Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: itt tart most a 800 milliárd eurós program

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: itt tart most a 800 milliárd eurós program
2023. 09. 21., 17:21

A Bizottsághoz eddig 21 tagállamtól összesen 34 kifizetési kérelem érkezett, az elfogadott beruházások és reformok végrehajtására 153,4 milliárd eurót folyósítottak.

Az Európai Bizottság elfogadta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – a Next Generation EU középpontjában álló 800 milliárd eurós reform- és beruházási eszköz – végrehajtásáról szóló második éves jelentését.

A jelentés bemutatja, milyen eredményeket ért el a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a tagállamok gazdasági és társadalmi rezilienciájának növelése, valamint a REPowerEU terv megvalósítása terén – ez utóbbi az EU válasza az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra.

A Bizottsághoz eddig 21 tagállamtól összesen 34 kifizetési kérelem érkezett, és 153,4 milliárd euró folyósítására került sor az elfogadott beruházások és reformok végrehajtására. A Tanács négy felülvizsgált, REPowerEU-fejezetet is tartalmazó tervet már el is fogadott, további 17 felülvizsgált terv pedig a bizottsági értékelés szakaszánál tart.

Az RRF kedvező változásokat idéz elő számos területeken, köztük az éghajlati és digitális átállás, a szociális fellépés, az egészségügy, valamint a társadalmi-gazdasági és intézményi reziliencia terén. Hatásai nemcsak az egyes tagállamokban érzékelhetők, hanem Unió-szerte támogatják a gazdasági konvergenciát, valamint a társadalmi és területi kohéziót – hangsúlyozza a Bizottság közleménye. Így például több mint 6 millióan vettek részt olyan oktatási és képzési programokban, melyek az RRF révén részesültek finanszírozásban, 1,4 millió vállalkozás jutott támogatáshoz, 5,8 millió embernek nyújtottak segítséget az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal – például áradásokkal és erdőtüzekkel – szembeni védelmi intézkedések, a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása pedig 22 millió megawattóra megtakarítást eredményezett az energiafogyasztás terén.

Miközben folyamatosan halad előre az RRF által finanszírozott intézkedések bevezetése, a Bizottság továbbra is sikeresen mozgósított forrásokat a tőkepiacokon az eszköz finanszírozására, és a Next Generation EU keretében eddig több mint 44 milliárd euró összegben bocsátott ki zöldkötvényt.

„A világjárvány okozta gazdasági visszaesést követő helyreállítás jól halad, és ebben a Next Generation EU is szerepet játszik. Kórházak és iskolák építéséhez és korszerűsítéséhez biztosítottunk forrásokat, támogattuk a vállalkozásokat és a családokat, valamint ellenállóképesebbé tettük Uniónkat, hogy a helyreállítás előnyeiből senki se maradjon ki. Ilyen Európa, amikor a legjobb oldalát mutatja. A mai éves jelentés összegzi ezeket az eredményeket, és felvázolja a 2026-ig megvalósítandó lépéseket” – mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről ma közzétett második jelentés megerősíti, hogy Európa jól halad előre ezen egyedülálló eszköz megvalósítása terén. Egymást követik a kifizetési kérelmek és kifizetések, azzal párhuzamosan, ahogy a tagállamok fokozatosan teljesítik azokat a célokat és mérföldköveket, amelyek hozzájárulnak gazdaságaik és társadalmaik átalakításához, és ezáltal ahhoz, hogy versenyképesebbé váljanak és felkészültebben nézzenek szembe a jövő kihívásaival. Már most is látjuk, mekkora áttörést hozott az RRF, mely több mint két éve működik, és amelynek futamideje három év múlva ér véget. Az eszköz hozzájárult a strukturális reformok ösztönzéséhez, fokozta a beruházások hatását, és kellően rugalmas maradt a körülmények gyors változása ellenére. Munkánk azonban még korántsem ért véget, és 2026-ig fokoznunk kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának ütemét, hogy az EU egésze részesülhessen az RRF nyújtotta előnyökből” – mondta Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök.

„A két és fél éve útnak indított Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz beváltja a hozzá fűzött ígéreteket. Legyen szó a tiszta energiáról vagy a nagy sebességű internetről, a képzésről és az oktatásról vagy az árvízvédelemről, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai olyan kulcsfontosságú beruházásokat és reformokat támogatnak, amelyek már most is javítják európaiak millióinak életét. Az elkövetkezendő három évben azonban még rengeteg a tennivalónk. A Bizottság készen áll arra, hogy továbbra is támogassa a tagállamokat abban, hogy a lehető legjobban tudjanak élni ezzel a történelmi jelentőségű lehetőséggel” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS