Eurobarométer: a magyarok 56 százaléka támogatja az Ukrajnával kapcsolatos uniós intézkedéseket

2022. 12. 14., 11:25

Egy őszi Eurobarométer felmérés tanúsága szerint a demokrácia képviseletét várják el leginkább a Parlamenttől Európa polgárai. Országa uniós tagságát a válaszadók 72 százaléka tartja előnyösnek

Az Európai Parlament közzétette őszi Eurobarométer felmérésének eredményeit. Európa polgárainak többsége továbbra is az Európai Uniót megalapozó demokráciát, emberi jogokat és szólásszabadságot tekinti a legfőbb értéknek, és ezek védelmét várja el az Európai Parlamenttől.

Az idén október 12. és november 7. között lebonyolított felmérés szerint az uniós polgárok 74 százaléka helyeselte, hogy az Európai Unió Ukrajna mellé állt az orosz inváziót követően. Mindegyik tagországban többségben voltak a támogatók: legnagyobb arányban Svédországban (97 százalék), Finnországban (95 százalék), Hollandiában (93 százalék), Portugáliában (92 százalék) és Dániában (92 százalék) értettek egyet az Unió szerepvállalásával, Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka támogatja, hogy az EU kiáll Ukrajna mellett.

A háború tíz hónapja után változatlanul jelentős – 73 százalékos – támogatottságot élveznek a konkrét uniós lépések, így az orosz kormánnyal szembeni szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi, katonai és humanitárius segítségnyújtás is. A magyarok 56 százaléka támogatja az uniós intézkedéseket Ukrajna kapcsán.

A felmérésből az is egyértelműen kiderül, hogy az európai polgárok Ukrajna támogatásán túl az európai alapértékek iránt is elkötelezettek. Arra a kérdésre, hogy az Európai Parlamentnek mely értékek védelmére kellene elsősorban összpontosítania, a leggyakrabban a demokráciát (36 százalék; Magyarországon 41 százalékkal szintén ez a leggyakoribb válasz), az emberi jogokat (29 százalék), valamint a szólás- és gondolatszabadságot (28 százalék) említették a válaszadók.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke így értékelte a felmérés eredményeit: „Az orosz agresszió mérhetetlen emberi szenvedést és pusztítást okoz. Elismerésre méltó mindaz a bátorság és kitartás, amellyel az ukránok szembeszállnak a terrorral. Az Európai Unió tagjaiként azzal nyújthatjuk a legnagyobb támogatást, ha egységesek és szolidárisak maradunk. Az ukránok továbbra is számíthatnak az Európai Parlament töretlen támogatására.”

Az orosz–ukrán háború következményeit az európai polgárok is egyértelműen megérzik. Emiatt csaknem kétharmaduk (65 százalék) nyilatkozott úgy, hogy életük a háború hatására minden bizonnyal meg fog változni. A 2022. április-májusi felméréshez képest ez négy százalékpontos növekedést jelent.

Ezzel együtt a válaszadók hasznosnak tartják az uniós tagságot: 72 százalékuk szerint országuk előnyére vált a csatlakozás – a magyar válaszadók még nagyobb arányban, 78 százalékban érzik így. Az európai megkérdezettek magyarázatként legtöbbször azt jelölték meg, hogy az Európai Unió nagyban hozzájárul a béke és a biztonság fenntartásához (36 százalékuk véli így, ami hat százalékpontos növekedést jelent a 2021. november-decemberi felmérés eredményeivel összevetve). Jól jelzi az orosz–ukrán háborús konfliktus hatását, hogy a legnagyobb arányú növekedés Lettországban (+16 százalékpont), Litvániában (+15 százalékpont), Észtországban (+12 százalékpont), Hollandiában (+13 százalékpont), Máltán (+11 százalékpont) és Lengyelországban (+11 százalékpont) volt tapasztalható. Az uniós tagság kedvező megítélésekor csaknem ugyanilyen súllyal esett latba a tagországok közötti együttműködés lehetősége (35 százalék, +3 százalékpont), valamint az EU által nyújtott gazdasági támogatás (30 százalék, mint korábban).

Az eredmények részletesebb ismertetése itt olvasható, a teljes felmérést 2023 januárjában teszi közzé az Európai Parlament.

A 2022. őszi Eurobarométer felmérést a Kantar a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 443 interjúalany személyes megkérdezésével (Csehországban és Dániában számítógépes videokapcsolaton keresztül) végezte el. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 14., 09:20
Az előző hónaphoz viszonyítva 6,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene 2026 májusában, az egy évvel korábbitól (a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint) 6,7 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A lassulást döntően az út- és vasútépítés volumenének visszaesése okozta – ugyanez az alágazat májusban még a legnagyobb húzóerő volt.
2026-07-14 19:20:00
Országosan 0,6 százalékkal emelkedtek, Budapesten viszont 0,1 százalékkal csökkentek a lakásárak júniusban az ingatlan.com lakásárindexe szerint. A fővárosban már harmadik hónapja tart az árcsökkenés. Utoljára hasonló, legalább három hónapos negatív sorozatra legutóbb több mint öt éve, 2020 őszén volt példa.
2026-07-14 13:20:00
A tulajdonjog olyan alapvető jelentőségű jogintézmény, amely nélkül manapság nem csak a gazdasági élet, hanem a magánszemélyek mindennapi élete is nehezen lenne elképzelhető. Ezért érdemes tisztában lenni az alapvető szabályaival. Mit tartalmaz és mi lehet a tulajdonjog tárgya? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS