Európai egészségügyi unió: létrejött az új uniós közegészség-védelmi keret

Európai egészségügyi unió: létrejött az új uniós közegészség-védelmi keret
2022. 12. 25., 16:10

„Hivatalosan is helyükre kerültek az európai egészségügyi unió alkotóelemei.”

Nemcsak a határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekre vonatkozó uniós szabályok lettek szigorúbbak, hanem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) feladatköre is kiszélesedett, valamint létrejött az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó új szükséghelyzeti keret. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kibővített megbízatásával és az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) létrehozásával az EU mostantól rendelkezik az ahhoz szükséges eszközökkel, hogy felkészülten várja a népegészségügyi szükséghelyzeteket, és jobban tudjon reagálni azokra – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

„Két évvel azután, hogy előterjesztettük az erős európai egészségügyi unióra vonatkozó jövőképünket, az a mai napon valósággá vált. A Covid19 megmutatta, hogy mit érhetünk el, ha Unióként együttműködünk. Mostantól rendelkezünk a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy új irányt határozzunk meg az uniós egészségügyi felkészültség és reagálás terén. A gyors és határozott uniós szintű fellépés a leghathatósabb eszközünk arra, hogy megvédjük az állampolgárokat az egészségügyi veszélyektől, és ehhez erős és tartós mechanizmusokra van szükségünk. Szeretnék köszönetet mondani a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek a folyamat során tanúsított együttműködésükért és támogatásukért” – Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős biztos.

„Remek évzárás ez a polgáraink és az európai egészségügyi unió számára. Örömömre szolgál ismét azt látni, hogy a közös munka sikerre visz. Ez a fontos eredmény is bizonyítja, hogy az európai közegészségügy prioritást jelent számunkra a politikai döntéshozatal során, és ez továbbra is így marad” – Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.

Az új szabályok hatálybalépésével kiteljesednek az európai egészségügyi unió felkészültségi és reagálási képességei, és szilárd alapokon nyugvó jogi keret jön létre, amelynek köszönhetően a megelőzés, a felkészültség, a felügyelet, a kockázatértékelés, a korai figyelmeztetés és a gyorsreagálás alapvető fontosságú területein javulnak az uniós kapacitások.

A határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyekről szóló rendelet ezentúl a következőket teszi lehetővé az EU számára:

  • megbízható felkészültségtervezésre és integráltabb felügyeleti rendszerre támaszkodhat,
  • bővített kapacitást fordíthat a pontos kockázatértékelésre és a célzott reagálásra,
  • az egészségügyi ellenintézkedésekre vonatkozó közös közbeszerzésekhez szilárd mechanizmusokat vehet igénybe,
  • ha a jövőben határokon át terjedő egészségügyi veszélyek alakulnak ki, akkor közös, uniós szintű intézkedéseket fogadhat el leküzdésükre.

A megerősített szerepkörrel bíró ECDC most már amellett, hogy az egészségügyi veszélyekre való felkészültséget illetően ajánlásokat adhat ki a tagállamoknak, az uniós referencialaboratóriumok új kiválósági hálózatának is otthont tud adni, és súlyos járványhelyzet esetén uniós egészségügyi munkacsoportot tud felállítani gyors egészségügyi beavatkozások végrehajtására.

Annak érdekében, hogy népegészségügyi szükséghelyzetekben hatékonyan és összehangoltan lehessen fellépni, a szükséghelyzeti keretről szóló rendelet értelmében a HERA-n belül létrehozható egy egészségügyi válságtanács. Koordinációs tevékenysége révén ez a válságtanács rövid időn belül gondoskodik majd uniós szinten arról, hogy egészségügyi ellenintézkedések álljanak rendelkezésre és legyenek hozzáférhetőek az érintettek számára. A rendelet lehetővé teszi továbbá az EU FAB létesítményhálózat, illetve a szükséghelyzeti kutatási és innovációs tervek aktiválását, valamint a sürgősségi finanszírozáshoz való hozzáférést.

Európai Bizottság

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS