Európai egészségügyi unió: létrejött az új uniós közegészség-védelmi keret

Európai egészségügyi unió: létrejött az új uniós közegészség-védelmi keret
2022. 12. 25., 16:10

„Hivatalosan is helyükre kerültek az európai egészségügyi unió alkotóelemei.”

Nemcsak a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó uniós szabályok lettek szigorúbbak, hanem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) feladatköre is kiszélesedett, valamint létrejött az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó új szükséghelyzeti keret. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kibővített megbízatásával és az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozásával az EU mostantól rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy felkészülten várja a népegészségügyi szükséghelyzeteket, és jobban tudjon reagálni azokra – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Két évvel azután, hogy előterjesztettük az erős európai egészségügyi unióra vonatkozó jövőképünket, az a mai napon valósággá vált. A Covid19 megmutatta, hogy mit érhetünk el, ha Unióként együttműködünk. Mostantól rendelkezünk a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy új irányt határozzunk meg az uniós egészségügyi felkészültség és reagálás terén. A gyors és határozott uniós szintű fellépés a leghathatósabb eszközünk arra, hogy megvédjük az állampolgárokat az egészségügyi veszélyektől, és ehhez erős és tartós mechanizmusokra van szükségünk. Szeretnék köszönetet mondani a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek a folyamat során tanúsított együttműködésükért és támogatásukért” – Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

„Remek évzárás ez a polgáraink és az európai egészségügyi unió számára. Örömömre szolgál ismét azt látni, hogy a közös munka sikerre visz. Ez a fontos eredmény is bizonyítja, hogy az európai közegészségügy prioritást jelent számunkra a politikai döntéshozatal során, és ez továbbra is így marad” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

Az új szabályok hatálybalépésével kiteljesednek az európai egészségügyi unió felkészültségi és reagálási képességei, és szilárd alapokon nyugvó jogi keret jön létre, amelynek köszönhetően a megelőzés, a felkészültség, a felügyelet, a kockázatértékelés, a korai figyelmeztetés és a gyorsreagálás alapvető fontosságú területein javulnak az uniós kapacitások.

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet ezentúl a következőket teszi lehetővé az EU számára:

  • megbízható felkészültségtervezésre és integráltabb felügyeleti rendszerre támaszkodhat,
  • bővített kapacitást fordíthat a pontos kockázatértékelésre és a célzott reagálásra,
  • az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó közös közbeszerzésekhez szilárd mechanizmusokat vehet igénybe,
  • ha a jövőben határokon át terjedő egészségügyi veszélyek alakulnak ki, akkor közös, uniós szintű intézkedéseket fogadhat el leküzdésükre.

A megerősített szerepkörrel bíró ECDC most már amellett, hogy az egészségügyi veszélyekre való felkészültséget illetően ajánlásokat adhat ki a tagállamoknak, az uniós referencialaboratóriumok új kiválósági hálózatának is otthont tud adni, és súlyos járványhelyzet esetén uniós egészségügyi munkacsoportot tud felállítani gyors egészségügyi beavatkozások végrehajtására.

Annak érdekében, hogy népegészségügyi szükséghelyzetekben hatékonyan és összehangoltan lehessen fellépni, a szükséghelyzeti keretről szóló rendelet értelmében a HERA-n belül létrehozható egy egészségügyi válságtanács. Koordinációs tevékenysége révén ez a válságtanács rövid időn belül gondoskodik majd uniós szinten arról, hogy egészségügyi ellenintézkedések álljanak rendelkezésre és legyenek hozzáférhetőek az érintettek számára. A rendelet lehetővé teszi továbbá az EU FAB létesítményhálózat, illetve a szükséghelyzeti kutatási és innovációs tervek aktiválását, valamint a sürgősségi finanszírozáshoz való hozzáférést.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS