Az európaiak nagy többsége szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az EU-nak gondoskodnia kell energia- és gazdasági biztonságáról (85 százalék), valamint fokoznia kell a tagállamok közötti katonai együttműködést (75 százalék), miközben továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Ukrajnával (71 százalék).
A szeptember 11-én közzétett Eurobarométer gyorsfelmérésből az derül ki, hogy az európaiak túlnyomó többsége támogatja azokat az intézkedéseket, amelyekre az elmúlt évben került sor az energiabiztonság és a zöld átállás előmozdítása céljából, valamint annak érdekében, hogy meg lehessen védeni a fogyasztókat és a vállalatokat az energiaárak ingadozásától. A felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok széles körben egyetértenek az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul hozott uniós intézkedésekkel, továbbá azzal, hogy a versenyképesség növelése érdekében fel kell lendíteni a tisztatechnológiai ipart – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A válaszadók 86 százaléka szerint fontos volt európai szintű kezdeményezéseket tenni annak érdekében, hogy korlátozni lehessen az emelkedő energiaárak fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt azonnali hatását az elmúlt évben. Tízből több mint nyolc válaszadó úgy véli, hogy elő kell mozdítani a természeti erőforrások fenntartható használatát (86 százalék), az ellátásbiztonság érdekében meg kell könnyíteni az uniós tagállamok közös gázbeszerzését (82 százalék), partnerségeket kell kiépíteni más globális szereplőkkel, például az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Ausztráliával (81 százalék), csökkenteni kell az olyan országoktól való túlzott kereskedelmi függőségeket, mint Oroszország vagy Kína (80 százalék), valamint fokozni kell Európa tisztatechnológiai iparának versenyképességét (80 százalék). A digitális átállás felgyorsítását és egyúttal a fogyasztók védelmét (77 százalék), valamint az EU gazdasági rezilienciájának növelését célzó uniós intézkedéseket a válaszadók 77 százaléka, illetve 76 százaléka fontosnak tartja.
Ami a jövőbeli fellépéseket illeti, 86 százalékuk úgy véli, hogy a hiány kockázatának elkerülése érdekében fel kell tölteni az uniós gáztárolókat, 85 százalékuk szerint az EU-nak ösztönöznie kell a tiszta technológiák gyártását a tagállamokon belül, 79 százalékuk pedig azon a véleményen van, hogy az energiafogyasztás csökkentésére irányuló uniós intézkedésekre van szükség. A válaszadók 75 százaléka úgy véli, hogy az EU-nak közös védelmi projekteket kell finanszíroznia a stratégiai védelmi képességek és technológiák fejlesztése érdekében.
Az európaiak nagy többsége szerint az ukrajnai háború rávilágított arra, hogy az EU-nak gondoskodnia kell energia- és gazdasági biztonságáról (85 százalék), valamint fokoznia kell a tagállamok közötti katonai együttműködést (75 százalék), miközben továbbra is szolidaritást kell tanúsítania Ukrajnával (71 százalék).
Az európaiak változatlanul kiállnak amellett, hogy segíteni kell Ukrajnát és az ukránokat. 86 százalékuk egyetért azzal, hogy az EU továbbra is humanitárius támogatást nyújt a háború sújtotta lakosságnak, 77 százalékuk támogatja a háború elől menekülők befogadását, 71 százalékuk pedig újabb gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben. Az európaiak közel kétharmada, azaz 67 százaléka, illetve 65 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát az európai integráció és az egységes piaci integráció felé vezető úton. Végezetül 65 százalékuk ért egyet Ukrajna pénzügyi és gazdasági megsegítésével, és 57 százalékuk úgy véli, hogy az EU-nak támogatnia kell a katonai felszerelések beszerzését, szállítását és a kiképzést Ukrajna részére.
A felmérés során kikérték a polgárok véleményét azzal kapcsolatban is, hogy bizonyos értékeket vajon az EU vagy a világ valamely más országa testesít-e meg a legjobban, esetleg egyenlő mértékben. A válaszadók mintegy fele gondolja úgy, hogy az EU testesíti meg legjobban „az alapvető jogok és értékek tiszteletben tartása” (53 százalék), a „társadalmi egyenlőség és szociális jólét” (50 százalék), a „tolerancia és nyitottság másokkal szemben” (49 százalék) és a „béke”(48 százalék) értékét, amelyet szorosan követ a „szolidaritás az EU-n belüli és kívüli országokkal” (46 százalék), valamint „a természet tiszteletben tartása, továbbá az éghajlat és a környezet védelme” (45 százalék) érték. Hat válaszadó közül körülbelül egy gondolja úgy, hogy az említett értékeket más országok jobban megtestesítik, és négyből csaknem egy válaszadó van azon a véleményen, hogy azok mind az EU, mind más országok által egyaránt képviselt értékek.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.