Európai szövetség alakul a kibocsátásmentes légi közlekedésért

2022. 06. 27., 09:27

„A kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetség segíteni fogja a vállalatok és szervezetek azirányú erőfeszítéseinek összehangolását, hogy a légiközlekedési ágazat versenyképes és fenntartható maradjon.”

Az Európai Bizottság hivatalosan útjára indította a kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetséget, és felkérte a légiközlekedési közösség tagjait arra, hogy egyesített erővel készüljenek a kibocsátásmentes légi járművek bevezetésére.

A kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetség célja, hogy felkészítse a légi közlekedési ökoszisztémát a hidrogénüzemű és az elektromos meghajtású légi járművek üzembe kerülésére, egyben biztosítsa, hogy a légi közlekedés kivegye a részét a 2050-re kitűzött európai klímasemlegességi célkitűzés megvalósításában. A szövetségben képviseltetve lesznek a légijármű-gyártók, a légitársaságok, a repülőterek, az energiaipari vállalatok és az üzemanyag-szolgáltatók, a szabványosítási és tanúsítási ügynökségek, az utas- és környezetvédelmi érdekcsoportok és a szabályozók – olvasható a Bizottság közleményében.

A szövetség tagjai a tervek szerint együttműködve azonosítják az ilyen légi járművek kereskedelmi célú üzembe helyezése előtt álló akadályokat, ajánlásokat és ütemtervet dolgoznak ezek kezelésére, előmozdítják a beruházási projektek létrejöttét, valamint szinergiákat teremtenek a tagok között és lendületet adnak a tagok közös fellépéséhez. Különösen olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint a hidrogénüzemű és az elektromos légi járművekkel kapcsolatos repülőtéri üzemanyag- és infrastrukturális követelmények, a szabványosítás és a tanúsítás, valamint az üzemeltetőket (légitársaságokat) és a légiforgalom-irányítást érintő hatások.

A következő két évtizedben várhatóan több mint 44 000 új légi jármű fog forgalomba kerülni. A kibocsátásmentes légi járművek potenciális piaci volumene 2050-re a becslések szerint eléri a 26 ezret, összesen 5000 milliárd euró értéket képviselve.

A szövetség hozzá fog járulni azon kötelezettségvállalás teljesüléséhez, amely az ágazatnak az uniós éghajlat-politikai törekvésekkel, célkitűzésekkel és az egyéb kapcsolódó szakpolitikákkal való összhangjára irányul. Az iparág nemzetközi dimenziója szintén fontos tényező, mivel a klímaváltozással szemben globálisan kell fellépni.

Nyilatkozatok

Margrethe Vestager, a digitális korért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A kibocsátásmentes légi járművek megjelenésével Európa egy új fejezetet nyit a légi közlekedésben. A klímasemlegesség a növekedés útja, és a kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetség hozzá fogja segíteni az európai repüléstechnikai ágazatot a versenyképes és tiszta légi közlekedés megvalósításához.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: Az európai aeronautikai iparág a világ leginnovatívabb ágazata. Nagyon biztató továbbá látni azt a lelkesedést, amely egyaránt jellemzi a nagy gyártókat, a beszállítókat, a kisvállalkozásokat és az induló vállalkozásokat, és arra sarkallja őket, hogy élen járjanak a hidrogénüzemű és az elektromos meghajtású légi járművek megvalósításában. Ugyanakkor a teljes légi közlekedési ökoszisztémának készen kell állnia, ideértve az üzemanyag-beszállítókat, a repülőtér-üzemeltetőket és a szabályozókat is. A kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetség segíteni fogja a vállalatok és szervezetek azirányú erőfeszítéseinek összehangolását, hogy a légiközlekedési ágazat versenyképes és fenntartható maradjon.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Üdvözlöm a kibocsátásmentes légi közlekedésért létrehozott szövetség elindítását, amely fontos lépést jelent afelé, hogy a piacon megjelenhessenek a tiszta légi közlekedéshez kapcsolódó európai kutatási és innovációs eredmények. A szövetség keretében folyó tevékenységek meg fogják teremteni a kibocsátásmentes légi járművek sikeres jövőbeli európai bevezetésének szükséges keretfeltételeit.”

Légi közlekedés és klímapolitika

Az európai aeronautikai ágazat a légi közlekedési ágazat többi európai szereplőjével együtt elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az európai légi közlekedés megfeleljen a 2050-re kitűzött európai éghajlat-politikai célkitűzéseknek. A Bizottság ezt a célkitűzést olyan konkrét intézkedések révén támogatja, mint a Horizont Európa keretében megvalósuló Tiszta Légi Közlekedés program, a szén-dioxid-árazási mechanizmusok (pl. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer) és az Innovációs Alap. Ezekkel a kezdeményezésekkel támogatja az új (pl. elektromos, vagy hidrogén) meghajtási technológiákon alapuló kibocsátásmentes légi járművek fejlesztését. Az ilyen, környezeti szempontból fenntartható légi járművek hatalmas piaci potenciállal bírnak, és komoly hozzájárulói lehetnek az ipar jövőbeli versenyképességének valamennyi piaci szegmensben.

Horizont Európa programnak, mint az EU kutatási és innovációs keretprogramjának a részeként a Bizottság az iparággal együtt 1,7 milliárd EUR-t fektet be a klímasemleges légi közlekedést előmozdító kutatási és innovációs tevékenységekbe a tiszta légi közlekedésért létrehozott partnerségen keresztül. A korábbi uniós kutatási és innovációs partnerségekre építve a tiszta légi közlekedésért létrehozott partnerség célja, hogy 2027–2029-re rendelkezésre álljanak a kibocsátásmentes technológiák, és így megvalósulhasson a kibocsátásmentes légi járművek üzembe kerülése 2035-re. A tiszta légi közlekedésért létrehozott partnerség keretében folyamatosan fejlesztett, forradalmian új technológiákkal várhatóan 30–50%-kal csökken az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2020-hoz viszonyítva, ezért e technológiák döntő fontosságúak az európai zöld megállapodás megvalósításához.

2022. február 4-én az Európai Unió tagállamai, az Európai Polgári Repülési Konferencia több tagállama és a Bizottság, valamint a légi közlekedési és az energiaágazatbeli vállalatok és érdekelt felek jóváhagyták a légi közlekedés fenntartható fejlődéséről és dekarbonizációjáról szóló Toulouse-i nyilatkozatot.

A kibocsátásmentes meghajtási technológiák kulcsszerepet töltenek be a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésében, amely a globális felmelegedés legalább 3%-áért felel. Ez a számítás nem veszi figyelembe a szén-dioxidtól eltérő kibocsátások hatását, amelyek az ágazat éghajlatra gyakorolt hatásának kétharmadát teszik ki. A hidrogénüzemű és az akkumulátoros-elektromos meghajtási megoldások bevezetése jelentősen átalakítja majd a légiközlekedési rendszert. Nemcsak hogy új generációjú légi járművek fognak megjelenni e technológiák révén, de a repülőtéri infrastruktúrák, a légitársaságok, a légiforgalmi szolgáltatások és az energiahálózatok terén is jelentős átalakításra lesz szükség.

A szövetség teljes mértékben a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok értékláncával foglalkozó szövetséggel és a tiszta hidrogénnel foglalkozó ipari szövetséggel összhangban, azok munkáját kiegészítve fog működni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS