Az új koronavírus okozta járvány negatív növekedési hatásait a feltörekvő európai gazdaságok sem tudják kivédeni, jövőre azonban a térségben már lendületes kilábalás várható az idei recesszióból – olvasható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán Londonban ismertetett tavaszi regionális előrejelzésében.
A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet szerint a közép-európai EU-gazdaságok közül valószínűleg Lengyelországban és Magyarországon lesz a legkisebb mértékű a GDP visszaesése 2020-ban.
Az EBRD közölte: működési területének egészében átlagosan 3,5 százalékos visszaeséssel számol az idén, 2021-ben azonban már 4,8 százalékos GDP-növekedést vár a térségben.
A bank hangsúlyozza: mostani előrejelzését példátlan bizonytalanságok terhelik, mivel ha a Covid-19-járvány megfékezése végett elrendelt korlátozó intézkedések a vártnál sokkal tovább tartanak, a térségi recesszió is számottevően mélyebb lehet, és ebben az esetben az egy főre jutó tavalyi kibocsátási értéket csak évek múlva érhetnék el ismét a régió gazdaságai.
A tanulmányban szereplő grafikus növekedési modell tartalmaz egy negatív forgatókönyvet is, amelynek számítási alapja az, hogy az EBRD-térségben a korlátozásokat a következő 18 hónapban időnként feloldják, majd újra bevezetik, és a diszkrecionális – vagyis a napi szükségleteken túli, tetszés szerinti célokra fordított – fogyasztási kiadások ezután is nyomott szinten maradnak.
A modell szerint ebben a környezetben a térségi gazdaságok a koronavírus-válság előtti kapacitásaik 85-90 százalékán működnek.
E forgatókönyv-változat alapján az EBRD-gazdaságok egy főre jutó hazai összterméke jövőre a 100-as referenciaszintnek vett 2010-es szint alá csökkenne, és még 2024-ben sem érné el az ehhez mért 120-as viszonyítási értéket.
A központi előrejelzési forgatókönyv alapján ugyanakkor a fejenkénti GDP-érték már jövőre a 120-as viszonyítási szint felett lenne.
E központi előrejelzésében az EBRD azt valószínűsíti, hogy Magyarországon az idén 3,5 százalékos visszaesés, jövőre 4 százalékos gazdasági növekedés lesz.
A bank a közép-európai és a balti térségen belül a magyar GDP-prognózist rontotta a legkisebb mértékben: novemberben kiadott előző előrejelzéséhez képest 6,6 százalékponttal csökkentette a magyar gazdaság idei egész éves teljesítményére szóló becslését.
Az EBRD Lengyelországban az idén ugyancsak 3,5 százalékos visszaesést, jövőre 4 százalékos növekedést vár, az idei lengyel prognózist ugyanakkor 7 százalékponttal rontotta.
A bank a többi közép- és kelet-európai EU-gazdaságban 5,5-7 százalék közötti GDP-visszaesést jósol 2020-ra, 6,6-9,5 százalékpont közötti mértékben rontva ezeket a prognózisokat.
Az előrejelzés Magyarországgal foglalkozó fejezete kiemeli, hogy tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékos növekedése volt a leggyorsabb a közép-európai és a balti EU-térségen belül, és folytatódott a beruházások értékének kétszámjegyű növekedése, amely 2019-ben 15,3 százalék volt.
Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jóllehet a hazai fogyasztás fontossága az utóbbi időben növekedett, a masszív világkereskedelmi kitettség sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot a koronavírus által a globális beszállítói hálózatokban okozott felfordulásoktól.
A bank kiemeli, hogy az export és az import értéke együtt a magyar hazai össztermék több mint 190 százalékának felel meg.
Az EBRD hangsúlyozza azt is, hogy az autóipar a teljes magyar feldolgozóipari termelés 28 százalékát adja, és a négy autógyár átmeneti leállása jelentősen megterheli rövid távon a GDP-növekedést és a foglalkoztatást is.
Az EBRD közölte: becslései szerint az autógyárak egyhavi lezárása az éves magyar GDP-érték 0,4 százalékának megfelelő kiesést okozna, bár egyes autóipari üzemek április végén már újraindították a termelést.
Az EBRD a következő két évre 21 milliárd euró pótlólagos támogatási csomagot állított össze a működési területéhez tartozó gazdaságoknak a Covid-19 járvány okozta gazdasági veszteségek enyhítésére.
E támogatási csomag méretét mutatja, hogy az EBRD tavaly 10,1 milliárd eurót juttatott hitelek és befektetések formájában tevékenységi térségének, és ez éves rekord volt a bank csaknem 30 éves történetében.
MTI/Kertész Róbert, London
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.