Az Európai Bizottság javasolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy csatlakozzon az Európai Unióban megvalósítandó digitális átalakulásra irányadó jogokról és elvekről szóló nyilatkozathoz.
A digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattervezet célja az, hogy mindenkinek egyértelmű hivatkozási alapként szolgáljon a digitális átalakulás azon formáját illetően, amelynek előmozdítása és védelme mellett Európa elkötelezett. Ezen túlmenően a nyilatkozat iránymutatást nyújt a politikai döntéshozóknak és a vállalkozásoknak az új technológiák alkalmazására vonatkozóan. Az uniós jogi keretben rögzített jogoknak és szabadságoknak, valamint az elvek által kifejezésre juttatott európai értékeknek az online térben épp úgy érvényt kell szerezni, mint az offline világban. A nyilatkozat – azt követően, hogy a fent említett intézmények közösen jóváhagyták – meghatározó lesz a tekintetben is, hogy az EU a digitális átalakulás vonatkozásában milyen megközelítés előmozdítására fog törekedni világszerte.
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az emberek javát szolgáló, biztonságos technológiákat akarunk, amelyek tiszteletben tartják jogainkat és értékeinket. Méghozzá az online térben is. És azt szeretnénk, hogy mindenkinek lehetősége legyen aktív szerepet vállalni egyre nagyobb mértékben digitalizált társadalmainkban. Ez a nyilatkozat egyértelműen meghatározott hivatkozási alapként szolgál számunkra az online világra vonatkozó jogok és elvek tekintetében.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Tudatosítani akarjuk az európai polgárokban, hogy az Unióban élők, tanulók, dolgozók vagy üzleti tevékenységet folytatók bízvást számíthatnak a kiváló minőségű hálózati összeköttetés, a közszolgáltatásokhoz való zökkenőmentes hozzáférés, valamint a biztonságos és tisztességes digitális tér előnyeire. A digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat egyszer és mindenkorra rögzíti, hogy ami offline jogellenes, annak online is jogellenesnek kell lennie. Célunk továbbá, hogy ezeket az elveket a világ többi részében is követendő normaként népszerűsítsük.”
A nyilatkozattervezet a digitális átalakuláshoz kapcsolódó alapvető jogokra és elvekre terjed ki, többek között a következőkre: az emberek és jogaik középpontba helyezése, a szolidaritás és az inkluzivitás támogatása, a választás szabadságának biztosítása az online térben, a digitális nyilvános térben való részvétel elősegítése, az egyének biztonságának, védelmének és szerepvállalásának fokozása, valamint a digitális jövő fenntarthatóságának előmozdítása.
Gondoskodni kell róla, hogy e jogok és elvek Unió-szerte érvényre jussanak az emberek mindennapi életében, nevezetesen a következők tekintetében: megfizethető és nagy sebességű digitális konnektivitás mindenütt és mindenkinek, jól felszerelt tantermek és digitálisan képzett tanárok, zökkenőmentes hozzáférés a közszolgáltatásokhoz, biztonságos digitális környezet a gyermekeknek, lecsatlakozás a munkaidő után, a digitális termékek környezeti hatásaira vonatkozó, könnyen érthető információk, a személyes adatok felhasználása és megosztása feletti ellenőrzés.
A nyilatkozat az uniós jogban gyökerezik, ideértve az uniós alapszerződéseket, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatát is. Kidolgozása a szociális jogok európai pillérének keretében szerzett tapasztalatok figyelembevételével történt. David Sassoli, az Európai Parlament volt elnöke már 2018-ban szorgalmazta az internethez való hozzáférés új emberi jogként történő elismerését. A nyilatkozatban meghatározott elvek előmozdítása és végrehajtása az Unió és a tagállamok közös politikai kötelezettségvállalása és felelőssége lesz, a felek saját hatáskörén belül. Annak érdekében, hogy a nyilatkozat konkrét gyakorlati hatásokat fejtsen ki, a Bizottság szeptemberben javasolta, hogy az előrehaladás figyelemmel kísérése, a behozandó lemaradások értékelése és a fellépésekre vonatkozó ajánlások megfogalmazása céljából évente készüljön jelentés „a digitális évtized helyzetéről”.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.