Erősödik a „deglobalizációs” nyomás: hazatérnének az európai gyártók is

Erősödik a „deglobalizációs” nyomás: hazatérnének az európai gyártók is
2022. 11. 15., 12:22

Az európai vállalatok nagy többsége át akarja helyezni a távoli helyszíneken történő gyártást a jelenlegi felvevőpiacaira – mutatta ki felmérésében a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek az IFUA Horváth vezetési tanácsadó cég is tagja.

A különböző ágazatokban dolgozó válaszolók 85 százaléka tervezi, hogy a felvevőpiacaira koncentrálja a tevékenységét a termeléstől az értékesítésig. Egyre inkább követik tehát a „helyi termékeket a helyieknek” elvet. Ez elsősorban a kínai gyártást érinti: a kínai telephellyel működő vállalatok több mint 60 százaléka már dolgozik is az áttelepülésen.

Az Európán kívüli tevékenységüket elsősorban azért vizsgálják felül a cégek, mert egyre erősebben érzik a geopolitikai bizonytalanságokat és az ezekkel összefüggő kockázatokat. Ilyen például az ellátási láncok megszakadása. Kína tervezett elhagyásának az is oka, hogy nehéz megfelelni az ottani jogszabályoknak.

„Mind Európa, mind az USA a legmagasabb politikai szinten is kinyilvánította, hogy csökkenteni szeretnék a függésüket a kritikus gazdasági ágazatokban” – emlékeztet Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a járműipari kompetenciaközpont vezetője. Mint mondja, erre jó példa a félvezetőgyártás, amely piacot tajvani, kínai és dél-koreai gyártók uralják. A Biden-kormányzat több mint 50 milliárd dollárt, de az Európai Unió is legalább 40 milliárd eurót kíván beruházni a saját kontinensén történő gyártási kapacitások kiépítésére. El is indultak ezek a fejlesztések, de el kell telnie még néhány évnek, mire termelni is tudnak ezek a gyártókapacitások. Az USA gyorsabban halad, New York államban például 100 milliárd dolláros beruházással épül egy óriási chipgyár.

„Látszik, hogy a COVID-járvány után megváltozott a megelőző időszak domináns beszerzői szemlélete: a korábbi, megtakarítás-központú megközelítés mellett legalább ilyen fontos, sőt még fontosabb is az ellátásbiztonság. Ez is motorja a deglobalizációnak” – mutat rá Vári Attila.

Mit jelent ez Magyarországnak?

Ennek megfelelően számos ágazatban megnő Európa jelentősége mind beszerzési, mind termelési szempontból. Ilyen például az elektromos autókhoz való akkumulátorok gyártása. „Magyarország akkumulátorgyártásban már most is ott van az európai élmezőnyben, ahogy az elektromobilitási iparág majdnem minden szegmensében nagyok a fejlődési lehetőségek. Ilyen az elektromos töltéshez szükséges infrastruktúra berendezéseinek és alkatrészeinek gyártása is” – fűzi hozzá az IFUA Horváth partnere. De több más szektorban is felértékelődik a regionális beszállítók szerepe: például az európai hadiipari szektor megnövekedő rendelésállományából is profitálhatnak magyar beszállítók.

Az európai cégek úgy látják, hogy a legjobb piaci lehetőséget saját kontinensük nyújtja számukra. Ez igaz mind az értékesítésre, mind pedig a beszerzésre.

„Az elmúlt 10 évben az volt az általános vélekedés az európai központú nagy nemzetközi gyártók részéről, hogy a kínai piac a növekedés elsődleges forrása. Kína ugyanis nagyon sok éven át 7 százaléknál magasabb növekedést produkált. Most ez fordult meg Európa javára” – ad hátteret az IFUA Horváth partnere. Bár Kína továbbra is nagyon fontos faktor egyszerűen a mérete miatt, Európa visszanyerte elsődleges jelentőségét. Az európai gyártók szempontjából Kína jelentősége több okból is csökkent. Ilyen a szigorú kínai COVID-politika miatti lassulás, a kínai gyártók versenyképességének javulása és az is, hogy Kína jogszabályokkal is védi a hazai gyártókat.

Ugyanakkor az európai vállalatok Ázsiát is kulcsfontosságúnak tartják a növekedés szempontjából. A három legfontosabb piacuk már régóta Európa, Ázsia és Észak-Amerika, s ez nem változott.

A cégek tehát nem zárkóznak el az Európán kívüli térségektől. Azok a szektorok, amelyek más kontinenseken fellelhető nyersanyagokkal és energiahordozókkal dolgoznak, nem is tudnak lemondani az ottani gazdasági térségekben folytatott tevékenységről. A fontos alkatrészek beszerzését, illetve a gyártási szerkezetet sem lehet egyik napról a másikra átállítani. Ez sokszor évekig is eltarthat.

Mi jön szóba Kína helyett?

A vállalatok kétharmada dolgozik azon, hogy lépésről lépésre, illetve legalább részben elvigye a termelést a Kínai Népköztársaságból. Nincs azonban olyan ország, amely egyértelműen át tudná venni Kína jelenlegi szerepét a gyártásban. Lehetséges alternatívaként említették a cégvezetők mindenekelőtt Indiát és Japánt. Utánuk következett Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan és Indonézia. A Horváth csoport tapasztalata szerint növekvő mértékben folyik az áttelepülés Kínából Vietnamba és Kambodzsába, a textilipar esetében Bangladesbe és Pakisztánba. A rugalmasság érdekében tanácsos is diverzifikálni. Kína teljes elhagyásáról azonban nincs szó, hanem csak arról, hogy ott is a „helyi termékeket a helyieknek" elvet kívánják érvényesíteni, vagyis az ottani piacra szánt termékeket akarják helyben gyártani.

A felmérés

A stuttgarti központú Horváth csoport felmérésében 150 európai felsővezető vett részt évi 200 millió eurónál nagyobb árbevételű cégektől, minden ágazatból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS