„Ezt a digitális évtizedet most Európa digitális évtizedévé kell tennünk, hogy minden polgár és vállalkozás a lehető legjobb digitális világhoz férhessen hozzá.”
Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, fenntartható és virágzó digitális jövőt valósítsanak meg. Ez magában foglalja a sebezhetőségek és függőségek kezelését, valamint a beruházások felgyorsítását – olvasható a Bizottság közleményében.
A Bizottság digitális iránytűt javasol, hogy az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit konkrét intézkedésekké alakítsa. Ezek négy sarkalatos pontra terjednek ki:
1) digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek; 2030-ra az összes felnőtt legalább 80 százalékának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni az EU-ban – miközben e szektorban növelni kell a nők foglalkoztatási arányát;
2) biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák; 2030-ra valamennyi uniós háztartásnak gigabites konnektivitással kell rendelkeznie, és az 5G-nek valamennyi lakott területet kell lefednie; az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának a világtermelés 20%-át kell kitennie; 10 ezer klímasemleges, fokozottan biztonságos peremhálózati csomópontot kell telepíteni az EU-ban; és Európának rendelkeznie kell első kvantumszámítógépével;
3) a vállalkozások digitális átalakulása; 2030-ra négy vállalkozásból háromnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát kell használnia; a kkv-k több mint 90 százalékának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást; az uniós unikornisok számának pedig meg kell duplázódnia;
4) a közszolgáltatások digitalizálása; 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie az interneten; minden polgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációjához; a polgárok 80 százalékának pedig elektronikus személyazonosítási megoldást kell alkalmaznia.
Az iránytű a tagállamokkal közös szilárd irányítási struktúrát határoz meg, amely közlekedési lámpákkal szemléltető nyomonkövetési rendszeren és éves jelentéstételen alapul. A célokat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen elfogadandó politikai programban rögzítik.
Az EU kritikus kapacitáshézagainak jobb kezelése érdekében a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és más uniós finanszírozásra építve elő fogja segíteni a több országra kiterjedő projektek gyors elindítását, ötvözve az uniós költségvetésből, a tagállamoktól és az ipartól származó beruházásokat. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a rendelkezésükre álló források legalább 20%-á a digitális prioritásra fordítanak. A több országra kiterjedő lehetséges projektek között szerepel egy páneurópai összekapcsolt adatkezelési infrastruktúra; alacsony energiaigényű processzorok következő generációjának tervezése és telepítése; vagy egymással összeköttetésben álló közigazgatási szervek.
Az uniós jogok és értékek az EU emberközpontú digitalizációjának középpontjában állnak. Ezeknek teljes mértékben tükröződniük kell az online térben, ahogy a való világban is. Ezért a Bizottság olyan digitális elvek keretének kidolgozását javasolja, mint például a magas színvonalú konnektivitáshoz, a megfelelő digitális készségekhez, a közszolgáltatásokhoz, a tisztességes és megkülönböztetésmentes online szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és általánosabban annak biztosítása, hogy ugyanazokat a jogokat, amelyek offline alkalmazandók, teljes mértékben lehessen online is gyakorolni. Ezeket az elveket széles körű társadalmi vita keretében kellene megvitatni, és azokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi nyilatkozatban lehetne rögzíteni. A szociális jogok európai pillérére épülne, és kiegészítené azt. Végezetül a Bizottság azt javasolja, hogy egy évenkénti Eurobarométer felmérés keretében ellenőrizzék, hogy az európaiak úgy érzik-e, hogy digitális jogaikat tiszteletben tartják.
Az EU arra fog törekedni, hogy a nemzetközi szervezeteken belül és erős nemzetközi digitális partnerségek révén előmozdítsa pozitív és emberközpontú digitális menetrendjét. Az EU belső beruházásainak az új külső együttműködési eszközök keretében rendelkezésre álló jelentős finanszírozással való ötvözése lehetővé teszi az EU számára, hogy világszerte együttműködjön partnereivel a közös globális célkitűzések elérése érdekében. A Bizottság már javaslatot tett egy új EU-USA kereskedelmi és technológiai tanács létrehozására. A mai közlemény kiemeli, hogy fontos beruházni az EU külső partnereivel való összeköttetések javításába, például egy Digitális Hálózatfejlesztési Alap létrehozása révén.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy építsük újra, de jobban. Az új többéves költségvetés és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén példa nélküli forrásokat mozgósítottunk a digitális átállásba való beruházáshoz. A világjárvány rávilágított arra, hogy a digitális technológiák és készségek milyen kulcsfontosságúak a munkához, a tanuláshoz és a szerepvállaláshoz, és hol kell javítanunk. Ezt a digitális évtizedet most Európa digitális évtizedévé kell tennünk, hogy minden polgár és vállalkozás a lehető legjobb digitális világhoz férhessen hozzá. A Digitális iránytű világos képet ad arról, hogyan juthatunk oda.”
Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mai dokumentum egy inkluzív folyamat kezdetét jelenti. Az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és más érdekelt felekkel együtt azon fogunk munkálkodni, hogy Európa olyan virágzó, magabiztos és nyitott partnerré váljon, amilyenek lenni akarunk a világban. És meggyőződünk arról, hogy mindannyian teljes mértékben kihasználjuk a befogadó digitális társadalom által létrehozott jólétből származó előnyöket.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Európának biztosítania kell, hogy polgárai és vállalkozásai hozzáférjenek a legkorszerűbb technológiákhoz, amelyek jobbá, biztonságosabbá, sőt környezetbarátabbá teszik életüket, feltéve, hogy rendelkeznek a használatához szükséges készségekkel is. A világjárvány utáni világban így alakítunk együtt egy ellenállóképes és digitálisan szuverén Európát. Ez Európa digitális évtizede.”
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.