Eurobarométer: a magyarok 56 százaléka támogatja az Ukrajnával kapcsolatos uniós intézkedéseket

2022. 12. 14., 11:25

Egy őszi Eurobarométer felmérés tanúsága szerint a demokrácia képviseletét várják el leginkább a Parlamenttől Európa polgárai. Országa uniós tagságát a válaszadók 72 százaléka tartja előnyösnek

Az Európai Parlament közzétette őszi Eurobarométer felmérésének eredményeit. Európa polgárainak többsége továbbra is az Európai Uniót megalapozó demokráciát, emberi jogokat és szólásszabadságot tekinti a legfőbb értéknek, és ezek védelmét várja el az Európai Parlamenttől.

Az idén október 12. és november 7. között lebonyolított felmérés szerint az uniós polgárok 74 százaléka helyeselte, hogy az Európai Unió Ukrajna mellé állt az orosz inváziót követően. Mindegyik tagországban többségben voltak a támogatók: legnagyobb arányban Svédországban (97 százalék), Finnországban (95 százalék), Hollandiában (93 százalék), Portugáliában (92 százalék) és Dániában (92 százalék) értettek egyet az Unió szerepvállalásával, Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, hogy az EU kiáll Ukrajna mellett.

A háború tíz hónapja után változatlanul jelentős – 73 százalékos – támogatottságot élveznek a konkrét uniós lépések, így az orosz kormánnyal szembeni szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai és humanitárius segítségnyújtás is. A magyarok 56 százaléka támogatja az uniós intézkedéseket Ukrajna kapcsán.

A felmérésből az is egyértelműen kiderül, hogy az európai polgárok Ukrajna támogatásán túl az európai alapértékek iránt is elkötelezettek. Arra a kérdésre, hogy az Európai Parlamentnek mely értékek védelmére kellene elsősorban összpontosítania, a leggyakrabban a demokráciát (36 százalék; Magyarországon 41 százalékkal szintén ez a leggyakoribb válasz), az emberi jogokat (29 százalék), valamint a szólás- és gondolatszabadságot (28 százalék) említették a válaszadók.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „Az orosz agresszió mérhetetlen emberi szenvedést és pusztítást okoz. Elismerésre méltó mindaz a bátorság és kitartás, amellyel az ukránok szembeszállnak a terrorral. Az Európai Unió tagjaiként azzal nyújthatjuk a legnagyobb támogatást, ha egységesek és szolidárisak maradunk. Az ukránok továbbra is számíthatnak az Európai Parlament töretlen támogatására.”

Az orosz–ukrán háború következményeit az európai polgárok is egyértelműen megérzik. Emiatt csaknem kétharmaduk (65 százalék) nyilatkozott úgy, hogy életük a háború hatására minden bizonnyal meg fog változni. A 2022. április-májusi felméréshez képest ez négy százalékpontos növekedést jelent.

Ezzel együtt a válaszadók hasznosnak tartják az uniós tagságot: 72 százalékuk szerint országuk előnyére vált a csatlakozás – a magyar válaszadók még nagyobb arányban, 78 százalékban érzik így. Az európai megkérdezettek magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (36 százalékuk véli így, ami hat százalékpontos növekedést jelent a 2021. november-decemberi felmérés eredményeivel összevetve). Jól jelzi az orosz–ukrán háborús konfliktus hatását, hogy a legnagyobb arányú növekedés Lettországban (+16 százalékpont), Litvániában (+15 százalékpont), Észtországban (+12 százalékpont), Hollandiában (+13 százalékpont), Máltán (+11 százalékpont) és Lengyelországban (+11 százalékpont) volt tapasztalható. Az uniós tagság kedvező megítélésekor csaknem ugyanilyen súllyal esett latba a tagországok közötti együttműködés lehetősége (35 százalék, +3 százalékpont), valamint az EU által nyújtott gazdasági támogatás (30 százalék, mint korábban).

Az eredmények részletesebb ismertetése itt olvasható, a teljes felmérést 2023 januárjában teszi közzé az Európai Parlament.

A 2022. őszi Eurobarométer felmérést a Kantar a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 443 interjúalany személyes megkérdezésével (Csehországban és Dániában számítógépes videokapcsolaton keresztül) végezte el. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS