„Az idei nyertes projektek keretében közel 130 uniós és harmadik ország 2500 felsőoktatási szereplőjének együttműködése valósulhat meg a felsőoktatás korszerűbbé és nemzetközibbé tételének jegyében.”
Az Európai Bizottság 159 támogatandó projektet választott ki az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja keretében, amely a harmadik országok felsőoktatásának korszerűsítését és minőségjavítását célozza a világ különböző régióiban. E projektek mindegyike megfelel annak az átfogó követelménynek, hogy támogassák a nemzetközi együttműködést a felsőoktatás terén, javítsák az oktatási rendszerek minőségét, illetve elősegítsék a globális növekedés és jólét megerősödését – olvasható a Bizottság közleményében.
„Az EU határain kívül megvalósuló felsőoktatási kapacitásépítés az Erasmus+ kiemelten fontos eleme. Mindannyian nyertesei vagyunk a globális partnereinkkel folytatott eszmecseréknek és együttműködésnek. És ismét különösen örvendetes az, hogy az Erasmus+ pozitív változást hoz az ukrán fiatalok és az ország oktatási rendszere szempontjából. Törekszünk arra, hogy az Ukrajnával folytatott felsőoktatási együttműködés régi és erős hagyományára alapozva beruházzunk az ország digitális jövőjébe, és a DigiUni projekt meggyőződésem szerint valódi változást fog hozni az ukrán diákok életében” – mondta Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök.
Az idei nyertes projektek keretében közel 130 uniós és harmadik ország 2500 felsőoktatási szereplőjének együttműködése valósulhat meg a felsőoktatás korszerűbbé és nemzetközibbé tételének jegyében. A 2023. évre rendelkezésre álló 115,3 millió eurós költségvetési keretből az EU többek között támogatni fogja a matematikaoktatás professzionalizálását Közép-Afrikában; a hátrányos helyzetű latin-amerikai diákok méltányossági és egyenlőségi témákkal foglalkozó jogi tanulmányait; a dél-mediterrán térség fenntartható kék gazdaságának tananyaggá tételét; valamint az egészségügyi oktatás átalakítását célzó tanfolyamokat Délkelet-Ázsiában. A világ más régióiban a projektek olyan területekre irányulnak, mint a közép-ázsiai nők vállalkozói készségei, a Nyugat-Balkán digitális oktatási felkészültsége, a közel-keleti egyetemek nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó irodáinak fejlesztése, valamint az élelmezési és táplálkozási reziliencia oktatási anyagainak kidolgozása Nyugat-Afrikában.
Az idén az EU további 5 millió eurót különített el Ukrajna megsegítésére egy olyan nagyszabású Erasmus+ projekt támogatásával, amely az ukrajnai felsőoktatás digitális környezetének megerősítését célozza. A „DigiUni” elnevezésű négyéves projekt nagy teljesítményű digitális platformot fejleszt az ukrán egyetemek számára, amely különösen hasznos lesz azon diákok számára, akiknek el kellett menekülniük az országból, vagy akiknek el kellett hagyniuk a lakóhelyüket. Ez a platform biztosítani tudja az ukrán felsőoktatási intézményekbe az ukrán nyelvű és az ukrán tanterv szerinti képzésekre beiratkozott diákok oktatásának folytonosságát. A DigiUni platform egy olyan digitális tanulási eszközt is kínál, amely az online tanítási technikákkal kapcsolatos képzések kidolgozását és az oktatási tartalmak online vagy virtuális környezethez igazítását segíti. A kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem által koordinált projekt résztvevői között vannak hat uniós tagállam (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Lengyelország és Spanyolország) felsőoktatási intézményei és érdekelt felei, valamint 15 másik ukrán partner, köztük kilenc nemzeti egyetem, az oktatási és digitális átalakulási minisztérium, a nemzeti felsőoktatási minőségbiztosítási ügynökség és három, az informatikai ágazatot és a diákokat képviselő szövetség.
A program keretében a keleti szomszédság régiójának nyújtott támogatás részeként az ukrán egyetemek és hatóságok további 19 kapacitásépítési projektben vesznek részt: ezek között van olyan, amely az egyetemeknek az újjáépítésben betöltött szerepét vizsgálja, míg mások olyan tantervreform-javaslatokat dolgoznak ki, amelyek a békét és a multilateralizmust teszik a tanulmányok átfogó elemévé, illetve az energiahatékonysággal kapcsolatos készségfejlesztésre összpontosítanak.
A támogatási megállapodások aláírására 2023 novemberéig kerül sor, hogy a projektek még az év vége előtt megkezdődhessenek.
Az immár 36 éve fennálló Erasmus+ az egyik legemblematikusabb uniós program, melyben eddig közel 13 millióan vettek részt. A mintegy 26,2 milliárd euró költségvetésből gazdálkodó program a 2021–2027-es időszakban nagy hangsúlyt fektet a társadalmi befogadásra, a zöld és digitális átállásra, valamint a fiatalok demokratikus életben való részvételének előmozdítására.
Az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési programja egy szélesebb körű intézkedéscsomag részét képezi, amely a diákok és a felsőoktatási dolgozók csereprogramjait, illetve az Európa és a világ többi része közötti oktatási együttműködést hivatott előmozdítani. E nemzetközi fellépések egyrészről a 27 uniós és a 6 társult országban, másrészről a világ más régióiban (vagyis a nem társult harmadik országokban) működő intézmények és érdekelt felek partnerségén alapulnak. Az Erasmus+ program hat társult országa: Izland, Liechtenstein, Norvégia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország.
A fellépések célja a harmadik országok támogatása, illetve az Európával ápolt kapcsolataik megerősítése a felsőoktatási együttműködés révén. A partnerségek új oktatási tartalmak és technikák közös kidolgozását, a felsőoktatási személyzet képzését, illetve az egyetemi rendszerek és igazgatás minőségének javítását szolgálják. Az Erasmus+ projektjei alkalmasak új szakpolitikai megközelítések és reformok előkészítésére is – tevékenységeikbe ugyanis be kell vonniuk a nemzeti oktatási hatóságokat is. Mindez nem pusztán magának az oktatási ágazatnak válik hasznára: egyúttal új készségeket és gyakorlatokat segít elő a gazdaság és a társadalom olyan kulcsfontosságú területein, mint a környezetbarát gyártás, az energiagazdálkodás, az élelmiszertudomány, a vállalkozói szellem stb.
Az Erasmus+ felsőoktatási kapacitásépítési program a 2021–2027-es időszakban összesen 613 millió eurós költségvetéssel rendelkezik A jövőben még négy alkalommal kerül sor éves pályázati kiírásra, a következő felhívást a Bizottság 2023 novemberében teszi közzé.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.