Éberségi és vészhelyzeti üzemmódot is bevezetne az Európai Bizottság

Éberségi és vészhelyzeti üzemmódot is bevezetne az Európai Bizottság
2022. 09. 19., 18:17

Az Európai Bizottság bemutatta „az új egységes piaci szükséghelyzeti eszközt”. A válságkezelési keret célja, hogy jövőbeli vészhelyzetek esetén megőrizze az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, valamint a kulcsfontosságú áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását, ami a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja Unió-szerte.

Bár a válságkezelés legjobb eszközének az egységes piac bizonyult, a Covid19-világjárvány rávilágított azokra a strukturális hiányosságokra, amelyek gátolják az EU-t abban, hogy a vészhelyzetekre hatékonyan és összehangolt módon reagáljon. Az egyoldalú intézkedések széttagoltságot okoztak, súlyosbították a válságot, és különösen a kkv-kat érintették – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A Covid19-válság egyértelművé tette: egységes piacunkat mindenkor működőképesen kell tartanunk, válság idején is. Erősebbé kell tennünk. Olyan új eszközökre van szükségünk, amelyek lehetővé teszik számunkra a gyors és kollektív reagálást annak érdekében, hogy amikor újabb válsággal nézünk szembe, biztosítani tudjuk, hogy egységes piacunk nyitott maradjon, és az európai polgárok védelme szempontjából létfontosságú áruk továbbra is rendelkezésre álljanak. Az új egységes piaci szükséghelyzeti eszköz ezt teszi lehetővé.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Az elmúlt néhány év válságai során keményen dolgoztunk azon, hogy megőrizzük az egységes piac zökkenőmentes működését, nyitva tartsuk határainkat és ellátási láncainkat, és biztosítsuk azon termékek és szolgáltatások rendelkezésre állását, amelyekre polgárainknak szükségük volt. Azonban jobban fel kell készülnünk a következő válságok előrejelzésére és a válságokra való reagálásra. Ahelyett, hogy rögtönzött intézkedésekre támaszkodna, az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz strukturális választ fog adni az áruk, a személyek és a szolgáltatások nehéz időkben való szabad mozgásának megőrzésére. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz jobb koordinációt biztosít a tagállamokkal, segít megelőzni és korlátozni a potenciális válság iparunkra és gazdaságunkra gyakorolt hatását, és ellátja Európát azokkal az eszközökkel, amelyekkel globális partnereink rendelkeznek, mi azonban nem.”

A bizottság szakértői a legfontosabb tudnivalókat kérdés-felelet formában is összefoglalták.

1. Miért van szükség az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre?

A közelmúltbeli válságok, például a Covid19-világjárvány rámutattak arra, hogy a hasonló események megzavarhatják az egységes piacot, és arra is, hogy a vállalkozások és az európai gazdaság nagymértékben az egységes piac zökkenőmentes működésére vannak utalva. Az európai egységnek és szolidaritásnak köszönhetően az EU sikeresen kezelni tudta ezeket a válságokat, és átvészelte őket. Az események azonban arra is rávilágítottak, hogy Európának jobban fel kell készülnie az esetleges jövőbeli krízishelyzetekre, különös figyelemmel arra, hogy az éghajlatváltozás és az abból eredő természeti katasztrófák, valamint a globális gazdasági és geopolitikai instabilitás tartós hatásokkal járnak. Az esetleges jövőbeli válságokra való felkészülés különösen azt jelenti, hogy hatékonyabban kell kezelni a szabad mozgást gátló új akadályokat vagy a válság szempontjából releváns árukban és szolgáltatásokban fellépő, az egységes piac működését befolyásolni képes hiányokat. E célból az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz egy jól kidolgozott eszköztárat javasol, amely lehetővé teszi a válságokra való gyors és hatékony reagálást.

2. Milyen kapcsolat áll fenn az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz és más uniós válságreagálási eszközök között?

Számos uniós jogi eszköz állapít meg az általános válságkezelés szempontjából releváns rendelkezéseket, mint például az uniós polgári védelmi mechanizmus. Aktiválás esetén az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz az akadályok felszámolására és az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgásának megőrzésére, valamint a kritikus fontosságú termékek egységes piacon való elérhetőségének biztosítására törekszik. Ily módon kiegészíti az egyéb uniós keretszabályozásokat és közelmúltbeli bizottsági javaslatokat, amelyek célzottabb intézkedéseket határoznak meg a válságkezelés bizonyos területein, vagy amelyek bizonyos ágazatok szempontjából relevánsak, mint például az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA), az élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság biztosítását célzó vészhelyzeti terv és a csipekről szóló európai jogszabály.

3. Melyek az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz fő intézkedései?

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz célja egy, az egységes piacra gyakorolt hatások különböző szintjeihez kapcsolódó átfogó válságreagálási architektúra létrehozása. Ennek fő elemei a következők: 

– tanácsadó csoport;

– a készenléti tervezés keretrendszere;

– az egységes piaccal kapcsolatos éberségi üzemmód keretrendszere;

– az egységes piaccal kapcsolatos vészhelyzeti üzemmód keretrendszere.

4. Mi a tanácsadó csoport szerepe, és kik alkotják?

A tanácsadó csoport feladata, hogy megfelelő koordinációt biztosítson, és emellett tanáccsal lássa el a Bizottságot a zavar veszélye vagy a válság által az egységes piacra gyakorolt hatások megelőzésére vagy kezelésére szolgáló megfelelő intézkedésekről. A tanácsadó csoport segíteni fogja a Bizottságot a veszély vagy a válság hatókörének felmérésében és annak értékelésében, hogy működésbe kell-e hozni az egységes piaccal kapcsolatos éberségi vagy vészhelyzeti üzemmódot. A csoport továbbá elemezni fogja a tagállamok és a Bizottság által gyűjtött, illetve a gazdasági szereplőktől származó releváns információkat is.

A tanácsadó csoport a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll, elnöki tisztét pedig a Bizottság tölti be. Megfigyelőként meghívhatók más válságkezelési eszközök, például a HERA-tanács vagy a politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (IPCR) képviselői, továbbá az Európai Parlament, az EGT-államok, illetve a gazdasági szereplők és az érdekelt szervezetek képviselői. 

5. Milyen intézkedéseket irányoz elő a készenléti tervezés keretrendszere?

Rendes gazdasági körülmények között, amikor valószínűtlen, hogy váratlan esemény súlyos zavart okozna az egységes piacon, a piaci erők biztosítják a vállalkozások és az egységes piac működését. A készenléti tervezés keretrendszere ugyanakkor lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy bármikor intézkedéseket tegyen az esetleges válságokra való felkészülés érdekében anélkül, hogy ehhez konkrét aktiválásra lenne szükség.

Ezen intézkedések közé tartozik a válságkezelési protokollok és a válságkommunikáció előkészítése, a tagállami tisztviselők képzése és szimulációkban való részvétele, valamint egy olyan korai előrejelző rendszer létrehozása, amely a tagállamok által bejelentett, az egységes piac működését esetlegesen megzavaró eseményeket jelzi.

6. Mi az az éberségi üzemmód, és milyen intézkedéseket irányoz elő?

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz keretében az éberségi üzemmód akkor aktiválható, ha fennáll a veszélye annak, hogy a stratégiai jelentőségű áruk vagy szolgáltatások kínálatában jelentős zavarok lépnek fel, ami vészhelyzet kialakulásához vezethet az egységes piacon.

Az éberségi mód fő intézkedései közé tartozik, hogy a tagállamok nyomon követik a stratégiailag fontos áruk és szolgáltatások ellátási láncait. A javaslat továbbá keretet biztosít a stratégiai tartalékok létrehozásához ezeken a területeken. E célból a Bizottság először azonosítja azokat az árukat, amelyekből tartalékokra lehet szükség. Emellett tájékoztatást kérhet a tagállamoktól tartalékaikat illetően, gondoskodhat a tagállami intézkedések összehangolásáról és az információk cseréjéről, továbbá jegyzékbe foglalhatja az elérendő célokat. Amennyiben az indikatív célok nem teljesülnek, de a kritikus körülmények megkívánják, a Bizottság végrehajtási jogi aktust is elfogadhat, amelyben egy vagy több tagállamot tartalékképzésre kötelez. A gazdasági szereplők tartalékait az egész folyamat során figyelembe kell venni. 

7. Mi az a vészhelyzeti üzemmód, és milyen intézkedéseket irányoz elő?

Az egységes piaccal kapcsolatos vészhelyzeti üzemmód abban az esetben léphet működésbe, ha az egységes piaci válság olyan messzeható következményekkel jár, amelyek súlyosan megzavarják az egységes piacon való szabad mozgást vagy a társadalmi és gazdasági tevékenységekhez elengedhetetlen ellátási láncok működését.

A vészhelyzeti üzemmód meghatározza azokat az alapelveket, amelyeket a tagállamoknak követniük kell a szabad mozgás megkönnyítése és szükség esetén helyreállítása során, ugyanakkor megtiltja a tagállamoknak, hogy a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások szabad mozgását érintő korlátozásokat fogadjanak el, kivéve, ha ezeket indokolt módon végső eszközként alkalmazzák. Az átláthatóság javítása érdekében a tagállamoknak a lehető leghamarabb be kell jelenteniük minden új korlátozást, és egyablakos ügyintézési pontokat kell létrehozniuk a polgárok és a vállalkozások számára. A Bizottság emellett elő tudja majd segíteni a válság szempontjából releváns áruk közbeszerzését, amennyiben erre felkérést kap a tagállamoktól. Emellett a Bizottság javasolhatja a tagállamoknak, hogy oly módon biztosítsák a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások rendelkezésre állását, hogy megkönnyítik a gyártósorok bővítését vagy más célra való felhasználását, illetve felgyorsítják az ilyen áruk engedélyezését. A Bizottság továbbá a stratégiai tartalékok célzott módon történő elosztását is javasolhatja a tagállamoknak.

8. Melyek a vészhelyzeti üzemmódban előirányzott kettős aktiválási intézkedések?

A vészhelyzeti üzemmód olyan rendkívüli intézkedéseket is lehetővé tesz, amelyek csak szigorúbb eljárási követelmények betartása mellett aktiválhatók. Ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak a vészhelyzeti üzemmód működésbe léptetését követően egy további bizottsági végrehajtási jogi aktussal kell aktiválnia e rendkívüli intézkedéseket (úgynevezett kettős aktiválás). Ezekre az intézkedésekre minden esetben az iparággal folytatott konzultációt követően, önkéntes kérésre kerülne sor. A kettős aktiválás biztosítja a megfelelő fékeket és ellensúlyokat, továbbá azt, hogy az intézkedések csak végső megoldásként legyenek alkalmazhatók.

Ezek között szerepel a Bizottság azon lehetősége is, hogy kötelező erejű határozat útján információkat kérjen a gazdasági szereplőktől. Emellett a Bizottság felkérheti a vállalkozásokat arra, hogy fogadják el a válság szempontjából releváns árukra vonatkozó kiemelt fontosságú megrendeléseket, és kivételes körülmények között megkövetelheti a vállalkozásoktól, hogy tegyenek eleget e megrendeléseknek, vagy pedig fejtsék ki azokat a súlyos okokat, amelyek az elutasításukat indokolják. Az intézkedések között szerepel a harmonizált termékszabályoktól való célzott eltérés lehetősége is.

9. Mi az éberségi és vészhelyzeti üzemmód aktiválásának és felfüggesztésének menete?

Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy teljesülnek az éberségi üzemmódra vonatkozó kritériumok, az egységes piaci szükséghelyzeti eszközzel foglalkozó tanácsadó csoport segítségével aktiválhatja ezt az üzemmódot. E célból a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amellyel legfeljebb hat hónapra aktiválja az éberségi üzemmódot, élve a meghosszabbítás vagy a felfüggesztés lehetőségével is. A bizottsági végrehajtási jogi aktus bizottsági eljárásrend tárgyát fogja képezni[1].

A tanácsadó csoport által segített Bizottság javasolhatja az Európai Unió Tanácsának az egységes piaccal kapcsolatos vészhelyzeti üzemmód aktiválását is, amennyiben megállapítja, hogy a vonatkozó kritériumok teljesülnek.  A vészhelyzeti üzemmód működésbe léptetéséhez minősített többségi szavazással elfogadott tanácsi végrehajtási jogi aktusra van szükség, amit a válság rendkívüli jellege és a kapcsolódó válságreagálási eszközök indokolnak. Ezt követően a vészhelyzeti üzemmód hat hónapra aktiválható, és a körülményektől függően meghosszabbítható vagy felfüggeszthető. 

10. Hogyan fogja módosítani az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz a harmonizált termékszabályokat, hogy ezzel jobb válságreagálást biztosítson?

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó csomag egy rendeletre és egy irányelvre irányuló javaslatot tartalmaz; e jogszabályok több meglévő uniós ágazati keretben módosítani kívánják az azokban megállapított harmonizált szabályokat. E keretek jelenleg nem teszik lehetővé a harmonizált szabályoktól való eltérést vészhelyzet esetén. Az új javaslatok 14 irányelv és öt rendelet módosítása útján most be kívánják vezetni ezt a lehetőséget. Az említett 19 termékterület közé tartoznak többek között a gépek és berendezések, a trágyák és az építőanyagok.  

Az e javaslat által a vonatkozó jogi keretekbe bevezetni kívánt módosítások a következő szempontokra terjednek ki:

– a bejelentett szervezetek által válság szempontjából relevánsnak minősített termékek megfelelőségértékelése elsőbbséget élvez;

– az illetékes nemzeti hatóságok lehetőséget kapnak arra, hogy bizonyos feltételek mellett ideiglenes engedélyt adjanak ki olyan, válság szempontjából releváns termékekre, amelyek nem estek át szabványos megfelelőségértékelési eljáráson;

– a gyártók lehetőséget kapnak arra, hogy vészhelyzetben a megfelelő nemzetközi és nemzeti szabványokra támaszkodjanak abban az esetben, ha nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok, és az alternatív szabványok egyenértékű biztonsági szintet garantálnak;

– a Bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján önkéntes vagy kötelező közös műszaki előírásokat fogadjon el a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozóan;

– a válság szempontjából releváns árukra vonatkozó piacfelügyeleti tevékenységek elsőbbséget élveznek.

11. Tudna példát adni arra, hogy a múltban mikor lehetett volna bevetni ezt az eszközt, ha akkoriban létezett volna?

A Covid19-válság idején az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz több rendelkezését alkalmazni lehetett volna.

Az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz átlátható koordinációs mechanizmusával a válság egységes piacra gyakorolt hatására lehetett volna összpontosítani. Ez jobb koordinációt biztosított volna a Bizottság és a tagállamok között az áruk, szolgáltatások és személyek szabad mozgása tekintetében. Így például gyors válaszintézkedéseket tett volna lehetővé az olyan intézkedések tekintetében, mint az egyéni védőeszközökre, például a szájmaszkokra és kesztyűkre vonatkozó, EU-n belüli exportkorlátozások, és megakadályozta volna, hogy a tagállamok az említett termékek hiányát tovább súlyosbító intézkedéseket hozzanak. Ezenkívül az egyéni védőeszközöket gyorsabban és nagyobb mennyiségben, a biztonsági követelmények veszélyeztetése nélkül forgalomba lehetett volna hozni.

Átláthatósági rendelkezésekkel ötvözve az egységes piaci szükséghelyzeti eszköz nagyon jó áttekintést adott volna a Bizottságnak és a gazdasági szereplőknek a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokról, így azok megtakaríthatták volna az információkeresésre és a megfelelési költségekre fordított összegeket. A gazdasági szereplők megfelelő tájékoztatást kaphattak volna a szabad mozgás korlátozásáról, és adminisztratív támogatásban részesülnek az alakiságok betartásához.

A tagállamok számára egyértelműbb lett volna, hogy a világjárvány idején milyen utazási korlátozásokat nem léptethetnek életbe (például az egészségügyi dolgozókra és szolgáltatókra, az egyéni védőeszközök gyártásában érintett munkavállalókra és üzleti képviselőkre, valamint a bejelentett szervezetek azon dolgozóira vonatkozó utazási korlátozások, amelyek határokon átnyúló megfelelőségi ellenőrzéseket végeznek).  Az eszköz keretében a Bizottság megkövetelhette volna a tagállamoktól, hogy gyorsított eljárással szüntessék meg a nem megfelelő utazási korlátozásokat. Emellett igazolássablonokat adhatott volna ki, amelyek birtokában a munkavállalók, a szolgáltatók és a vállalkozások képviselői igazolják, hogy a válság szempontjából releváns áruk és szolgáltatások biztosításában vesznek részt, ezzel elősegítve a határokon átnyúló munkát, szolgáltatásnyújtást és termelést. Mindez lehetővé tette volna az egészségügyi dolgozók számára, hogy a határ menti területekről vagy külföldről érkező munkavállalóktól és szolgáltatóktól függő tagállamokba utazzanak, amivel a népegészségügyi válságot megfelelőbben lehetett volna kezelni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-30 15:22:20
Megnövekedett az érdeklődés a tatabányai központú Komárom-Esztergom megyében található ingatlanok iránt. A legkeresettebb ingatlantípus a családiház, amelyre a vásárlók közel 10 millióval többet költenek átlagosan, mint két évvel ezelőtt.
2022-09-30 14:22:05
Újabb, 10 hektárnál kisebb földterületeket hirdetett meg értékesítésre a Nemzeti Földügyi Központ. A szántókra, rétekre és legelőkre a korábbi eljárásokhoz hasonlóan, a jogszabályban foglalt feltételeket figyelembe véve lehet elektronikusan vételi ajánlatot tenni.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

A mintegy 300 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei szerint fejenként 25,2 kg élelmiszert dobunk feleslegesen a szemétbe évente, a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját pedig továbbra is az ételmaradékok vezetik.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS