Európai üzemi tanácsok: elindult a konzultáció az irányelv felülvizsgálatáról

Európai üzemi tanácsok: elindult a konzultáció az irányelv felülvizsgálatáról
2023. 04. 12., 17:38

Az Európai Bizottság konzultációt indított az európai szociális partnerekkel az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv esetleges felülvizsgálatával kapcsolatban. A konzultáció előzménye az Európai Parlament 2023. februári saját kezdeményezésű jogalkotási állásfoglalása, amely az irányelv felülvizsgálatát szorgalmazta.

„Az európai üzemi tanácsok fontos szociális párbeszédet tesznek lehetővé a nagy multinacionális vállalatokon belül, és ezáltal biztosítják, hogy kiegyensúlyozott megoldások szülessenek, továbbá előmozdítják a bizalmat és a partnerséget a munkavállalók és a munkáltatók között. Mindezekre nagyon nagy szükség van ahhoz, hogy sikerrel lehessen kezelni a zöld és digitális átállás következtében kialakuló strukturális változásokat. Üdvözöljük az Európai Parlament állásfoglalását, és várjuk a szociális partnerek véleményét, hogy az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv ezután is megfelelhessen a céljának” – mondta Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos.

Az irányelv 2018-as bizottsági értékelése szerint az európai üzemi tanácsok továbbra is fontos szerepet töltenek be a multinacionális vállalatokban a határokon átívelő szociális párbeszéd biztosítása és megszervezése terén, a tagállamok számára pedig kellő rugalmassággal teszik lehetővé annak a helyi rendszerekbe való beépítését. Ugyanakkor az értékelés hiányosságokra is rámutatott, például az európai üzemi tanácsok konzultációs eljárásainak területén, illetve a munkavállalók jogainak érvényesítésére szolgáló eszközökkel kapcsolatban. Az Európai Parlament is felkérte a Bizottságot az irányelvnek az egyes tagállamokra jellemző különböző munkaügyi kapcsolatrendszerek figyelembevételével végzett felülvizsgálatára, hogy az európai üzemi tanácsok erősebben és nagyobb hatással működhessenek, valamint a számuk is emelkedjen.

Üzemi tanácsok az EU-ban

A szociális jogok európai pillérének 8. alapelve hangsúlyozza a szociális párbeszéd és a munkavállalói részvétel fontosságát. Az európai üzemi tanácsok intézménye fontos eszköz a munkavállalók számára, hogy részt vehessenek a multinacionális vállalatok határokon átívelő döntéseiben, amelyek rájuk is hatással vannak. Az európai üzemi tanácsokat a munkavállalók kérésére hozzák létre, és nem kötelező erejű véleményeket bocsátanak ki az irányító szervek számára, a releváns, határokon átívelő ügyeket illetően.

Az európai üzemi tanácsokról szóló irányelv előírja a tagállamok számára, hogy megfelelő közigazgatási, illetve bírósági eljárások álljanak rendelkezésre az európai üzemi tanácsok létrehozására és működésére vonatkozóan. Évente mintegy 20 új európai üzemi tanácsot hoznak létre, és körülbelül 1000 vállalatban működik aktív európai üzemi tanács – ez a feltételeknek megfelelő vállalatoknak nagyjából a felét jelenti.

A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés 154. cikkének (2) bekezdésével összhangban kéri ki az európai szociális partnerek véleményét. Az említett bekezdés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 153. cikkén alapuló szociálpolitikai javaslatok esetében kétszakaszos konzultációt ír elő az európai szociális partnerekkel. A szociális partnerek a konzultáció első és második szakaszában is dönthetnek úgy, hogy egyeztetnek egymással.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 15., 16:40
A NAV fokozatos átállást javasol az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramról a korszerűbb digitális szolgáltatásokra. A december 31-i teljes kivezetés helyett több lépcsőben, fokozatosan valósulna meg az átállás. Elsőként a legnagyobb cégek áfabevallását érintené a változás, a kis- és középvállalkozások több időt kapnának.
2026-10-15 14:40:00
Egy friss kutatás szerint a hazai gyártóvállalatok fele iparági növekedésre számít a következő egy évben, és saját kilátásaikat is többnyire bizakodóan látják. Ugyanakkor cégmérettől függően kihívásként értékelik az energiaárak kiszámíthatatlanságát, a gazdasági és geopolitikai bizonytalanságokat, valamint az ázsiai gyártók generálta árversenyt is.
2026-10-14 13:25:00
Október 14-én zárul a vagyonadóról szóló jogszabály társadalmi egyeztetése, az azonban már most látszik, hogy a tervezet kulcskockázata az adózók szempontjából az értékelés lesz: egy lakás, cég vagy műkincs adóalapba kerülő értéke sokszor egészen más lehet, mint amire a tulajdonos számít. A BDO szakértői 5+1 pontban szedték össze azokat a szempontokat, melyekre kiemelt hangsúlyt kell helyezni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS