Éghajlati célok: bátrabb vállalásokat vár az Európai Parlament

2022. 10. 21., 14:23

Vállaljanak már az egyiptomi ENSZ-klímakonferencia előtt bátrabb éghajlati célokat 2030-ra – szólította fel a világ országait az Európai Parlament.

A képviselők október 20-án fogadták el az ENSZ november 6–18-i egyiptomi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) képviselendő parlamenti álláspontot. Véleményük szerint az éghajlat változása és a biológiai sokféleség csökkenése miatti válság az emberiség előtt álló legfőbb kihívások egyike. Aggasztónak tartják, hogy a kibocsátási szakadékról szóló 2021. évi UNEP-jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a világ még az egyes országok legambiciózusabb 2030-as vállalásainak teljesítésével sem kerülheti el az átlaghőmérséklet 2,7°C-os növekedését. Így nem sikerülhet a globális felmelegedés mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C-on belül tartani, illetve az 1,5°C-os cél felé közelíteni – ezeket a célokat a Párizsi Megállapodásban fektettek le.

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború és annak következményei miatt a képviselők még sürgetőbb feladatnak tartják a globális energiarendszer átalakítását. Ugyan egyre több ország kötelezi el magát a klímasemlegesség (azaz a zéró nettó kibocsátás) mellett hosszú távon, a képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a konkrét lépésekre már ebben az évtizedben szükség van. Annál is inkább, mert ezek a kötelezettségvállalások gyakran túl sokat ígérnek, és azt sem átlátható módon.

A G20-csoportnak és az EU-nak többet kellene vállalnia 2030-ra

Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagról és a RePowerEU tervről alkotott parlamenti pozíció elfogadásával az Európai Unió 2030-ra 55 százaléknál is többel tudná csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, jelentik ki a képviselők. Felszólítják ugyanakkor az Uniót, hogy a G20-csoporttal együtt példát mutatva már a 27. éghajlatvédelmi konferencia előtt nagyobb mértékű kibocsátáscsökkentés mellett kötelezzék el magukat. Az Uniónak és a többi országnak ehhez igazodva a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokat is felfelé kellene módosítani.

A fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének finanszírozása

A Parlament állásfoglalásában emlékeztet arra, hogy jelenleg az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi támogatást a fejlődő országok klímavédelmi lépéseihez. Arra kéri a fejlett országokat, hogy 2022-ben végre teljesítsék a fejlődő országoknak 2020 és 2025 közötti időszakra megígért évi átlagosan 100 milliárd dollár kifizetését, amelyet aztán a maradék három évben is folyósítsanak. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal (CBAM) kapcsolatos parlamenti álláspont egyértelmű: az Uniónak legalább a CBAM-tanúsítványok értékesítéséből származó bevételeknek megfelelő mértékben kell pénzügyileg támogatnia a legkevésbé fejlett országok dekarbonizációs törekvéseit.

A képviselők üdvözlik a veszteségekről és károkról indított glasgow-i párbeszédet, amelynek során a Parlament szerint a fejlődő országok finanszírozását kellene a középpontba állítani. Kölcsönök helyett egyértelműen a támogatásra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy a fejlődő országok kivédhessék vagy minimálisra csökkenthessék és kezelhessék az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaiból eredő káraikat és veszteségeiket.

Az állásfoglalást a képviselők kézfeltartással fogadták el.

Európai Parlament

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS