Erősödik a „deglobalizációs” nyomás: hazatérnének az európai gyártók is

Erősödik a „deglobalizációs” nyomás: hazatérnének az európai gyártók is
2022. 11. 15., 12:22

Az európai vállalatok nagy többsége át akarja helyezni a távoli helyszíneken történő gyártást a jelenlegi felvevőpiacaira – mutatta ki felmérésében a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek az IFUA Horváth vezetési tanácsadó cég is tagja.

A különböző ágazatokban dolgozó válaszolók 85 százaléka tervezi, hogy a felvevőpiacaira koncentrálja a tevékenységét a termeléstől az értékesítésig. Egyre inkább követik tehát a „helyi termékeket a helyieknek” elvet. Ez elsősorban a kínai gyártást érinti: a kínai telephellyel működő vállalatok több mint 60 százaléka már dolgozik is az áttelepülésen.

Az Európán kívüli tevékenységüket elsősorban azért vizsgálják felül a cégek, mert egyre erősebben érzik a geopolitikai bizonytalanságokat és az ezekkel összefüggő kockázatokat. Ilyen például az ellátási láncok megszakadása. Kína tervezett elhagyásának az is oka, hogy nehéz megfelelni az ottani jogszabályoknak.

„Mind Európa, mind az USA a legmagasabb politikai szinten is kinyilvánította, hogy csökkenteni szeretnék a függésüket a kritikus gazdasági ágazatokban” – emlékeztet Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, a járműipari kompetenciaközpont vezetője. Mint mondja, erre jó példa a félvezetőgyártás, amely piacot tajvani, kínai és dél-koreai gyártók uralják. A Biden-kormányzat több mint 50 milliárd dollárt, de az Európai Unió is legalább 40 milliárd eurót kíván beruházni a saját kontinensén történő gyártási kapacitások kiépítésére. El is indultak ezek a fejlesztések, de el kell telnie még néhány évnek, mire termelni is tudnak ezek a gyártókapacitások. Az USA gyorsabban halad, New York államban például 100 milliárd dolláros beruházással épül egy óriási chipgyár.

„Látszik, hogy a COVID-járvány után megváltozott a megelőző időszak domináns beszerzői szemlélete: a korábbi, megtakarítás-központú megközelítés mellett legalább ilyen fontos, sőt még fontosabb is az ellátásbiztonság. Ez is motorja a deglobalizációnak” – mutat rá Vári Attila.

Mit jelent ez Magyarországnak?

Ennek megfelelően számos ágazatban megnő Európa jelentősége mind beszerzési, mind termelési szempontból. Ilyen például az elektromos autókhoz való akkumulátorok gyártása. „Magyarország akkumulátorgyártásban már most is ott van az európai élmezőnyben, ahogy az elektromobilitási iparág majdnem minden szegmensében nagyok a fejlődési lehetőségek. Ilyen az elektromos töltéshez szükséges infrastruktúra berendezéseinek és alkatrészeinek gyártása is” – fűzi hozzá az IFUA Horváth partnere. De több más szektorban is felértékelődik a regionális beszállítók szerepe: például az európai hadiipari szektor megnövekedő rendelésállományából is profitálhatnak magyar beszállítók.

Az európai cégek úgy látják, hogy a legjobb piaci lehetőséget saját kontinensük nyújtja számukra. Ez igaz mind az értékesítésre, mind pedig a beszerzésre.

„Az elmúlt 10 évben az volt az általános vélekedés az európai központú nagy nemzetközi gyártók részéről, hogy a kínai piac a növekedés elsődleges forrása. Kína ugyanis nagyon sok éven át 7 százaléknál magasabb növekedést produkált. Most ez fordult meg Európa javára” – ad hátteret az IFUA Horváth partnere. Bár Kína továbbra is nagyon fontos faktor egyszerűen a mérete miatt, Európa visszanyerte elsődleges jelentőségét. Az európai gyártók szempontjából Kína jelentősége több okból is csökkent. Ilyen a szigorú kínai COVID-politika miatti lassulás, a kínai gyártók versenyképességének javulása és az is, hogy Kína jogszabályokkal is védi a hazai gyártókat.

Ugyanakkor az európai vállalatok Ázsiát is kulcsfontosságúnak tartják a növekedés szempontjából. A három legfontosabb piacuk már régóta Európa, Ázsia és Észak-Amerika, s ez nem változott.

A cégek tehát nem zárkóznak el az Európán kívüli térségektől. Azok a szektorok, amelyek más kontinenseken fellelhető nyersanyagokkal és energiahordozókkal dolgoznak, nem is tudnak lemondani az ottani gazdasági térségekben folytatott tevékenységről. A fontos alkatrészek beszerzését, illetve a gyártási szerkezetet sem lehet egyik napról a másikra átállítani. Ez sokszor évekig is eltarthat.

Mi jön szóba Kína helyett?

A vállalatok kétharmada dolgozik azon, hogy lépésről lépésre, illetve legalább részben elvigye a termelést a Kínai Népköztársaságból. Nincs azonban olyan ország, amely egyértelműen át tudná venni Kína jelenlegi szerepét a gyártásban. Lehetséges alternatívaként említették a cégvezetők mindenekelőtt Indiát és Japánt. Utánuk következett Szingapúr, Dél-Korea, Tajvan és Indonézia. A Horváth csoport tapasztalata szerint növekvő mértékben folyik az áttelepülés Kínából Vietnamba és Kambodzsába, a textilipar esetében Bangladesbe és Pakisztánba. A rugalmasság érdekében tanácsos is diverzifikálni. Kína teljes elhagyásáról azonban nincs szó, hanem csak arról, hogy ott is a „helyi termékeket a helyieknek" elvet kívánják érvényesíteni, vagyis az ottani piacra szánt termékeket akarják helyben gyártani.

A felmérés

A stuttgarti központú Horváth csoport felmérésében 150 európai felsővezető vett részt évi 200 millió eurónál nagyobb árbevételű cégektől, minden ágazatból.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS