Hatékonyabb versenyfelügyeletet hozott az új uniós irányelv

2021. 09. 14., 16:00

A hazai versenyfelügyeletre is kedvező hatással volt az ECN+ - irányelv, amely a tagállami versenyhatóságok erősítését célozta.

Az uniós jogalkotók 2018. decemberében fogadták el a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló irányelvet. Az Európai Unió és tagállamai versenyhatóságait tömörítő Európai Versenyhálózat (European Competition Network) rövidítéséből „ECN+”-nak elnevezett irányelv idén februárig adott időt a tagállamok számára, hogy gondoskodjanak az új rendelkezések átültetéséről. Hazánkban a részletek kidolgozásában a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) aktívan együttműködött az Igazságügyi Minisztériummal, ezt követően 2021. január 1-jén léptek hatályba a jogszabályváltozások. A Gazdasági Versenyhivatal megalapításának 30. évfordulója alkalmából 2021 áprilisában rendezett konferencián Olivier Guersent, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának főigazgatója méltatta, hogy Magyarország az Európai Unióban elsőként ültette át az ECN+ irányelvet a saját jogrendszerébe.

Az irányelv hatására tovább erősödött az uniós tagállamok versenyhatóságainak együttműködése, valamint bővültek és egységessé váltak eljárási jogköreik is. A jogalkotók célja az volt, hogy a nemzeti versenyhatóságok rendelkezzenek a szükséges erőforrásokkal és hatáskörökkel és kellően függetlenek legyenek ahhoz, hogy hatékonyan léphessenek fel a belső piacot érintő versenyjogi jogsértésekkel szemben.

A magyar jogi szabályozás legnagyobb része eleve megfelelt az új uniós irányelvnek. Egyes szabályokat – így például a jogsértések elévülési időire vonatkozó rendelkezések európai egységesítését – a Versenytörvény megfelelő módosításával ültette át a hazai jogalkotó, csakúgy, mint a tagállamok közötti kölcsönös segítségnyújtás új kereteit. Az új rendelkezésekkel a nemzeti versenyhatóságok a korábbinál hatékonyabb támogatást nyújthatnak a többi tagállam hatósági eljárásaihoz. Az ECN+ irányelvben szerepel a tagállami kormányok azon lehetősége is, hogy konkrét eljáráshoz nem kapcsolódó, általános prioritási iránymutatásokat jelöljenek ki a nemzeti versenyhatóságok számára – amint a magyar kormány is tette nemrég, időlegesen jogszabállyal bővítve a Versenyhivatal jogkörét az építőipari áremelkedések okainak feltárása érdekében. A versenyhatóság ilyen módon prioritásai közé emelheti a gazdaság egyes szektorain átívelő, más közpolitikákat is érintő piaci problémák versenyjogi vizsgálatát is.

„Bár az irányelv eredeti célja az unió belső piacát érintő jogsértésekkel szembeni fellépések hatékonyabbá tétele volt, átültetése a nemzeti jogalapon folytatott eljárásokra is kedvező hatást gyakorol. Magyarország az átültetés során gyorsaságból és szakmaiságból egyaránt jól vizsgázott. Megnyugtató, ha az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatója is így látja” – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

GVH Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS