Digitális iránytűt javasol az Európai Bizottság

2023. 01. 09., 18:41

„Ezt a digitális évtizedet most Európa digitális évtizedévé kell tennünk, hogy minden polgár és vállalkozás a lehető legjobb digitális világhoz férhessen hozzá.”

Az EU arra törekszik, hogy digitálisan szuverén legyen egy nyílt és összekapcsolt világban, és olyan digitális politikákat folytasson, amelyek lehetővé teszik az emberek és a vállalkozások számára, hogy emberközpontú, fenntartható és virágzó digitális jövőt valósítsanak meg. Ez magában foglalja a sebezhetőségek és függőségek kezelését, valamint a beruházások felgyorsítását – olvasható a Bizottság közleményében.

Európa digitális iránytűje

A Bizottság digitális iránytűt javasol, hogy az EU 2030-ra vonatkozó digitális törekvéseit konkrét intézkedésekké alakítsa. Ezek négy sarkalatos pontra terjednek ki:

1) digitálisan képzett lakosság és magasan képzett digitális szakemberek; 2030-ra az összes felnőtt legalább 80 százalékának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakembert kell foglalkoztatni az EU-ban – miközben e szektorban növelni kell a nők foglalkoztatási arányát;

2) biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrák; 2030-ra valamennyi uniós háztartásnak gigabites konnektivitással kell rendelkeznie, és az 5G-nek valamennyi lakott területet kell lefednie; az élvonalbeli és fenntartható félvezetők európai gyártásának a világtermelés 20%-át kell kitennie; 10 ezer klímasemleges, fokozottan biztonságos peremhálózati csomópontot kell telepíteni az EU-ban; és Európának rendelkeznie kell első kvantumszámítógépével;

3) a vállalkozások digitális átalakulása; 2030-ra négy vállalkozásból háromnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagy adathalmazokat és mesterséges intelligenciát kell használnia; a kkv-k több mint 90 százalékának el kell érnie legalább az alapszintű digitális intenzitást; az uniós unikornisok számának pedig meg kell duplázódnia;

4) a közszolgáltatások digitalizálása; 2030-ra valamennyi kulcsfontosságú közszolgáltatásnak elérhetőnek kell lennie az interneten; minden polgárnak hozzá kell férnie az elektronikus egészségügyi dokumentációjához; a polgárok 80 százalékának pedig elektronikus személyazonosítási megoldást kell alkalmaznia.

Az iránytű a tagállamokkal közös szilárd irányítási struktúrát határoz meg, amely közlekedési lámpákkal szemléltető nyomonkövetési rendszeren és éves jelentéstételen alapul. A célokat az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal közösen elfogadandó politikai programban rögzítik.

Több országot érintő projektek

Az EU kritikus kapacitáshézagainak jobb kezelése érdekében a Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre és más uniós finanszírozásra építve elő fogja segíteni a több országra kiterjedő projektek gyors elindítását, ötvözve az uniós költségvetésből, a tagállamoktól és az ipartól származó beruházásokat. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben kötelezettséget vállaltak arra, hogy a rendelkezésükre álló források legalább 20%-á a digitális prioritásra fordítanak. A több országra kiterjedő lehetséges projektek között szerepel egy páneurópai összekapcsolt adatkezelési infrastruktúra; alacsony energiaigényű processzorok következő generációjának tervezése és telepítése; vagy egymással összeköttetésben álló közigazgatási szervek.

Digitális jogok és elvek az európaiak számára

Az uniós jogok és értékek az EU emberközpontú digitalizációjának középpontjában állnak. Ezeknek teljes mértékben tükröződniük kell az online térben, ahogy a való világban is. Ezért a Bizottság olyan digitális elvek keretének kidolgozását javasolja, mint például a magas színvonalú konnektivitáshoz, a megfelelő digitális készségekhez, a közszolgáltatásokhoz, a tisztességes és megkülönböztetésmentes online szolgáltatásokhoz való hozzáférés, és általánosabban annak biztosítása, hogy ugyanazokat a jogokat, amelyek offline alkalmazandók, teljes mértékben lehessen online is gyakorolni. Ezeket az elveket széles körű társadalmi vita keretében kellene megvitatni, és azokat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi nyilatkozatban lehetne rögzíteni. A szociális jogok európai pillérére épülne, és kiegészítené azt. Végezetül a Bizottság azt javasolja, hogy egy évenkénti Eurobarométer felmérés keretében ellenőrizzék, hogy az európaiak úgy érzik-e, hogy digitális jogaikat tiszteletben tartják.

Digitális Európa a világban

Az EU arra fog törekedni, hogy a nemzetközi szervezeteken belül és erős nemzetközi digitális partnerségek révén előmozdítsa pozitív és emberközpontú digitális menetrendjét. Az EU belső beruházásainak az új külső együttműködési eszközök keretében rendelkezésre álló jelentős finanszírozással való ötvözése lehetővé teszi az EU számára, hogy világszerte együttműködjön partnereivel a közös globális célkitűzések elérése érdekében. A Bizottság már javaslatot tett egy új EU-USA kereskedelmi és technológiai tanács létrehozására. A mai közlemény kiemeli, hogy fontos beruházni az EU külső partnereivel való összeköttetések javításába, például egy Digitális Hálózatfejlesztési Alap létrehozása révén.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy építsük újra, de jobban. Az új többéves költségvetés és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén példa nélküli forrásokat mozgósítottunk a digitális átállásba való beruházáshoz. A világjárvány rávilágított arra, hogy a digitális technológiák és készségek milyen kulcsfontosságúak a munkához, a tanuláshoz és a szerepvállaláshoz, és hol kell javítanunk. Ezt a digitális évtizedet most Európa digitális évtizedévé kell tennünk, hogy minden polgár és vállalkozás a lehető legjobb digitális világhoz férhessen hozzá. A Digitális iránytű világos képet ad arról, hogyan juthatunk oda.”

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A mai dokumentum egy inkluzív folyamat kezdetét jelenti. Az Európai Parlamenttel, a tagállamokkal és más érdekelt felekkel együtt azon fogunk munkálkodni, hogy Európa olyan virágzó, magabiztos és nyitott partnerré váljon, amilyenek lenni akarunk a világban. És meggyőződünk arról, hogy mindannyian teljes mértékben kihasználjuk a befogadó digitális társadalom által létrehozott jólétből származó előnyöket.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Európának biztosítania kell, hogy polgárai és vállalkozásai hozzáférjenek a legkorszerűbb technológiákhoz, amelyek jobbá, biztonságosabbá, sőt környezetbarátabbá teszik életüket, feltéve, hogy rendelkeznek a használatához szükséges készségekkel is. A világjárvány utáni világban így alakítunk együtt egy ellenállóképes és digitálisan szuverén Európát. Ez Európa digitális évtizede.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 09., 05:50
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026-04-10 10:10:00
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS