Európai Bizottság: „előrejelzésünket mégis lefelé korrigáltuk”

2019. 02. 08., 14:45

A növekedés üteme az elmúlt évek magas növekedési mutatóihoz képest várhatóan mérsékelt lesz, a kilátásokat nagy bizonytalanság övezi – áll az Európai Bizottság 2019. téli gazdasági előrejelzésében.

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Minden uniós ország gazdasága várhatóan tovább fog növekedni 2019-ben, ami több munkahelyet és nagyobb jólétet jelent. Előrejelzésünket mégis lefelé korrigáltuk, különösen a legnagyobb euróövezeti gazdaságokra vonatkozóan. Ez olyan külső tényezőkre vezethető vissza, mint például a kereskedelmi feszültségek megléte és a feltörekvő piacok – különösen a kínai piac – lelassulása. Néhány euróövezeti országban kiújultak a bankok és az állam közötti visszacsatolási spirállal és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. A brexit esetlegesen bomlasztó hatása további bizonytalanságot okoz. Ha tudatában vagyunk e növekvő kockázatoknak, azzal már jóval előrébb járunk. A megoldást az jelenti majd, hogy a szakpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját választjuk, például a beruházások elősegítésével, a strukturális reformok végrehajtására irányuló erőfeszítések megkétszerezésével és óvatos költségvetési szakpolitika követésével.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos elmondta: „Miután az uniós gazdaság lassulásának üteme 2017-ben tetőzött, e tendencia 2019-ben folytatódni fog, a növekedés ezért várhatóan 1,5 százalékos lesz. A globális kereskedelmi bizonytalanságok és a legnagyobb uniós gazdaságokra ható belföldi tényezők miatt ez a lassulás a tavaly ősszel előre jelzettnél erőteljesebb lesz, különösen az euróövezetben. Európa gazdaságának alapjai ugyanakkor szilárdak maradnak, és továbbra is pozitív tendenciákat tapasztalhatunk, különösen a munkaerőpiacon. Az év második felében és 2020-ban a növekedés üteme fokozatosan újra gyorsulni fog.”

Gazdasági növekedés

A gazdasági tevékenység a tavalyi év második felében, a globális kereskedelem lelassulásával tovább mérséklődött. A bizonytalanság gyengítette a bizalmat, és egyes tagállamok gazdasági teljesítményét átmenetileg belföldi tényezők – például a gépkocsigyártás zavarai, társadalmi feszültségek és költségvetés-politikai bizonytalanságok – gyengítették. Ennek következtében a 2018. évi bruttó hazai termék (GDP) mind az euróövezetben, mind az EU egészében 1,9 százalékra esett vissza a 2017. évi 2,4 százalékról (őszi előrejelzés: 2,1 százalék mind az EU28, mind az euróövezet tekintetében).

Év elején a gazdasági lendület visszafogott maradt, az alapmutatók ugyanakkor továbbra is stabilak. A gazdasági növekedés, habár mérsékelten, de folytatódni fog. Az európai gazdaságra várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkaerő-piaci feltételek javulása, a kedvező finanszírozási feltételek megléte és a némileg expanzív költségvetési irányvonal. Az euróövezeti GDP 2019-ben várhatóan 1,3 százalékkal, 2020-ban pedig 1,6 százalékkal növekszik majd (őszi előrejelzés: 1,9 százalék 2019-ben, 1,7 százalék 2020-ban). Az uniós GDP előre jelzett növekedését szintén lefelé módosították, és 2019-re vonatkozóan 1,5 százalékosra, 2020-ra pedig 1,7 százalékosra becsülik (őszi előrejelzés: 1,9 százalék 2019-ben, 1,8 százalék 2020-ban).

A nagyobb tagállamok közül Németország, Olaszország és Hollandia esetében kellett jelentős mértékben lefelé korrigálni a 2019-re vonatkozó növekedési mutatókat. Ugyanakkor számos tagállamban továbbra is erőteljes a belső kereslet, amelyet uniós források is támogatnak.

Infláció

A fogyasztóiár-infláció az energiaárak erőteljes csökkenése és az élelmiszerárak alacsonyabb inflációja miatt 2018 vége felé csökkent az euróövezetben. A gyorsabb béremelkedés ellenére az év során csökkent a maginfláció (ez nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát). Az általános infláció (HICP) 2018-ban 1,7 százalék volt a 2017. évi 1,5 százalékhoz képest. Mivel az idei és a jövő évi olajárak a becslések szerint alacsonyabbak lesznek az őszi áraknál, az euróövezeti infláció az előrejelzések szerint 2019-ben 1,4 százalékra mérséklődik, majd 2020-ban enyhén, 1,5 százalékra emelkedni fog. Az uniós szintű infláció idén várhatóan 1,6 százalék lesz, és 2020-ban 1,8 százalékra fog emelkedni.

Bizonytalanságok

A gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi, és az előrejelzések lefelé mutató kockázatoknak vannak kitéve. A kereskedelmi feszültségek, amelyek egy ideje meghatározzák a gazdasági hangulatot, valamelyest enyhültek, de továbbra is aggodalomra adnak okot. Kína gazdasága gyorsabban lelassulhat a vártnál, a globális pénzügyi piacok és számos feltörekvő piac pedig ki van téve a kockázatérzékelés hirtelen változásának és a növekedési kilátásoknak. Az EU számára a brexit továbbra is bizonytalansági tényező.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés 2019-re nézve

Tekintettel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamatára, a 2019-re és 2020-ra vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a 27 tagú EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag az előrejelzés céljaira szolgál, és semmiféle módon nem érinti az 50. cikk alapján folyó eljárás kimenetelét.

 

Európai Bizottság

Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: „Minden uniós ország gazdasága várhatóan tovább fog növekedni 2019-ben, ami több munkahelyet és nagyobb jólétet jelent. Előrejelzésünket mégis lefelé korrigáltuk, különösen a legnagyobb euróövezeti gazdaságokra vonatkozóan. Ez olyan külső tényezőkre vezethető vissza, mint például a kereskedelmi feszültségek megléte és a feltörekvő piacok – különösen a kínai piac – lelassulása. Néhány euróövezeti országban kiújultak a bankok és az állam közötti visszacsatolási spirállal és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak. A brexit esetlegesen bomlasztó hatása további bizonytalanságot okoz. Ha tudatában vagyunk e növekvő kockázatoknak, azzal már jóval előrébb járunk. A megoldást az jelenti majd, hogy a szakpolitikai intézkedések megfelelő kombinációját választjuk, például a beruházások elősegítésével, a strukturális reformok végrehajtására irányuló erőfeszítések megkétszerezésével és óvatos költségvetési szakpolitika követésével.”

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos elmondta: „Miután az uniós gazdaság lassulásának üteme 2017-ben tetőzött, e tendencia 2019-ben folytatódni fog, a növekedés ezért várhatóan 1,5%-os lesz. A globális kereskedelmi bizonytalanságok és a legnagyobb uniós gazdaságokra ható belföldi tényezők miatt ez a lassulás a tavaly ősszel előre jelzettnél erőteljesebb lesz, különösen az euróövezetben. Európa gazdaságának alapjai ugyanakkor szilárdak maradnak, és továbbra is pozitív tendenciákat tapasztalhatunk, különösen a munkaerőpiacon. Az év második felében és 2020-ban a növekedés üteme fokozatosan újra gyorsulni fog.”

Gazdasági növekedés

A gazdasági tevékenység a tavalyi év második felében, a globális kereskedelem lelassulásával tovább mérséklődött. A bizonytalanság gyengítette a bizalmat, és egyes tagállamok gazdasági teljesítményét átmenetileg belföldi tényezők – például a gépkocsigyártás zavarai, társadalmi feszültségek és költségvetés-politikai bizonytalanságok – gyengítették. Ennek következtében a 2018. évi bruttó hazai termék (GDP) mind az euróövezetben, mind az EU egészében 1,9%-ra esett vissza a 2017. évi 2,4%-ról (őszi előrejelzés: 2,1% mind az EU28, mind az euróövezet tekintetében).

Év elején a gazdasági lendület visszafogott maradt, az alapmutatók ugyanakkor továbbra is stabilak. A gazdasági növekedés, habár mérsékelten, de folytatódni fog. Az európai gazdaságra várhatóan továbbra is kedvező hatással lesz a munkaerőpiaci feltételek javulása, a kedvező finanszírozási feltételek megléte és a némileg expanzív költségvetési irányvonal. Az euróövezeti GDP 2019-ben várhatóan 1,3%-kal, 2020-ban pedig 1,6%-kal növekszik majd (őszi előrejelzés: 1,9% 2019-ben, 1,7% 2020-ban). Az uniós GDP előre jelzett növekedését szintén lefelé módosították, és 2019-re vonatkozóan 1,5%-osra, 2020-ra pedig 1,7%-osra becsülik (őszi előrejelzés: 1,9% 2019-ben, 1,8% 2020-ban).

A nagyobb tagállamok közül Németország, Olaszország és Hollandia esetében kellett jelentős mértékben lefelé korrigálni a 2019-re vonatkozó növekedési mutatókat. Ugyanakkor számos tagállamban továbbra is erőteljes a belső kereslet, amelyet uniós források is támogatnak.

Infláció

A fogyasztóiár-infláció az energiaárak erőteljes csökkenése és az élelmiszerárak alacsonyabb inflációja miatt 2018 vége felé csökkent az euróövezetben. A gyorsabb béremelkedés ellenére az év során csökkent a maginfláció (ez nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát). Az általános infláció (HICP) 2018-ban 1,7% volt a 2017. évi 1,5%-hoz képest. Mivel az idei és a jövő évi olajárak a becslések szerint alacsonyabbak lesznek az őszi áraknál, az euróövezeti infláció az előrejelzések szerint 2019-ben 1,4%-ra mérséklődik, majd 2020-ban enyhén, 1,5%-ra emelkedni fog. Az uniós szintű infláció idén várhatóan 1,6% lesz, és 2020-ban 1,8%-ra fog emelkedni.

Bizonytalanságok

A gazdasági kilátásokat nagy fokú bizonytalanság övezi, és az előrejelzések lefelé mutató kockázatoknak vannak kitéve. A kereskedelmi feszültségek, amelyek egy ideje meghatározzák a gazdasági hangulatot, valamelyest enyhültek, de továbbra is aggodalomra adnak okot. Kína gazdasága gyorsabban lelassulhat a vártnál, a globális pénzügyi piacok és számos feltörekvő piac pedig ki van téve a kockázatérzékelés hirtelen változásának és a növekedési kilátásoknak. Az EU számára a brexit továbbra is bizonytalansági tényező.

Egyesült Királyság: tisztán technikai feltételezéseken alapuló előrejelzés 2019-re nézve

Tekintettel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamatára, a 2019-re és 2020-ra vonatkozó előrejelzések azon a tisztán technikai feltételezésen alapulnak, hogy a 27 tagú EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatok tekintetében fennmarad a jelenlegi állapot. Ez kizárólag az előrejelzés céljaira szolgál, és semmiféle módon nem érinti az 50. cikk alapján folyó eljárás kimenetelét.

Európai Bizottság

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 23., 10:00
A VOSZ üdvözli a napokban közzé tett, hazai éttermeket segítő akciótervet, amely adó- és adminisztrációs teher könnyítésekkel és kedvezményes hitellel támogatja az üzleti vendéglátást. A vállalkozói szövetség vendéglátóipari szakmai közösségének első reakciói ritkán tapaszalt optimizmust mutatnak.
2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 14:20
Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 utolsó negyedéves kutatási adataiból. 2024 ősze óta egy kisebb kitérőtől eltekintve javuló trendet mutat a főindex, amely tíz pontos javulással már mínusz 3 pontot mutat.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-23 18:15:00
Élénk évet zárt az ingatlanpiac és az idei sem lesz eseménytelen, tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort. Érdemi lakásár csökkenés ugyanakkor nem valószínűsíthető, de a lakásépítések felfutásával bővülő kínálat valamelyest csillapíthatja az áremelkedés ütemét – prognosztizálja Kosztolánczy György, az Otthon Centrum vezérigazgatója.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS