illetve a kereskedelmi fogyasztók – között szétosztani. Ezek a bevételek jövedelemtámogatásra, visszatérítésekre, illetve megújuló energiaforrásokba, energiahatékonyságba vagy dekarbonizációs technológiákba irányuló beruházásokra fordíthatók. A támogatásoknak tartalmazniuk kell keresletcsökkentést ösztönző elemeket. Pontos elosztásukról nemzeti szinten döntenek, a rendeletben megállapított elvekkel összhangban.

A tagállamonkénti bevételek pontos összege az inframarginális technológiákkal az adott országban előállított villamos energia mennyiségének és az intézkedések alkalmazási időszakában érvényes villamosenergia-árak szintjének függvényében alakul. Ez az adott tagállamok energiaszerkezetétől és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó támogatási rendszerek kialakításától függően eltérő lehet.

Az uniós olaj-, gáz-, szén- és finomítóágazatban működő energetikai vállalkozások 2022-es pénzügyi évben elért adóköteles többletnyereségén alapuló ideiglenes szolidaritási hozzájárulás a becslések szerint mintegy 25 milliárd euró állami bevételt eredményezhet, amelyet a tagállamok oszthatnak szét, az uniós jog betartásának feltétele mellett. A ma előterjesztett javaslatok értelmében a tartósan magas energiaárak hatásainak enyhítése, az energiafogyasztás csökkentése és az EU energetikai autonómiájának fokozása érdekében e profitot a háztartásoknak és a vállalkozásoknak kell juttatni, beleértve az energiaigényes iparágakat is.  

A tagállamoknál így keletkező bevételeken túl a villamosenergia-ágazatban elérendő keresletcsökkenés is hozzájárulhat az árak leszorításához azáltal, hogy kevésbé teszi szükségessé, hogy a keresletet a költséges gázerőművek elégítsék ki.

4. Hogyan kell a tagállamoknak csökkenteniük villamosenergia-keresletüket?

A javasolt villamosenergia-vészhelyzeti eszköz a teljes fogyasztói villamosenergia-kereslet általános kombinált csökkentését célozza, de központi eleme a csúcsidőszakokban jelentkező kereslet visszaszorítása. A tanácsi rendeletjavaslat értelmében a tagállamoknak olyan intézkedések foganatosítására kell törekedniük, amelyek révén 2023. március 31-ig legalább 10 százalékkal csökkenthető a teljes villamosenergia-fogyasztás. E célhoz minden egyes fogyasztó hozzájárulhat, köztük azok is, akiknél még nem üzemelnek intelligens fogyasztásmérő rendszerek vagy olyan eszközök, amelyek révén napszakok szerint ki tudják igazítani fogyasztásukat. Ezen túlmenően a Bizottság úgy igyekszik konkrétan megcélozni a legdrágább áramfogyasztási órákat, amikor a gáz a határár közelében jár, hogy a javaslat szerint kötelezővé tenné a bruttó villamosenergia-fogyasztás legalább 5 százalékos csökkentését egyes csúcsórákban, amelyek az egyes hónapokat alkotó órák legalább 10 százalékát lefedik, és amelyek során az árak várhatóan a legmagasabbak lesznek. E kötelezettség teljesítéséhez hétköznaponként átlagosan 3–4 órát kell kijelölni, amelyek többnyire megfelelnek a csúcsterheléses óráknak, de olyan órákat is magukba foglalhatnak, amikor a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés várhatóan alacsony lesz, és a kereslet kielégítéséhez szükség van a marginális erőművekből származó energiatermelésre.

Összességében ez a célzott csökkentés a gázfogyasztásban körülbelül 1,2 milliárd m³-es megtakarítást eredményezhet 4 hónap alatt. Ez a téli időszakban Unió-szerte az energiatermelési célú uniós gázfogyasztásnak mintegy 4 százalékos csökkentését jelenti. A tagállamok feladata, hogy azonosítsák saját piacukon a csúcsterhelési órákat. A tagállamok szabadon választhatják meg a keresletcsökkentést szolgáló megfelelő intézkedéseket is, feltéve, hogy azok összhangban vannak a vonatkozó uniós versenyjogi és villamosenergia-piaci szabályokkal.

5. Hogyan fog működni az inframarginális technológiákhoz kapcsolódó bevételi plafon, és mi alapján határozták meg a szintjét?

A javasolt plafon célja az alacsonyabb marginális költségekkel rendelkező villamosenergia-termelőknél keletkező, az úgynevezett „inframarginális” technológiáknak köszönhető többletbevételek visszaszedése. Az érintett ágazatok a megújuló energiaforrások, a nukleáris energia és a lignit. Az ilyen technológiát alkalmazó villamosenergia-termelők váratlanul nagy pénzügyi nyereséget értek el az elmúlt hónapokban. Azzal, hogy 180 eurós uniós szintű bevételi plafont határoz meg a megtermelt villamos energia után realizált, egy MWh-ra eső piaci bevételre, a Bizottság a költséges marginális energiaforrások, például a szén vagy a gáz által a villamos energia végső árára gyakorolt hatást szeretné minimalizálni, miközben továbbra is biztosítja a beruházások észszerű megtérülését az érintett technológiák esetében.

A javasolt, 2023. március 31-ig alkalmazandó bevételi plafont úgy igyekezett meghatározni, hogy lefedje az EU-ban működő inframarginális generátorok többségét, de ne veszélyeztesse a meglévő erőművek rendelkezésre állását és jövedelmezőségét, illetve az új inframarginális energiatermelési egységekre vonatkozó jövőbeli beruházási döntéseket, összhangban az EU 2030-ra és 2050-re vonatkozó szakpolitikai céljaival. A szükséges biztonsági ráhagyás érdekében a felső korlát szintjét a Bizottság jóval magasabban állapította meg a piaci szereplők csúcsidőszakokra vonatkozó – Oroszország ukrajnai inváziója előtti – átlagos piaci árvárakozásainál.

A bevételekre vonatkozó, uniós szintű egységes felső határ megállapítása szükséges lépés a belső villamosenergia-piac működésének megőrzéséhez, mivel lehetővé teszi a villamosenergia-termelők közötti áralapú verseny fenntartását. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a piaci bevételek plafonja a rendeletben meghatározott valamennyi inframarginális termelő villamosenergia-termelésből származó bevételére vonatkozna, és valamennyi piaci időtávra kiterjedne, függetlenül attól, hogy a villamosenergia-kereskedelem kétoldalúan (tőzsdén kívül) vagy szervezett piacokon bonyolódik-e.

A plafont meghaladó bevételeket a tagállamok kormányai a tranzakciók kiegyenlítésének időpontjában vagy azt követően szedik be, és azokat kötelesek továbbadni a háztartásoknak, a vállalkozásoknak és általában az iparágnak, amely egészében ki van téve a magas villamosenergia-áraknak. A rendeletjavaslat egy olyan lehetőséget is magába foglal, hogy a villamos energiával kereskedő tagállamok egymás között is megoszthatják a többletbevételeket úgy, hogy a termelő ország a beszedett bevételek egy részét megosztja az importáló állam végfelhasználóival. A Bizottság arra bíztatja a tagállamokat, hogy a szolidaritás szellemében kössenek kétoldalú szolidaritási megállapodásokat, amelyek keretében a termelő állam által beszedett inframarginális bevételek egy része az alacsony villamosenergia-termeléssel rendelkező tagállam végfelhasználóinak javára fordítható. A rendelet előírja, hogy 2022. december 1-jéig kötelező ilyen megállapodást kötni abban az esetben, ha egy tagállam nettó villamosenergia-importja eléri vagy meghaladja a fő exportáló ország importvolumenének 100 százalékát.

6. Hogyan fog működni a fosszilis iparágbeli vállalatokra alkalmazandó bevételi plafon, és mi alapján határozták meg a szintjét?

A Bizottság kivételes szolidaritási hozzájárulás alkalmazását javasolja a kőolaj-, a földgáz-, a szén- és a finomítói ágazatban működő vállalatokra, arra törekedve, hogy az egész energiaágazat méltányosan kivegye részét e nehéz idők erőfeszítéseiből, és kezelni lehessen a rendkívüli energiaválságot, ami abból fakad, hogy Oroszország fegyverként használja az energiaszállítmányokat.

Ez a szolidaritási hozzájárulás kiegészíti az inframarginális technológiákra alkalmazandó bevételi plafont, a fosszilis tüzelőanyagok ágazata által az energiaválság miatt elért többletnyereséget célozva meg. A tagállamok által beszedett hozzájárulás a 2022-es év nyereségének azon részére alkalmazandó, amely legalább 20 százalékkal meghaladja az előző három év átlagos nyereségét, és mértéke 33 százalékos lesz. A minimális mérték meghatározásának e megközelítése biztosítja, hogy a szolidaritási hozzájárulás méltányos és arányos legyen.

Az a tény, hogy e szolidaritási hozzájárulás európai eszközként lépne életbe, biztosítja, hogy elkerülhetők legyenek a nem összehangolt nemzeti intézkedésekből eredő negatív továbbgyűrűző hatások a belső energiapiacon, és jelentősen csökken a vállalatok és a kormányok közötti jogviták kockázata. Emellett az összehangolt megközelítés biztosítja a REPowerEU célkitűzéseivel való összhangot is.

A szolidaritási hozzájárulás beszedése és a profit újraelosztása tagállami feladat lesz, az uniós jognak való megfelelés feltételével. A szolidaritási hozzájárulásból származó bevételekből a tagállamoknak pénzügyi támogatási intézkedéseket kell kidolgozniuk a háztartások, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévők, illetve a súlyosan érintett vállalkozások javára a magas energiaárak hatásainak enyhítése, illetve az energiafogyasztás csökkentésének elősegítése, az energiaigényes iparágak támogatása, valamint a végső felhasználók megújuló energiaforrásokba, energiahatékonyságba vagy más dekarbonizációs technológiákba történő beruházásainak előmozdítása céljából. Emellett e bevételekből határokon átnyúló projektek is finanszírozhatók a REPowerEU célkitűzéseivel összhangban

A szolidaritási hozzájárulás a javaslat szerint rendkívüli intézkedésként valósulhat meg, amely enyhítheti az energiaválság háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatását szerte az EU-ban. Az energiaszegénység enyhítése és a válság társadalmi következményeinek kezelése – elsősorban a veszélynek kitett iparágakban dolgozó munkavállalók védelme – európai szolidaritás kérdése. A tagállamoknak főként azokra kell összpontosítaniuk, akiket az emelkedő energiaárak a legsúlyosabban érintenek. Közéjük tartoznak a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások, az energiaigényes vállalatok, illetve azok a fogyasztók, amelyekre nagy nyomás nehezedik, hogy gyorsítsák fel a zöld átállást.

A szolidaritási hozzájárulás hatásának maximalizálása és az egységes piac szétaprózódási kockázatának megelőzése érdekében a tagállamoknak a szolidaritás szellemében kell eljárniuk, és a bevételek egy részét az energiaválság káros hatásainak csökkentését vagy a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyságba történő beruházások előmozdítását célzó intézkedések közös finanszírozására kell fordítaniuk.

7. Összeegyeztethetők-e a meglévő nemzeti intézkedések az új uniós kerettel?

A növekvő villamosenergia-árak, illetve a háztartásokra, a vállalkozásokra és az iparra gyakorolt hatásaik kezelése egységes, uniós szintű választ igényel. A villamosenergia-kereslet uniós szintű csökkentésére irányuló összehangolt, a szolidaritás szellemében megvalósuló megközelítés szükséges ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen az esetleges jelentős zavarok kockázata a téli hónapokban, amikor a villamosenergia-fogyasztás és a gázalapú villamosenergia-termelés magasabb lesz. A tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy szabadon választhassák meg a keresletcsökkentési célok eléréséhez vezető, megfelelő intézkedéseket, beleértve a meglévő rendszerek kiterjesztését vagy a keresletoldali válasz kialakítását célzó nemzeti ösztönzőket.

A villamosenergia-rendszer működése, illetve a határokon átnyúló kereskedelem és beruházások védelme érdekében közös megközelítést kell alkalmazni az inframarginális technológiák bevételeinek korlátozására. Ez biztosíthatja, hogy az energiaáramlás továbbra is akadálytalan legyen Európában, és így kerülhető el, hogy az árválság ellátásbiztonsági válsággá alakuljon át.

Emellett a tagállamok fenntarthatják a jogot arra, hogy ambiciózusabb intézkedéseket vezessenek be mind a kereslet csökkentése, mind a villamosenergia-termelők bevételeinek korlátozása terén, amennyiben azok arányosak, nem torzítják a villamos energia nagykereskedelmi piacának működését, nem veszélyeztetik a beruházási jelzéseket, és összhangban vannak az uniós joggal.

A szolidaritási hozzájárulást illetően a Bizottság olyan minimális mértéket javasol, amely méltányosnak és arányosnak tekinthető. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy túllépnek e minimális szinten és magasabb mértéket alkalmaznak, vagy az új hozzájárulást kombinálhatják a nemzeti szinten már bevezetett hasonló intézkedésekkel. Ahhoz is joguk van, hogy a szolidaritási hozzájárulást a vállalatok szélesebb körére alkalmazzák, feltéve, hogy az összeegyeztethető a javasolt rendelettel.

8. Hogy áll a helyzet a határidős villamosenergia-piacokon?

A villamosenergia-piacokra nehezedő jelenlegi nyomás elsődlegesen Oroszország Ukrajna elleni agressziójára és a gázszállítások manipulálására vezethető vissza. Ez rendkívüli helyzetet teremtett az energiapiacokon, és másodlagos hatása némiképp a származtatott termékek piacain is megmutatkozik. A legfőbb cél a kockázatok behatárolása és megfelelő mértékű enyhítése a pénzügyi rendszerben. Ebben fontos szerep jut a határidős villamosenergia-piacoknak. Ez utóbbiak teszik lehetővé az energiaipari vállalkozásoknak, hogy fedezzék kockázataikat, például a beszerzéseikért fizetendő nagykereskedelmi ár, illetve a gáz vagy villamos energia értékesítésekor várható kimeneti ár tekintetében.

Az energiapiaci származtatott termékekkel folytatott kereskedés nagy része szabályozott (határidős) piacokon zajlik, és ún. központi szerződő feleken keresztül, központilag történik az elszámolásuk. Ezeken a piacokon a jelenlegi szabályozási keret biztosítja a szükséges garanciákat, például a vevők és az eladók közötti elszámolásra vonatkozó biztosítéki követelményeket: így az egyik fél nemteljesítése esetén a többi piaci szereplő védelmet élvez e kockázattal szemben.

A biztosítéki követelmények garantálják a pénzügyi stabilitást és hozzájárulnak a pénzügyi piacok megnyugtatásához. A gáz- és villamosenergia-árak elmúlt évi meredek emelkedése nyomán az energiavállalatoknak arányosan nagyobb összegű készpénzbiztosítékot kellett letétbe helyezniük a központi szerződő feleknél, ahogy a letéti felhívások összege az árakkal összhangban emelkedett. Ez likviditási problémákat okozott az energiavállalatoknál, és a letéti felhívásokhoz kapcsolódó követelményekre vonatkozó szabályok módosítását tette szükségessé.

Szeptember 9-én az Energiaügyi Tanács felszólította a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan vészhelyzeti likviditási eszközöket, amelyek biztosítják, hogy a piaci szereplők elegendő biztosítékkal rendelkezzenek a letéti felhívások teljesítéséhez, és kezelni tudják a határidős piacok megnövekedett volatilitását, továbbá hogy mérlegelje a vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatát, beépítve azokba a biztosítékokra vonatkozó szabályokat is. A Bizottság – a Tanács kérésének megfelelően – az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal (ESMA) és az Európai Bankhatósággal (EBH) együttműködve már dolgozik a kérdésen, olyan opciók kidolgozására törekedve, amelyek biztosítják, hogy a pénzügyi rendszer a pénzügyi stabilitás megőrzése mellett támogatni tudja a jelenlegi helyzet enyhítésére irányuló intézkedéseket.

Európai Bizottság

Illusztráció: Marco Verch, ccnull.de, CC-BY 2.0

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-03 19:18:00
Az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kiemelt Partnerei számos előnyben részesülnek és idén újításként a vásárok esetében az Innovatív Turisztikai Termékcsomag pályázatra jelentkezve a korábbi 50 százalékos kedvezmény helyett 100 százalékos kedvezményt nyerhetnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS