Fehérjetakarmány-előállítás: közös fellépés szükséges

Fehérjetakarmány-előállítás: közös fellépés szükséges
2021. 10. 25., 17:30

A fehérjetakarmány-előállítás biztosítása érdekében közös fellépésére van szükség Brüsszelben – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter hétfőn Krakkóban, a „Három Tenger Régió” Agrárminisztereinek Csúcstalálkozóján, amelyen a térség mezőgazdasági miniszterei mellett az Európai Unió Mezőgazdasági Biztosa is részt vett.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a konferencián a résztvevők megvitatták a fehérjetakarmány előállításának biztosítását a régióban. Emellett szóba került a Közös Agrárpolitika mezőgazdasági és vidéki területek átalakítására gyakorolt hatása a zöld és digitális gazdasággal összefüggésben. Az egyeztetésen az érintettek régiós összefogást sürgettek az élelmiszerrendszereket érintő kutatás és innováció kihívásait érintő dialógusban. A találkozón Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Szlovákia agrárminiszterei olyan közös álláspontot alakítottak ki, amely befolyásolja országaink és egész Európa mezőgazdaságának, élelmiszerrendelkezésének és vidéki térségeinek jövőjét – mondta Nagy István.

Az egyeztetésen egyetértettek abban is, hogy régiónk kiváló ökológiai adottságokkal rendelkezik a korszerű mezőgazdasági termelés kialakításához, valamint a megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer előállításához. Ugyanakkor ahhoz, hogy ezeket a lehetőségeket ki is tudják aknázni, közös fellépésre van szükség Brüsszelben – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István meglátogatta a lengyel Nemzeti Állatkutató Intézet génbankját is, ahol a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központtal való együttműködés megerősítéséről tárgyalt. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS