Lekerült az európai pénzügyminiszterek tanácsának december 6-ai napirendjéről a globális minimumadóról szóló vita. Az új adórendszer bevezetése több akadályba is ütközik, amely szakmai szempontból a részletszabályok hiányából, másrészt pedig a politikai síkon megjelenő nézeteltérésekből fakad. Ennek ellenére több jelentős uniós tagállam már korábban jelezte, hogy készen áll egységes európai álláspont nélkül is átültetni a minimumadó szabályait saját jogrendjébe.
Ha a vártnál lassabban is, de folyamatban van globális minimumadó szabályainak elfogadási folyamata az Unióban. Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország szeptember elején közölte, hogy abban az esetben is implementálnák a globális minimumadó szabályait, amennyiben arról nem születik egységes uniós döntés.
Erre erősített rá Bruno le Maire francia pénzügyminiszter is, amikor egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott, hogy Párizs egy közös európai álláspont hiányában is előre kíván lépni a globális minimumadó bevezetését illetően, így a vonatkozó szabályokat a jövő év elejéig be kívánják építeni a francia jogrendbe.
Bár az OECD és az egyes tagországok már 2023-as évtől alkalmaznák gyakorlatban is a globális minimumadó szabályait, a kijelölt határidő aligha teljesíthető, amely több tényező következménye.
Ennek egyik oka, hogy még az implementáció terén élen járó országokban is komoly aggályok merültek fel a minimumadó várható gazdasági hatásait illetően, főleg a részletszabályok kidolgozatlansága miatt. A Német Iparszövetség november elején például azt szorgalmazta, hogy Berlin az új adórendszer bevezetését tolja el 2025-re, mivel álláspontjuk szerint egy korai és egyoldalú implementáció negatívan érintené a német versenyképességet, és rendkívüli adminisztrációs terhet róna az érintett gazdasági szereplőkre. Ennek enyhítése céljából egy olyan kivételszabály bevezetésére tettek javaslatot, amely mentesítené azon országokat a feltöltési adó kiszámítása alól, ahol az effektív társasági adókulcs eleve az előírt 15 százalék fölött van.
Hasonló kérést fogalmazott meg az Európai Tanácshoz címzett levelében az európai kis, közepes- és nagyvállalatok képviseletét ellátó szervezet, a BusinessEurope is.
A részletszabályok hiánya és az időbeli nyomás mellett a politikai síkon tetten érhető nézeteltérések is lassítják az implementáció folyamatát, az Európai Unió esetében ez leginkább a magyar vétó formájában jelenik meg. Többek közt emiatt került le az európai pénzügyminiszterek tanácsának tegnapi napirendjéről a minimumadó európai szintű bevezetésének vitája.
„Bár úgy tűnhet, hogy ólomlábakon jár az idő a globális minimumadó bevezetését illetően, a megállapodás kikerülésére valószínűleg nem lesz lehetőség függetlenül attól, hogy egy adott ország nem kíván csatlakozni a rendszerhez” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.
Különösen igaz ez abban az esetben, ha az Unió fajsúlyosabb gazdaságai az előzetes ígéreteknek megfelelően nem várják meg az uniós döntéshozatalt és az egyoldalú implementáció mellett teszik le a garast.
„Az európai példákat elnézve éppen ezért lehet rendkívül fontos az ügyfelek számára a globális minimumadó szabályainak alapos vizsgálata és megvitatása a lehetséges mentesítési lehetőségek feltérképezése céljából” – tette hozzá Póczak Ferenc.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.