Az Európai Bizottság előterjesztette a 800 milliárd euró összegű Next Generation EU (NGEU) terv központi elemét képező uniós helyreállítási alap, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz félidős értékelését.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt 2021 februárjában hozták létre, és kettős célkitűzése, hogy segítse a tagállamokat a Covid19-világjárványból való kilábalásban és rezilienciájuk megerősítésében, valamint hogy gazdaságainkat és társadalmainkat zöldebbé, digitálisabbá és versenyképesebbé tegye, azaz felkészítse a jövő kihívásaira. Létfontosságú volt továbbá ez az eszköz a sürgős kihívások – például Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja okozta dominóhatás – kezelésében is – hangsúlyozza a Bizottság közleménye.
A tagállamok teljesítik a terveikben foglalt reform- és beruházási menetrendet. 2023 végéig a Bizottság több mint 1150 mérföldkő és cél esetében állapította meg azok kielégítő teljesítését.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítségével például több mint 28 millió megawattóra (MWh) energiamegtakarítást sikerült elérni. Több mint 5,6 millióval nőtt azon háztartások száma, amelyek rendkívül nagy kapacitású hálózaton keresztül nyújtott internet-hozzáféréssel rendelkeznek, és közel 9 millió ember kapott segítséget az éghajlattal kapcsolatos katasztrófákkal, például árvizekkel és erdőtüzekkel szembeni védelmi intézkedések keretében.
A tagállamoknak eddig közel 225 milliárd eurót folyósítottak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből. Előfinanszírozásként 67 milliárd euró került kifizetésre a reformok és beruházások végrehajtásának beindítására, valamint először a Covid19-válság, majd az energiaválság tagállami költségvetésekre gyakorolt rövid távú hatásainak enyhítésére.
A Bizottság becslése szerint a közberuházások 2019 és 2025 között várható növekedésének mintegy fele az uniós költségvetésből, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből finanszírozott beruházásokból származik. A korábbi válságokkal ellentétben az európai közberuházások a Covid19-világjárvány és az azt követő energiaválság idején a 2019. évi 3,0 százalékról 2023-ban a becslések szerint 3,3 százalékra nőttek. 2024-ben az állami beruházások várhatóan elérik a GDP 3,4 százalékát.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek többsége 2021-ben gyorsan elkészült, megnyitva az utat a jelentős előfinanszírozás előtt, majd ezt követően késedelem nélkül megkezdődött a tervek megvalósítása. A gazdasági aktivitás újra elérte a világjárvány előtti szintet, és a munkanélküliség korábban soha nem látott, mindössze 6 százalék körüli szintre csökkent. A Bizottság modellszámítása arra enged következtetni, hogy az NGEU 2026-ban az NGEU nélküli forgatókönyvhöz képest akár 1,4 százalékkal magasabb uniós reál-GDP-t tesz lehetővé. Ezek az eredmények nem tartalmazzák a helyreállítási tervekben szereplő reformok várhatóan jelentős növekedésösztönző hatását, amely hosszabb távon jelentkezik. Az uniós foglalkoztatás rövid távon várhatóan akár 0,8 százalékkal is nőni fog.
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kulcsfontosságú az EU zöld átállásának felgyorsításához. Helyreállítási és rezilienciaépítési tervében valamennyi tagállam a 37 százalékos célnál nagyobb összeget irányzott elő éghajlat-politikai célkitűzésekre, sőt egyes tagállamok a terv költségvetésének több mint 50 százalékát a zöld menetrendre fordítják. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogatja a foglalkoztatás- és szociálpolitikákat, hozzájárulva a zöld átállás méltányos megvalósításához.
A helyreállítási tervek REPowerEU-fejezetei révén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből további 60 milliárd eurót különítenek el a zöld átállásra. Ez elő fogja segíteni az energiamegtakarítást, a tiszta energia termelésének felgyorsítását és az EU energiaellátásának diverzifikálását, valamint elő fogja mozdítani a „nettó zéró” ipar gyártási kapacitásának növelését.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek felülvizsgálata kihatott az eredeti tervek végrehajtásának ütemére. Ennek ellenére a tagállami végrehajtás 2023 folyamán tovább haladt előre: a benyújtott kifizetési kérelmek száma 2023 végéig megkétszereződött, 27-ről 54-re nőtt.
A Bizottság jelenleg 18 kifizetési kérelmet vizsgál. 2024-ben várhatóan több mint 20 további kifizetési kérelmet nyújtanak be. Ennek alapján a Bizottság arra számít, hogy az év végéig több mint 100 milliárd euró összegű további kifizetést folyósít.
Ursula von der Leyen elnök: „A világjárvány gazdasági és társadalmi következményeire adott erőteljes válaszként létrehoztuk a 800 milliárd eurós Next Generation EU helyreállítási tervet. Három évvel az elindítását követően a Next Generation EU továbbra is támogatja gazdaságaink helyreállítását, és Unió-szerte pozitív változásokat idéz elő. Soha korábban nem biztosítottunk ilyen mértékű támogatást az energiahatékonysággal, a megújuló energiával és a digitalizációval kapcsolatos projektek számára. Tervünk segítette a fiatalokat abban, hogy megszerezzék a szükséges készségeket, és előmozdította a „nettó zéró” ipar kapacitásának bővítését. A reformok és beruházások egyedülálló kombinációjával a Next Generation EU kezeli a nemzeti kihívásokat, és felgyorsítja a zöld, inkluzív, digitális, reziliens és versenyképes EU-val kapcsolatos közös prioritásaink megvalósítását. A mai félidős értékelés felvázolja ezeket az eredményeket, és utat mutat 2026-ig.”
Valdis Dombrovskis,az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök: „Létrehozása óta a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz Európa-szerte formálja a gazdaságokat és társadalmakat, hogy fenntarthatóbbá tegye azokat, megerősítse általános rezilienciánkat, és előmozdítsa a zöld és digitális átállást. Ez a félidős értékelés azt mutatja, hogy az innovatív, teljesítményalapú megközelítés valódi eredményeket hoz a gyakorlatban, és kellő rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy alkalmazkodhassunk az olyan új kihívásokhoz, mint az infláció és az energiabiztonsági kérdések. Mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az élettartamának második felébe lép, le kell vonni a tanulságokat is. Ennek érdekében, és hogy tovább javíthassuk a végrehajtás minőségét, most meghallgatjuk az emberek, a vállalkozások és a tagállamok véleményét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről.”
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos: „A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz élettartamának félidejében számos kulcsfontosságú eredményre mutathatunk rá. A világjárvány legsötétebb hónapjaiban a bejelentés hozzájárult a piacok nyugalmához és az uniós gazdaságok közötti jelentős széttagolódás elkerüléséhez. Amint áramlani kezdtek a források, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lendületet adott a gazdasági helyreállításnak, fenntartva az állami beruházásokat és felgyorsítva a munkanélküliség csökkenését. Az Oroszország Ukrajna elleni átfogó inváziója óta eltelt két évben ez az eszköz segítette gazdaságainkat abban, hogy megbirkózzanak a hihetetlenül nehéz körülményekkel. Az elkövetkező években pedig a beruházások előrehaladtával és a reformok előnyeinek fokozatos kibontakozásával a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz uniós növekedésre gyakorolt hatása tovább fog nőni. A Bizottság továbbra is keményen fog dolgozni annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat ennek az egyedülálló lehetőségnek a kihasználásában.”
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.