Egy őszi Eurobarométer felmérés tanúsága szerint a demokrácia képviseletét várják el leginkább a Parlamenttől Európa polgárai. Országa uniós tagságát a válaszadók 72 százaléka tartja előnyösnek
Az Európai Parlament közzétette őszi Eurobarométer felmérésének eredményeit. Európa polgárainak többsége továbbra is az Európai Uniót megalapozó demokráciát, emberi jogokat és szólásszabadságot tekinti a legfőbb értéknek, és ezek védelmét várja el az Európai Parlamenttől.
Az idén október 12. és november 7. között lebonyolított felmérés szerint az uniós polgárok 74 százaléka helyeselte, hogy az Európai Unió Ukrajna mellé állt az orosz inváziót követően. Mindegyik tagországban többségben voltak a támogatók: legnagyobb arányban Svédországban (97 százalék), Finnországban (95 százalék), Hollandiában (93 százalék), Portugáliában (92 százalék) és Dániában (92 százalék) értettek egyet az Unió szerepvállalásával, Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, hogy az EU kiáll Ukrajna mellett.
A háború tíz hónapja után változatlanul jelentős – 73 százalékos – támogatottságot élveznek a konkrét uniós lépések, így az orosz kormánnyal szembeni szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai és humanitárius segítségnyújtás is. A magyarok 56 százaléka támogatja az uniós intézkedéseket Ukrajna kapcsán.
A felmérésből az is egyértelműen kiderül, hogy az európai polgárok Ukrajna támogatásán túl az európai alapértékek iránt is elkötelezettek. Arra a kérdésre, hogy az Európai Parlamentnek mely értékek védelmére kellene elsősorban összpontosítania, a leggyakrabban a demokráciát (36 százalék; Magyarországon 41 százalékkal szintén ez a leggyakoribb válasz), az emberi jogokat (29 százalék), valamint a szólás- és gondolatszabadságot (28 százalék) említették a válaszadók.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „Az orosz agresszió mérhetetlen emberi szenvedést és pusztítást okoz. Elismerésre méltó mindaz a bátorság és kitartás, amellyel az ukránok szembeszállnak a terrorral. Az Európai Unió tagjaiként azzal nyújthatjuk a legnagyobb támogatást, ha egységesek és szolidárisak maradunk. Az ukránok továbbra is számíthatnak az Európai Parlament töretlen támogatására.”
Az orosz–ukrán háború következményeit az európai polgárok is egyértelműen megérzik. Emiatt csaknem kétharmaduk (65 százalék) nyilatkozott úgy, hogy életük a háború hatására minden bizonnyal meg fog változni. A 2022. április-májusi felméréshez képest ez négy százalékpontos növekedést jelent.
Ezzel együtt a válaszadók hasznosnak tartják az uniós tagságot: 72 százalékuk szerint országuk előnyére vált a csatlakozás – a magyar válaszadók még nagyobb arányban, 78 százalékban érzik így. Az európai megkérdezettek magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (36 százalékuk véli így, ami hat százalékpontos növekedést jelent a 2021. november-decemberi felmérés eredményeivel összevetve). Jól jelzi az orosz–ukrán háborús konfliktus hatását, hogy a legnagyobb arányú növekedés Lettországban (+16 százalékpont), Litvániában (+15 százalékpont), Észtországban (+12 százalékpont), Hollandiában (+13 százalékpont), Máltán (+11 százalékpont) és Lengyelországban (+11 százalékpont) volt tapasztalható. Az uniós tagság kedvező megítélésekor csaknem ugyanilyen súllyal esett latba a tagországok közötti együttműködés lehetősége (35 százalék, +3 százalékpont), valamint az EU által nyújtott gazdasági támogatás (30 százalék, mint korábban).
Az eredmények részletesebb ismertetése itt olvasható, a teljes felmérést 2023 januárjában teszi közzé az Európai Parlament.
A 2022. őszi Eurobarométer felmérést a Kantar a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 443 interjúalany személyes megkérdezésével (Csehországban és Dániában számítógépes videokapcsolaton keresztül) végezte el. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.