Fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben: hatékony az EU magatartási kódexe

2019. 02. 05., 11:45

Az EU magatartási kódexének negyedik értékelése azt mutatja, hogy ez a bizottsági kezdeményezés sikeres.

Jelenleg az informatikai vállalatok a megjelölt tartalom 89 százalékát értékelik 24 órán belül, és a jogellenes gyűlöletbeszédnek tekintett tartalmak 72 százalékát eltávolítják, szemben azzal a 40 százalékkal, illetve 28 százalékkal, ami a kódex 2016-os indulásakor volt tapasztalható. Ugyanakkor a vállalatoknak fejlődniük kell a felhasználók felé adott visszajelzéseik terén.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A mai értékelés azt mutatja, hogy a vállalatokkal és a civil társadalommal való együttműködés eredményeket hoz. A vállalatok jelenleg 24 órán belül értékelik a megjelölt tartalom 89 százalékát, és azonnal intézkednek az eltávolítás érdekében, ha szükséges. Ez több mint kétszerese a 2016-os szintnek. Ami még fontosabb, a kódex azért működik, mert tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. Az internet arra szolgál, hogy az emberek megosszák egymással nézeteiket, és tájékozódjanak egyetlen kattintással. Nem szabadna engednünk, hogy bárki biztonságérzetét fenyegesse bármiféle online maradó jogellenes gyűlöletkeltő tartalom.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta: „A jogellenes online gyűlöletbeszéd nem csupán bűncselekmény, hanem veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítást és a demokratikus szerepvállalást is. 2016 májusában én kezdeményeztem az online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex megalkotását, mivel ezzel a jelenséggel sürgősen foglalkozni kellett. Ma, két és fél év elteltével kijelenthetjük, hogy megtaláltuk a helyes megközelítést, és egy Európa-szerte egységes előírást dolgoztunk ki e súlyos probléma kezelésére, miközben teljes mértékben védelmezzük a szólásszabadságot.”

A magatartási kódex a 2016-os indulása óta folyamatos haladást eredményez, és a közelmúltbeli értékelés megerősíti, hogy az informatikai vállalatok gyors választ adnak a nekik bejelentett rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre. Ugyanakkor fejlődniük kell a felhasználók felé a tartalmakról szóló visszajelzéseik terén, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hivatalos felszólítások és eltávolítások terén.

A vállalkozások egyre gyorsabban távolítják el a jogellenes tartalmakat, ez azonban nem vezet túlzott mértékű törléshez: az eltávolítási arány azt jelzi, hogy a vállalatok által végzett felülvizsgálat továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. A kódexnek köszönhetően továbbá partnerségek jöttek létre a társadalmi szervezetek, a nemzeti hatóságok és az informatikai platformok között a tudatosságnövelő és oktatási tevékenységek terén.

Végül négy új vállalat döntött úgy, hogy 2018 folyamán csatlakozik a kódexhez: a Google+, az Instagram, a Snapchat és a Dailymotion. 2019. február 4-én a francia Webedia (jeuxvideo.com) játékplatform is bejelentette részvételét. 

A gyűlöletbeszéd elleni európai küzdelem

rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az EU-nak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelőssége van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az online világban. Ugyanakkor e szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd.

Válaszul a rasszista és az idegengyűlölő online gyűlöletbeszédre, az Európai Bizottság és négy nagy IT-vállalat (a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube) 2016. májusban elfogadta az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet.

2016. december 7-én a Bizottság ismertette az első nyomonkövetési eljárás eredményeit a magatartási kódex végrehajtásának értékelése céljából. A 2017. június 1-én és 2018. január 19-én közzétett második és harmadik nyomonkövetési szakasz eredményei folyamatos előrehaladást mutattak.

2017. szeptember 28-án a bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben iránymutatást nyújt a platformoknak a jogellenes online tartalom elleni fellépésre szolgáló bejelentési és intézkedési eljárásokról. Ez az útmutató kiemeli a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fontosságát, valamint azt, hogy folytatni kell a magatartási kódex végrehajtására irányuló munkát.

Az illegális online tartalmak hatékony kezelését célzó intézkedésekről szóló bizottsági ajánlást 2018. március 1-jén tették közzé. Ez két részből áll: egy általános részből a jogellenes tartalom valamennyi típusára alkalmazandó intézkedésekről, valamint egy külön részből, ami azokat a konkrét intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a platformoknak a terrorista tartalom kezelése érdekében kell megtenniük. A jogellenes tartalom valamennyi típusára alkalmazandó szabályok tekintetében az ajánlás egyértelműbb „bejelentési és intézkedési” eljárásokat, hatékonyabb eszközöket és proaktív technológiákat, az alapvető jogok biztosítása érdekében erősebb biztosítékokat, a kisvállalkozásokra vonatkozóan különös figyelmet és a hatóságokkal való szorosabb együttműködést tartalmaz.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-13 17:20:00
A 2026-os év második negyedéve éles regionális különbségeket és a vásárlói magatartás szembetűnő átalakulását hozta a hazai lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont legfrissebb elemzése szerint a piac végleg áttért a vevői tudatosságra, az átgondolt finanszírozásra és a reális árazásra épülő működési modellre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS