Európai Bizottság: „előrejelzésünket mégis lefelé korrigáltuk”

2019. 02. 08., 14:45

A növekedés üteme az elmúlt évek magas növekedési mutatóihoz képest várhatóan mérsékelt lesz, a kilátásokat nagy bizonytalanság övezi – áll az Európai Bizottság 2019. téli gazdasági előrejelzésében.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Minden uniós ország gazdasága várhatóan tovább fog növekedni 2019-ben, ami több munkahelyet és nagyobb jólétet jelent. Előrejelzésünket mégis lefelé korrigáltuk, különösen a legnagyobb euróövezeti gazdaságokra vonatkozóan. Ez olyan külső tényezőkre vezethető vissza, mint például a kereskedelmi feszültségek megléte és a feltörekvő piacok – különösen a kínai piac – lelassulása. Néhány euróövezeti országban kiújultak a bankok és az állam közötti visszacsatolási spirállal és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. A brexit esetlegesen bomlasztó hatása további bizonytalanságot okoz. Ha tudatában vagyunk e növekvő kockázatoknak, azzal már jóval előrébb járunk. A megoldást az jelenti majd, hogy a szakpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját választjuk, például a beruházások elősegítésével, a strukturális reformok végrehajtására irányuló erőfeszítések megkétszerezésével és óvatos költségvetési szakpolitika követésével.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos elmondta: „Miután az uniós gazdaság lassulásának üteme 2017-ben tetőzött, e tendencia 2019-ben folytatódni fog, a növekedés ezért várhatóan 1,5 százalékos lesz. A globális kereskedelmi bizonytalanságok és a legnagyobb uniós gazdaságokra ható belföldi tényezők miatt ez a lassulás a tavaly ősszel előre jelzettnél erőteljesebb lesz, különösen az euróövezetben. Európa gazdaságának alapjai ugyanakkor szilárdak maradnak, és továbbra is pozitív tendenciákat tapasztalhatunk, különösen a munkaerőpiacon. Az év második felében és 2020-ban a növekedés üteme fokozatosan újra gyorsulni fog.”

Gazdasági növekedés

A gazdasági tevékenység a tavalyi év második felében, a globális kereskedelem lelassulásával tovább mérséklődött. A bizonytalanság gyengítette a bizalmat, és egyes tagállamok gazdasági teljesítményét átmenetileg belföldi tényezők – például a gépkocsigyártás zavarai, társadalmi feszültségek és költségvetés-politikai bizonytalanságok – gyengítették. Ennek következtében a 2018. évi bruttó hazai termék (GDP) mind az euróövezetben, mind az EU egészében 1,9 százalékra esett vissza a 2017. évi 2,4 százalékról (őszi előrejelzés: 2,1 százalék mind az EU28, mind az euróövezet tekintetében).

Év elején a gazdasági lendület visszafogott maradt, az alapmutatók ugyanakkor továbbra is stabilak. A gazdasági növekedés, habár mérsékelten, de folytatódni fog. Az európai gazdaságra várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkaerő-piaci feltételek javulása, a kedvező finanszírozási feltételek megléte és a némileg expanzív költségvetési irányvonal. Az euróövezeti GDP 2019-ben várhatóan 1,3 százalékkal, 2020-ban pedig 1,6 százalékkal növekszik majd (őszi előrejelzés: 1,9 százalék 2019-ben, 1,7 százalék 2020-ban). Az uniós GDP előre jelzett növekedését szintén lefelé módosították, és 2019-re vonatkozóan 1,5 százalékosra, 2020-ra pedig 1,7 százalékosra becsülik (őszi előrejelzés: 1,9 százalék 2019-ben, 1,8 százalék 2020-ban).

A nagyobb tagállamok közül Németország, Olaszország és Hollandia esetében kellett jelentős mértékben lefelé korrigálni a 2019-re vonatkozó növekedési mutatókat. Ugyanakkor számos tagállamban továbbra is erőteljes a belső kereslet, amelyet uniós források is támogatnak.

Infláció

A fogyasztóiár-infláció az energiaárak erőteljes csökkenése és az élelmiszerárak alacsonyabb inflációja miatt 2018 vége felé csökkent az euróövezetben. A gyorsabb béremelkedés ellenére az év során csökkent a maginfláció (ez nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát). Az általános infláció (HICP) 2018-ban 1,7 százalék volt a 2017. évi 1,5 százalékhoz képest. Mivel az idei és a jövő évi olajárak a becslések szerint alacsonyabbak lesznek az őszi áraknál, az euróövezeti infláció az előrejelzések szerint 2019-ben 1,4 százalékra mérséklődik, majd 2020-ban enyhén, 1,5 százalékra emelkedni fog. Az uniós szintű infláció idén várhatóan 1,6 százalék lesz, és 2020-ban 1,8 százalékra fog emelkedni.

Bizonytalanságok

A gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi, és az előrejelzések lefelé mutató kockázatoknak vannak kitéve. A kereskedelmi feszültségek, amelyek egy ideje meghatározzák a gazdasági hangulatot, valamelyest enyhültek, de továbbra is aggodalomra adnak okot. Kína gazdasága gyorsabban lelassulhat a vártnál, a globális pénzügyi piacok és számos feltörekvő piac pedig ki van téve a kockázatérzékelés hirtelen változásának és a növekedési kilátásoknak. Az EU számára a brexit továbbra is bizonytalansági tényező.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés 2019-re nézve

Tekintettel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamatára, a 2019-re és 2020-ra vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a 27 tagú EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag az előrejelzés céljaira szolgál, és semmiféle módon nem érinti az 50. cikk alapján folyó eljárás kimenetelét.

 

Európai Bizottság

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Minden uniós ország gazdasága várhatóan tovább fog növekedni 2019-ben, ami több munkahelyet és nagyobb jólétet jelent. Előrejelzésünket mégis lefelé korrigáltuk, különösen a legnagyobb euróövezeti gazdaságokra vonatkozóan. Ez olyan külső tényezőkre vezethető vissza, mint például a kereskedelmi feszültségek megléte és a feltörekvő piacok – különösen a kínai piac – lelassulása. Néhány euróövezeti országban kiújultak a bankok és az állam közötti visszacsatolási spirállal és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. A brexit esetlegesen bomlasztó hatása további bizonytalanságot okoz. Ha tudatában vagyunk e növekvő kockázatoknak, azzal már jóval előrébb járunk. A megoldást az jelenti majd, hogy a szakpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját választjuk, például a beruházások elősegítésével, a strukturális reformok végrehajtására irányuló erőfeszítések megkétszerezésével és óvatos költségvetési szakpolitika követésével.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos elmondta: „Miután az uniós gazdaság lassulásának üteme 2017-ben tetőzött, e tendencia 2019-ben folytatódni fog, a növekedés ezért várhatóan 1,5%-os lesz. A globális kereskedelmi bizonytalanságok és a legnagyobb uniós gazdaságokra ható belföldi tényezők miatt ez a lassulás a tavaly ősszel előre jelzettnél erőteljesebb lesz, különösen az euróövezetben. Európa gazdaságának alapjai ugyanakkor szilárdak maradnak, és továbbra is pozitív tendenciákat tapasztalhatunk, különösen a munkaerőpiacon. Az év második felében és 2020-ban a növekedés üteme fokozatosan újra gyorsulni fog.”

Gazdasági növekedés

A gazdasági tevékenység a tavalyi év második felében, a globális kereskedelem lelassulásával tovább mérséklődött. A bizonytalanság gyengítette a bizalmat, és egyes tagállamok gazdasági teljesítményét átmenetileg belföldi tényezők – például a gépkocsigyártás zavarai, társadalmi feszültségek és költségvetés-politikai bizonytalanságok – gyengítették. Ennek következtében a 2018. évi bruttó hazai termék (GDP) mind az euróövezetben, mind az EU egészében 1,9%-ra esett vissza a 2017. évi 2,4%-ról (őszi előrejelzés: 2,1% mind az EU28, mind az euróövezet tekintetében).

Év elején a gazdasági lendület visszafogott maradt, az alapmutatók ugyanakkor továbbra is stabilak. A gazdasági növekedés, habár mérsékelten, de folytatódni fog. Az európai gazdaságra várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkaerőpiaci feltételek javulása, a kedvező finanszírozási feltételek megléte és a némileg expanzív költségvetési irányvonal. Az euróövezeti GDP 2019-ben várhatóan 1,3%-kal, 2020-ban pedig 1,6%-kal növekszik majd (őszi előrejelzés: 1,9% 2019-ben, 1,7% 2020-ban). Az uniós GDP előre jelzett növekedését szintén lefelé módosították, és 2019-re vonatkozóan 1,5%-osra, 2020-ra pedig 1,7%-osra becsülik (őszi előrejelzés: 1,9% 2019-ben, 1,8% 2020-ban).

A nagyobb tagállamok közül Németország, Olaszország és Hollandia esetében kellett jelentős mértékben lefelé korrigálni a 2019-re vonatkozó növekedési mutatókat. Ugyanakkor számos tagállamban továbbra is erőteljes a belső kereslet, amelyet uniós források is támogatnak.

Infláció

A fogyasztóiár-infláció az energiaárak erőteljes csökkenése és az élelmiszerárak alacsonyabb inflációja miatt 2018 vége felé csökkent az euróövezetben. A gyorsabb béremelkedés ellenére az év során csökkent a maginfláció (ez nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát). Az általános infláció (HICP) 2018-ban 1,7% volt a 2017. évi 1,5%-hoz képest. Mivel az idei és a jövő évi olajárak a becslések szerint alacsonyabbak lesznek az őszi áraknál, az euróövezeti infláció az előrejelzések szerint 2019-ben 1,4%-ra mérséklődik, majd 2020-ban enyhén, 1,5%-ra emelkedni fog. Az uniós szintű infláció idén várhatóan 1,6% lesz, és 2020-ban 1,8%-ra fog emelkedni.

Bizonytalanságok

A gazdasági kilátásokat nagy fokú bizonytalanság övezi, és az előrejelzések lefelé mutató kockázatoknak vannak kitéve. A kereskedelmi feszültségek, amelyek egy ideje meghatározzák a gazdasági hangulatot, valamelyest enyhültek, de továbbra is aggodalomra adnak okot. Kína gazdasága gyorsabban lelassulhat a vártnál, a globális pénzügyi piacok és számos feltörekvő piac pedig ki van téve a kockázatérzékelés hirtelen változásának és a növekedési kilátásoknak. Az EU számára a brexit továbbra is bizonytalansági tényező.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés 2019-re nézve

Tekintettel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamatára, a 2019-re és 2020-ra vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a 27 tagú EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag az előrejelzés céljaira szolgál, és semmiféle módon nem érinti az 50. cikk alapján folyó eljárás kimenetelét.

Európai Bizottság

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 28., 15:15
Jól halad a Demján Sándor Program megvalósítása, őszre várhatóan minden tervezett forrás a gazdaságba kerül – tájékoztatott Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter jelezte: az egyes élelmiszertermékekre kihirdetett árrésstop várhatóan érvényben marad, és további termékcsoportokra is kiterjesztik.
2025. 04. 28., 16:05
Egyelőre a munkaerő-kölcsönző cégek többsége is úgy véli, hogy nehezebb a munkaerő-tervezés a jelenlegi szabályozási környezetben” – számolt be Jobtain és a VOSZ közös kutatásának eredményéről Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője, a VOSZ Minősített HR Szolgáltatók Szekciójának elnöke.
2025. 04. 28., 12:05
Négyzetméterenként is sokkal magasabb árakkal kell számolniuk azoknak, akik nagyobb, 80–120 négyzetméter alapterületű lakóingatlanokat keresnek. Ebben a méretkategóriában a hirdetési négyzetméterár átlagosan 14 százalékkal magasabb, mint az eggyel kisebb, 50–70 négyzetméteres alapterületű használt lakások körében – derül ki a zenga.hu elemzéséből.
2025. 04. 28., 09:25
Az év elején még mérsékelt optimizmussal tekintettünk előre, ám az elmúlt időszak friss makrogazdasági statisztikái és vámintézkedései új fényt vetnek az idei várakozásokra – összegezte a „jövőkép” változását Farkas Gábor, a PwC Magyarország cégtársa és Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.