Fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben: hatékony az EU magatartási kódexe

2019. 02. 05., 11:45

Az EU magatartási kódexének negyedik értékelése azt mutatja, hogy ez a bizottsági kezdeményezés sikeres.

Jelenleg az informatikai vállalatok a megjelölt tartalom 89 százalékát értékelik 24 órán belül, és a jogellenes gyűlöletbeszédnek tekintett tartalmak 72 százalékát eltávolítják, szemben azzal a 40 százalékkal, illetve 28 százalékkal, ami a kódex 2016-os indulásakor volt tapasztalható. Ugyanakkor a vállalatoknak fejlődniük kell a felhasználók felé adott visszajelzéseik terén.

Andrus Ansip, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnöke a következőket mondta: „A mai értékelés azt mutatja, hogy a vállalatokkal és a civil társadalommal való együttműködés eredményeket hoz. A vállalatok jelenleg 24 órán belül értékelik a megjelölt tartalom 89 százalékát, és azonnal intézkednek az eltávolítás érdekében, ha szükséges. Ez több mint kétszerese a 2016-os szintnek. Ami még fontosabb, a kódex azért működik, mert tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. Az internet arra szolgál, hogy az emberek megosszák egymással nézeteiket, és tájékozódjanak egyetlen kattintással. Nem szabadna engednünk, hogy bárki biztonságérzetét fenyegesse bármiféle online maradó jogellenes gyűlöletkeltő tartalom.”

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős uniós biztos a következőket mondta: „A jogellenes online gyűlöletbeszéd nem csupán bűncselekmény, hanem veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítást és a demokratikus szerepvállalást is. 2016 májusában én kezdeményeztem az online gyűlöletbeszédre vonatkozó magatartási kódex megalkotását, mivel ezzel a jelenséggel sürgősen foglalkozni kellett. Ma, két és fél év elteltével kijelenthetjük, hogy megtaláltuk a helyes megközelítést, és egy Európa-szerte egységes előírást dolgoztunk ki e súlyos probléma kezelésére, miközben teljes mértékben védelmezzük a szólásszabadságot.”

A magatartási kódex a 2016-os indulása óta folyamatos haladást eredményez, és a közelmúltbeli értékelés megerősíti, hogy az informatikai vállalatok gyors választ adnak a nekik bejelentett rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre. Ugyanakkor fejlődniük kell a felhasználók felé a tartalmakról szóló visszajelzéseik terén, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hivatalos felszólítások és eltávolítások terén.

A vállalkozások egyre gyorsabban távolítják el a jogellenes tartalmakat, ez azonban nem vezet túlzott mértékű törléshez: az eltávolítási arány azt jelzi, hogy a vállalatok által végzett felülvizsgálat továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát. A kódexnek köszönhetően továbbá partnerségek jöttek létre a társadalmi szervezetek, a nemzeti hatóságok és az informatikai platformok között a tudatosságnövelő és oktatási tevékenységek terén.

Végül négy új vállalat döntött úgy, hogy 2018 folyamán csatlakozik a kódexhez: a Google+, az Instagram, a Snapchat és a Dailymotion. 2019. február 4-én a francia Webedia (jeuxvideo.com) játékplatform is bejelentette részvételét. 

A gyűlöletbeszéd elleni európai küzdelem

rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy e csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az EU-nak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelőssége van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az online világban. Ugyanakkor e szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd.

Válaszul a rasszista és az idegengyűlölő online gyűlöletbeszédre, az Európai Bizottság és négy nagy IT-vállalat (a Facebook, a Microsoft, a Twitter és a YouTube) 2016. májusban elfogadta az interneten folytatott jogellenes gyűlöletbeszéd elleni magatartási kódexet.

2016. december 7-én a Bizottság ismertette az első nyomonkövetési eljárás eredményeit a magatartási kódex végrehajtásának értékelése céljából. A 2017. június 1-én és 2018. január 19-én közzétett második és harmadik nyomonkövetési szakasz eredményei folyamatos előrehaladást mutattak.

2017. szeptember 28-án a bizottság elfogadott egy közleményt, amelyben iránymutatást nyújt a platformoknak a jogellenes online tartalom elleni fellépésre szolgáló bejelentési és intézkedési eljárásokról. Ez az útmutató kiemeli a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem fontosságát, valamint azt, hogy folytatni kell a magatartási kódex végrehajtására irányuló munkát.

Az illegális online tartalmak hatékony kezelését célzó intézkedésekről szóló bizottsági ajánlást 2018. március 1-jén tették közzé. Ez két részből áll: egy általános részből a jogellenes tartalom valamennyi típusára alkalmazandó intézkedésekről, valamint egy külön részből, ami azokat a konkrét intézkedéseket tartalmazza, amelyeket a platformoknak a terrorista tartalom kezelése érdekében kell megtenniük. A jogellenes tartalom valamennyi típusára alkalmazandó szabályok tekintetében az ajánlás egyértelműbb „bejelentési és intézkedési” eljárásokat, hatékonyabb eszközöket és proaktív technológiákat, az alapvető jogok biztosítása érdekében erősebb biztosítékokat, a kisvállalkozásokra vonatkozóan különös figyelmet és a hatóságokkal való szorosabb együttműködést tartalmaz.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 09:10:00
2024. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt; az előbbi mediánértéke 493 700, az utóbbié 341 700 forintra rúgott – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS